Esettanulmány – tanulási nehézségek okai egy 11 éves okos kislánynál

Egy 11 éves kislányt a következő tanulási nehézség problémákkal hoztak el hozzánk a szülei: Sok idejébe és energiájába telik, hogy tanuljon másnapra, vagy a számonkérésekre. Bár szorgalmas, a befektetett energia legtöbbször nem térül meg. A szülei is és a tanárai is azt gondolják, hogy többre lenne képes, ha több energiát tenne a tanulásba. Szétszórtnak, kelekótyának tartják. A humán tárgyak jobban mennek, mint a nyelvek, vagy az irodalom. A matek nem megy rosszul, viszont a fizikával és a természettudományos tárgyakkal hadilábon áll. Hamar elfárad ha ezekkel kell foglalkoznia. Hívjuk őt Hannának az egyszerűség kedvéért. Az itt leírt esettanulmány valós személyről szól, valós adatokkal. Adatai védelmében változtattuk meg a nevét.

Mik lehetnek a tanulási nehézségének okai? Tanárai és szülei azt látták, hogy alapvetően jól olvas, érti a hétköznapi szövegeket, és vélhetően nagy energiát fektet a tanulásba ha kell. Amint azonban egy összetettebb fizika feladathoz ér, mintha lefagyna. Bár elolvassa a mondatokat, mégsem tudja értelmezni a kérdés lényegét, és képtelen előhívni a korábban már ezerszer átismételt képleteket. Ez a helyzet nem a lustaság vagy az intelligencia hiányának a jele, hanem egy láthatatlan, belső gáté. Ez a kognitív profilbeli aszinkronitás, ahol a felszín alatt megbújó, egyenetlen képességek akadályozzák meg a valódi tanulási képességek potenciáljának kibontakozását.

Az IQ önmagában félrevezető (A „Lapos Gumi” hasonlat)

A közhiedelemmel ellentétben az átlagos vagy magas IQ-pontszám nem garancia a zökkenőmentes tanulásra. Az IQ egy átlagolt érték, amely elfedheti az egyes kognitív részterületek közötti drámai különbségeket. A tanuláshoz nem egyetlen általános okosságra, hanem több összehangolt agyi készségre van szükség. Mi hét ilyen képességet mérünk, amiből sokszor megdöbbentő felismerések születnek. Megértjük végre, hogy látszólag érthetetlen jelenségek miért vannak ha éppen a gyerekünk képességeiről gondolkozunk. Az esettanulmányban egy ilyen példát szeretnénk bemutatni, ahol egy valódi eseten keresztül mutatjuk be a látszólagos tanulási nehézségek okait.

Ha egy hasonlattal szeretnénk érthetővé tenni ezt a jelenséget akkor úgy magyaráznánk el, hogy olyan ez, mintha lenne egy nagyszerű autónk nagy teljesítményű motorral, kiváló aerodinamikai tervezéssel. De az egyik gumi leeresztett és meglazult valahol egy csavar. Pontosan tudnunk kell, hogyan teljesít minden egyes alkatrész ahhoz, hogy azonosítsuk, mi okozza a teljesítménycsökkenést.

Hanna esetében hiába dolgozik nála egy kiváló logikai motor, ha a memória gumi leeresztett, és a feldolgozási sebesség vagy vizuális feldolgozás csavarok meglazultak az autó nem fog tudni száguldani az autópályán. A gyenge részképességek – mint a feldolgozási sebesség vagy a vizuális feldolgozás – használhatatlanná teszik a jó logikát a kritikus pillanatokban. Ezért van az, hogy biztonságos környezetben, mondjuk otthon úgy érvel a saját igaza mellett, éles logikával mint egy ügyvéd, de fizika órán cserben hagyja ez az amúgy kiemelkedő képessége.

A kognitív képességek fejlesztése

Sok szülő és pedagógus tekinti a tanulási nehézséget egyfajta végleges állapotnak. A modern tudomány és a Gibson-teszt szemlélete mást mond. Az eredmények nem egy életre szóló stigmát vagy diagnózist jelentenek, hanem egy aktuális pillanatképet a képességekről.

A neuroplaszticitás azt jelenti, hogy az agy szerkezeti és funkcionális változásra képes. A kognitív készségek pedig célzott tréninggel fejleszthetők. Ez a fejlődési szemléletmód ad reményt a tanulóknak ahhoz, hogy lássák, hogy a nehézség nem sorscsapás, hanem egy kiindulópont. A gyenge területek agyi izmai megerősíthetők, így a tanulás folyamata a korábbi küzdelem helyett végre hatékonnyá válhat.

