Miért arra figyelünk, amire?

Az érzelmek, az emlékek és a figyelem rejtett agyi kapcsolata

Biztosan mindenkinek van olyan élménye, amikor valaki beszél hozzánk, de nem jut el hozzánk, amit mond. És van az ellenkezője: amikor egy hang, egy arc, egy téma azonnal beszippant. Mintha az agyunk önálló döntést hozna arról, mire érdemes figyelni – és mire nem. A figyelem nem pusztán akarat vagy fegyelmezettség kérdése. A figyelem mélyen idegrendszeri folyamat, amelyet az határoz meg, hogy az agyunk mit tart fontosnak, ismerősnek, biztonságosnak vagy érzelmileg jelentősnek.

A figyelem nem egy gomb, hanem egy döntési folyamat

A figyelem egy komplex kognitív rendszer, amelynek egyetlen feladata van: kiválasztani a túl sok információ közül azt, ami számunkra releváns. Ehhez az idegrendszer folyamatosan integrál:

• érzékszervi ingereket (látás, hallás, tapintás),
• emlékeket,
• érzelmi tapasztalatokat,
• aktuális célokat,
• belső állapotot (fáradtság, stressz, biztonságérzet).

Ez azt jelenti, hogy nem azt figyeljük, amit „kellene”, hanem azt, amit az agy érdemesnek ítél.

Az agyi „figyelemcsapat”: ki mit csinál?

Prefrontális kéreg – a „tudatos irányító”

Ez az agyterület felel: a döntéshozatalért, a tervezésért, a munkamemóriáért és azért, hogy fejben tartsuk, mire kell figyelni. Ez az a rész, amelyik azt mondja: „Most erre koncentráljunk.” Ugyanakkor, rendkívül sérülékeny. Gyorsan elfárad, stresszre lekapcsol, érzelmi túlterheléskor háttérbe szorul.

Parietális lebeny – a figyelmi térkép

Ez segít abban, hogy meghatározzuk hol vagyunk a térben, mire irányuljon a figyelmünk, mit emeljünk ki a környezetből. Ha ez a rendszer túlterhelt, a figyelem szétesik, ugrál, kapkod.

Thalamus – az információs szűrő

A thalamus az idegrendszer „portása”. Nem enged be mindent. Ha jól működik csak a fontos ingerek jutnak tovább. Ha túl sok inger van, stressz, zaj, érzelmi bizonytalanság a szűrés romlik, túlterhelődés vagy teljes kikapcsolás jöhet.

Hippokampusz – az emlékek kapuja

A hippokampusz emlékeket hoz létre, előhívja a korábbi tapasztalatokat, összeköti a jelent a múlttal.

Ami igazán eldönti, mire figyelünk: érzelem + emlék

Egy friss idegtudományi kutatás kimutatta, hogy közvetlen visszacsatolás van az entorhinális kéreg és a hippokampusz között. Ez a kör „felcímkézi” az élményeket. Mi az ami fontos vagy nem fontos. Mi kellemes vagy kellemetlen. Mi biztonságos vagy fenyegető. Agyunk az érzelmi tapasztalatokból tanul és amit korábban pozitív élmény kísért arra később könnyebb figyelni. Amit stressz, kudarc, feszültség azt az agy igyekszik elkerülni. Amikor egy gyerek „nem figyel” az iskolában, de órákig képes egy játékra koncentrálni azért van mert az egyikhez pozitív érzelmi memória, a másikhoz feszültség kapcsolódik. Ez idegrendszeri tanulás, nem feltétlen viselkedési szándék. Van úgy, hogy a nem kívánt viselkedés egy gyengébben működő kognitív funkció által kiváltott negatív érzésre adott reakció.

A figyelmet felépíteni könnyebb

A figyelem biztonságon, kapcsolaton és érzelmi jelentésen keresztül alakítható. Különösen fontos ez azoknál a gyerekeknél, akiknél figyelemzavar, szociális nehézség, érzelmi túlérzékenység vagy tanulási nehézség jelenik meg. Ők gyakran másképp integrálják az érzékszervi információkat, az emlékeket és az érzelmeket. Nem rosszabbul. Máshogy.

Ezért a hagyományos „figyelj már oda” szemlélet nem működik hatékonyan. A figyelem nem működik parancsra, nem erősíthető büntetéssel, nem fejlődik megszégyenítéssel. Sokszor éppen az ellenkezőjét váltjuk ki minden erőlködés, vagy jó szándék ellenére. Az interneten felnövő gyerekek figyelemküszöbe és hogy mi az amit érdekesnek találnak, köztudottan nagyon más mint egy két évtizede. Nagyon másként kell ezért kezelni az ezzel párhuzamosan megjelenő problémákat is.

Hogyan lehet erősíti a figyelmet természetes módon?

