Lassú feldolgozási sebesség és munkamemória
Ez a cikk hasznos információkat tartalmaz a feldolgozási sebességről, és arról, hogy ez hogyan hat gyermekére az osztályban. A cikk az Integrated Learning Strategies azonos cikke alapján készült. Az Agyturbó Zala és az ILS nem egészségügyi szolgáltató, és egyik anyagunk vagy szolgáltatásunk sem nyújt diagnózist olyan konkrét állapotra vagy tanulási kihívásra, amelyet gyermekénél vagy tanulójánál láthat. Ha gyermeke vagy diákja diagnózisát kéri, forduljon diagnózist adó szakemberhez.
Néha a gyerekeink lenyűgöznek bennünket az általuk szivacsként felszívott információ mennyiségével, az általuk megvitatott összetett témákkal, vagy azzal, hogy képesek egyedül kitalálni egy nehéz matematikai feladatot. Máskor meg olyan apróságokért kell harcolni velük, hogy felvegyenek egy pár cipőt.
Nem egyszer fordulnak szülők központunkhoz azzal, hogy gyermekük gyakran rosszul teljesít a teszteken, de ismeri a anyagot. Egy másik gyakori dilemma az, amikor egy tanulónak két órát vesz igénybe a matematikai házi feladat elkészítése, míg másnak 20 percet. Szülőként zavarba ejtő és frusztráló lehet végignézni, hogyan küzdenek ezzel a gyerekeik. A lassú feldolgozási sebességű, tehetséges gyerekek mintha hogy nem fejeznének be semmit időre pedig látszólag egy feladatra koncentrálnak. A házi feladat órákig elhúzódhat, és a lassú feldolgozási sebesség még a kapcsolatokat is befolyásolhatja, akár a szülő saját gyermekével fennálló kapcsolatát.
Lusták ezek a gyerekek? Motiválatlanok? Ne ítéljünk elhamarkodottan…
Noha az ilyen típusú képességbeli hiányosságnak számos lehetséges oka lehet. A lassú feldolgozási sebesség számos tanulmányi és hétköznapi problémát okozhat, amelyet gyermeke tapasztalhat.
Mi a feldolgozási sebesség és honnan származik az elnevezés?
A feldolgozási sebesség alapvetően az a tempó, amellyel a gyermek befogadja az információt, értelmezi, majd hasznosítja.
Ellen Braaten, PhD, a Bright Kids Who Can’t Keep Up című könyvében azt mondja: „Általában a feldolgozási sebesség a következő funkciók közül egyet vagy többet érint: az információ észleléséhez, feldolgozásához, és/vagy az erre adott válasz megfogalmazásához vagy végrhajtásához szükséges idő (ez bármelyik érzékszerven, de általában a vizuális és hallási csatornákon keresztül). ”
Újra és újra azt tapasztaljuk, hogy sok intelligens gyerek nem képes az elvárt válaszidőt produkálni, különösen vizsgaszituáció vagy tantermi körülmények közben. Néha a szülők és a tanárok lustának vagy akár apatikusnak minősítik ezeket a gyerekeket, de ezek a címkék sokszor tévesek. Ugyanezek a gyerekek remekül teljesítenek, és nem egyszer felülmúlják az elvárásokat, ha az időfaktort eltávolítjuk. A tanároknak és a szülőknek meg kell érteniük, hogy a lassú feldolgozási sebességnek semmi köze a gyermek okosságához; csak arról van szó, hogy milyen gyorsan veszik fel az információkat, és hogyan használják fel azokat.
Mi történik a feldolgozás során?
Az emberi agy bonyolult. Ha egy pillantást vetünk egy gyermek fejlődő, éretlen agyára, akkor az információ beérkezésének folyamata és az erre az információra adott kiszámított válasz nagyon eltérő lehet gyermekenként. Az információ feldolgozás a gyermek érzékszerveitől érkező bemenettel kezdődik, amikor is a szervezet a környezetéből származó fizikai ingereket (hangokat, szagokat, látványt, hőt) veszi át, és elektrokémiai jelekké alakítja. Ezeket a jeleket az agyba küldik, és bizonyos mértékig gyorsan feldolgozzák, hogy az agy azonosítsa őket.
A figyelemszűrő, az úgynevezett szenzoros kapu dönti el, hogy az adott pillanatban mennyire fontosak ezek az információk, és hogy meg kell-e őrizni további felhasználás céljából, vagy figyelmen kívül kell hagyni. Ahhoz, hogy az agy feldolgozzon egy információt, azt tárolni kell. Itt jön képbe a munkamemória, a szenzoros memória és a hosszú távú memória fogalma.
Attól függően, hogy a gyermeknek mikor kell használnia az információt, és hogyan kódolja az ingereket, határozza meg, hogy a memória hogyan kerül tárolásra. Az információ visszakeresése és a viselkedési vagy kognitív válasz az információfeldolgozás utolsó lépése.
Miért fordul elő lassú feldolgozás?
Számtalan elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miért történik lassú feldolgozás, és hol következik be a meghibásodás vagy lassulás. A rövid válasz az, hogy bonyolult, és nincs sok határozott válaszunk. Azért bonyolult, mert az agynak nem csak egy régiója foglalkozik a feldolgozással. Az információfeldolgozás összetettsége számos struktúrát és hálózatot foglal magában az agyon belül, amelyek magukban foglalhatják ezen részek egyikét vagy mindegyikét.