Gibson teszt eredmény – rövid értelmezés

Nézzük meg közelebbről egy konkrét eset, Hanna profilját (Agyturbó Zala). Hanna 11,4 évesen vett részt a vizsgálaton, és eredményei tökéletesen rávilágítanak a belső feszültségekre. Logikai és következtetési készsége a 47. percentilisben van, munkamemóriája pedig a 49. percentilisben – mindkettő teljesen átlagos, stabil szint.

Ami viszont a problémákat okozhatja az az, hogy a hosszú távú memóriája és vizuális feldolgozása a legalacsonyabb, <1. percentilis szinten áll. Ez a szakadék magyarázza a fizika órán jelentkező frusztrációt. A logikája lehetővé tenné, hogy megértse ami az órán zajlik, vagyis, hogy összeálljon a kép, mint egy puzzle kirakós darabjai. Ha minden darab előtte lenne az asztalon. De mivel a hosszú távú memóriája, ami olyan mint egy belső mentális könyvtár, nem tárolja hatékonyan a képleteket és definíciókat, egyszerűen nincsenek meg a darabjai a megoldáshoz. A vizuális feldolgozás gyengesége miatt pedig az összetett összefüggések vizuális leképezése, a fizikai jelenségek elképzeléséhez szükséges térkép olvasása is kudarcba fullad.

Miért nem tudja kihozni magából a legjobbat, ha okos?

A kognitív profil egyik legmegrázóbb adata az életkori egyenérték. Hanna bár 11 éves, vannak olyan agyi képességterületei amik egy kisiskolás vagy óvodás szintjén működnek.

A legjelentősebb elmaradások Hanna profiljában:

• Vizuális feldolgozás: 5 éves szint (<1. percentilis)
• Feldolgozási sebesség: 5 éves szint (18. percentilis)
• Hosszú távú memória: 6 éves szint (<1. percentilis)
• Auditív feldolgozás: 7,7 éves szint (17. percentilis)

Ez a hatalmas aszinkronitás az oka annak, hogy egy egyébként intelligens gyerek lassabbnak tűnik társainál. Miközben a logikai igényű feladatokat értené, az információk befogadása és elraktározása olyan sebességgel és hatékonysággal történik nála, mint egy 5-6 éves kisgyereknél. Ez a belső feszültség vezet a gyors kifáradáshoz és a romló iskolai jegyekhez, ami a motivációjának és végső soron az önbizalmának sem tesz jót.

Az auditív feldolgozás – A fülünkkel hallunk , de az agyunk értelmezi a nyelvet.

Az auditív feldolgozás, vagyis a fonémaműveletek képessége az olvasás és a helyesírás alapja. Hannánál ez a terület a 17. percentilisnél, azaz az „alacsony” kategóriában áll. Ez nem hallásprobléma, hanem egy feldolgozási szűk keresztmetszet.

A szülők beszámoltak róla, hogy Hanna gyakran visszakérdez, és sokáig tart neki a memorizálás. Ennek egyik oka lehet, hogy a hangok és szavak nem mintha nem jutnának el azonnal az agyba, vagy mintha nem tisztán. A beszédhangok elemzése nem automatikus nála, így minden egyes instrukció megértése külön energiát emészt fel. Ugyanakkor a feldolgozási sebesség is lassabb, vagyis a látott, vagy hallott, beérkező információ feldolgozása is több időbe telik mint a korosztályának. Amíg ez a csatorna nem tisztul le, az olvasott vagy hallott szövegek mélyebb értelmezésére már nem marad elég figyelmi kapacitása. Csak az információ bejutása és annak értelmezése extra energiát emészt fel, pedig itt nem a figyelemmel van a gond.

Összegzés és tanulság a tanulási nehézség és figyelemproblémák okairól.

A tanulással kapcsolatos nehézségek mögött az esetek döntő többségében nem az intelligencia hiánya, vagy a látszólagos figyelmetlenség áll hanem a kognitív profil egyenetlensége áll. Hanna példája megmutatja, hogy a keményebb tanulás, vagy a korrepetálás önmagában nem biztos, hogy megoldás, ha a belső rendszerek – mint a vizuális feldolgozás vagy a hosszú távú memória – nem támogatják a logikát. A specifikus gyenge pontok azonosítása az első és legfontosabb lépés. Csak így szüntethető meg az a felesleges és elpazarolt erőfeszítés, amit ezek a gyerekek nap mint nap átélnek.

Vajon hány tehetséges ember küzd nap mint nap egy „leeresztett gumi” miatt, amit egy képességteszttel 50 perc alatt kideríthetünk, vagy egy célzott fejlesztés könnyedén megoldhatna?

Személyes felmérést végzünk a Gibson teszttel , amiről részletesebben ITT olvashatsz. Kérj ingyenes konzultációt, ha bizonytalan vagy. Hívj, vagy írj nekünk.

Telefon: 0036707010648

Írj: info@agyturbo.hu