Az AgyturbóZala agytréning programjai nem „figyelemfejlesztő gyakorlatokkal” dolgozik kizárólag, hanem olyan élmény alapú gyakorlatokkal, személyes odafigyeléssel, saját motiváció kialakításával, pozitív pszichológiai háttérrel, és közel negyven éve folyamatosan aktualizált kutatáson és tapasztalaton alapuló módszertannal, amik alkalmazkodnak a megváltozott agyi mintázatokhoz és az újabb generációs viselkedésformákhoz.

Kapcsolódás és Motiváció

Amikor belépünk abba, ami a gyereket érdekli, létrejön egy olyan fajta figyelem, ami az idegrendszer számára biztonságos.
Itt indul a valódi figyelem. Egyéni célok felállításával, folyamatos visszacsatolással belső motiváció épül, ami megerősíti a figyelmet.

Kommunikáció – nem csak szavakkal

Arc, mimika, hangszín, gesztus. Az agy ezekre erősebben reagál, mint a szavakra. Ez érzelmi tanulást indít el. A személyes trénerek szerepe kiemelkedően fontos. Pozitív érzelmi hátteret, biztonságot, külső motivációt jelentenek a diákok számára, ami erősíti a teljesítményüket és az önbizalmukat. Az agyat rendszeresen kihívások elé állító gyakorlatok elérésekor elért sikerek természetes módon adnak dopaminlöketet az agynak, visszaállítva annak normális működését. Nem mellesleg jellemformáló hatásuk is van. Azért, hogy valaki sikert érjen el meg kell dolgozzon.

Közös szabályozás, kiszámíthatóság

Egyértelmű, következetes szabályok és kiszámíthatóság segítségével dolgozunk. Ha tiszteletben tartjuk a gyerek jelzéseit az élmény pozitív, az emlék megerősödik, a figyelem legközelebb könnyebben aktiválódik. A gyerek vezet, de nem irányít, az idegrendszerét megtanulja szabályozni ha vannak támpontok, kapaszkodók. Tudja mi következik. Ha a szabályok kialakításába van beleszólása van értelme a munkájának. Ez pozitív, motiváló érzelmileg. Ez a figyelem egyik legfontosabb alapja.

Fokozódó kihívások

Amikor nem mi adunk minden megoldást, hanem kérdezünk, várunk, együtt gondolkodunk, kihívások elé állítunk akkor a prefrontális kéreg valóban fejlődik. Fokozatosan terheljük az agyat, fokozatosan engedjük önállóan dolgozni, amíg szárnyra kap.

Miért fontos a figyelem felnőtteknél is?

Mert a felnőtt figyelme ugyanígy érzelmi alapon működik, ugyanígy elfárad, ugyanígy kerüli a stresszt. Ha valaki rendszeresen elveszíti a fókuszt, halogat, könnyen túlterhelődik, nehezen fejez be dolgokat, akkor nem biztos, hogy „motiválatlan”, lehet, hogy az idegrendszere védekezik. Ha azonban ezek a tünetek nem csak zsúfolt, nehezebb életszakaszokban jelentkeznek, érdemes utánajárni mi lehet a háttérben. A felnőttek is voltak gyerekek, de korábban nem foglalkoztak vele ha egy gyerek a szokásosnál figyelmetlenebb volt, feledékenyebb volt, vagy lassabban csinált mindent. Elkönyvelték „butácskának”, vagy „lassúnak”, vagy „rossz gyereknek”. Ma már tudjuk, hogy sok esetben gyenge kognitív agyi területek a felelősek ezekért a tünetekért és lehet változtatni rajtuk.

A korábbi szemlélettel ellentétben nem csak a gyerekek agya képes fejlődésre hanem életünk végéig tehetünk azért, hogy egyes agyi képességeinket megerősítsük. Ugyanúgy ahogy az izmainkat edzük az agyunkat is megerősíthetjük célzott gyakorlatokkal.

A figyelemhiány mint általános tünet

Abból indulunk ki, hogy a figyelem nem csak egy különálló képesség, hanem az idegrendszer működésének lenyomata. Ezért van az, hogy szinte minden esetben amikor megkeresnek minket az Agyturbó Zalában figyelemproblémával fordulnak hozzánk. Ezért foglalkozunk figyelemmel, motivációval, önbizalommal, kognitív alapfunkciókkal és mindezek összefüggésével. És ezért tartjuk fontosnak, hogy ne csak „akarjuk” a változást, hanem megértsük, hogyan jön létre.

Összefoglalás a figyelemről

Az irányított figyelem ott jelenik meg, ahol van érzelmi biztonság, van pozitív emlék, van kapcsolat, van értelme annak, ami történik. Legyen szó gyerekről vagy felnőttről. Ha szeretnél erről többet megtudni és megérteni, hogyan kapcsolódik össze a figyelem, a motiváció és az önbizalom a mindennapokban, mi állhat a figyelmi problémák mögött, akkor ajánljuk a Figyelem, Motiváció, Önbizalom e-bookot, amely közérthetően, mégis szakmailag megalapozottan segít rálátni arra, mi zajlik az agyban – és hogyan lehet ezt támogatni.