Az egyik válasz a lassú feldolgozási képességre a gyermek érzelmi állapota lehet. Amikor egy gyermek szorongással vagy depresszióval küzd, rendszerint bekúszik a kudarctól való félelem. A gyermek teljesítménye csökkenhet, ha az érzelmek zavarják a feladatot, vagy ha instabilok.
A hallási és vizuális feldolgozási képességek zavara is szerepet játszhatnak a lassú információfeldolgozásban, ami hatással van gyermeke olvasására, problémamegoldására, gondolatfeldolgozására, szövegértésére, kézírására és az osztálytermi utasítások követésére. Leggyakrabban azoknál a gyerekeknél fordul elő, akiknek problémái vannak hallási és látási feldolgozási képességükkel, mivel a tanulás többnyire ezeken a csatornákon keresztül történik.
Gyermeke szenzoros bemenetének bármely töredezett területe feldolgozási problémákat okozhat, és megakadályozhatja, hogy elérje teljes tanulmányi potenciálját. Ha valamelyik ilyen rendszerben működési zavar lép fel, a feldolgozás lelassul, és az agy csak kis mennyiségű információt tart meg.
Az agy másik feldolgozási területe, amelyet jelenleg intenzíven kutatnak, az a szenzoros feldolgozás. Amikor egy gyermek érzékszervei túl- vagy alulstimuláltságával küzd, az energiát von el az agyától a releváns információk természetes feldolgozásával. Ha a gyermek az őt zavaró irreleváns ingerekre koncentrál (például háttérzaj, címkék a ruhákban vagy erős fény), akkor csökken a fontos tanári utasítások feldolgozása, és figyelem- vagy viselkedési problémák jelennek meg az osztályteremben.
A magas verbális képességekkel rendelkező gyerekek általában lassabb feldolgozási készségeket mutatnak, mint társaik. Például azt mondják: „A kezem nem tart lépést az agyammal.” Verbális készségeik kiemelkedőek, de amikor a gondolatokat papírra kell vetni, a folyamat lassú és fárasztó.
Noha sok elmélet létezik, minden gyermek egyedi, és ki kell értékelni, hogy milyen konkrét beavatkozásra van szükség, amely megfelel a speciális feldolgozási igényeiknek. Vannak azonban olyan gyakori jelek, amelyekre figyelhet gyermekénél, hogy megállapítsa, nem küzd-e a lassú feldolgozási sebességgel az iskolában, otthon vagy más tevékenységek során.
Hogyan néz ki a lassú feldolgozási sebesség
Amikor lassú feldolgozási sebességről beszélünk egy gyermeknél, néhány dolgot észben kell tartanunk. Először is, a lassú feldolgozási sebesség önmagában nem tanulási vagy figyelemzavar. Hozzájárulhat azonban a tanulási és figyelemproblémák kialakulásához diszlexiánál, ADHD-nál, érzékszervi feldolgozási zavaroknál, autizmusnál és számos más rendellenességben szenvedő gyermeknél. A gyermek lassú feldolgozási képessége hatással lehet a végrehajtó működési funkciókra is. Ezek azok a készségek, amelyek lehetővé teszik a gyermek számára, hogy önállóan gondolkodjon, és megszervezze az életében a napi feladatokat, mint az impulzuskontroll, a célalkotás és az időgazdálkodás.
Ha gyermeke az utasítások vagy gondolatok feldolgozásával küszködik, az a magasabb szintű gondolkodás összeomlásához vezethet, amely a következő, végrehajtó funkcióval kapcsolatos problémákat foglal magában:
- Nem fejezi be a teszteket a megadott időn belül
- Gyakran haza kell vinnie a házi feladatot, hogy otthon befejezze
- Nehéz lépést tartania és megértenie a beszélgetéseket
- Küzd a többlépcsős matematikai feladatok megszabott időn belüli teljesítésével
- Nehezen tud egyszerre odafigyelni és jegyzetelni tanítás közben
- Probléma az egyszerű matematikai feladatok fejben történő gyors megoldásával
- Problémák a bonyolult gondolatokat és sok részletet igénylő írásbeli feladatokkal
- Nehezen talál meg egy-egy részt egy szövegben
Mindig számít a feldolgozási sebesség?
Bizonyos esetekben a feldolgozási sebesség nem számít. Ha egy gyereknek van elég ideje rá akkor az adott feladatot helyesen oldja meg, tudja követni az óra menetét, vagy hatékonyan használja a verbális készségeit, nincs a feldolgozási sebesség miatti nyomás alatt ahhoz, hogy az iskolában teljesítsen. Más esetekben azonban akadályozhatja a gyermek tanulási képességeit. Ilyenkor kikapcsol fejben az osztályteremben vagy valós helyzetekben, amikor olvasásról, írásról és utasítások követéséről van szó.
Az Agyturbó Zala egy zalaegerszegi, megyei kognitív központ, amelynek célja, hogy segítse a tehetséges és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket és felnőtteket az intelligenciájuk növelésében és potenciáljuk elérésében. Szolgáltatásaink nem hagyományos oktatási programokat biztosítanak Zala megyében. Az amerikai eredetű, nemzetközi BrainRx agytréning programmal dolgozunk, amely több évtizedes kutatási eredményeken alapul.