Ismerős az érzés, hogy a gyereked okos, de valamiért nem megy a tanulás. Látod, ahogy egy bonyolult Lego-készletet könnyedén, gond nélkül rak össze, vagy ahogy kívülről fújja a kedvenc sorozata szereplőinek, focicsapatok játékosainak nevét. Mégis, amikor iskolai feladatról van szó, mintha falba ütközne. Az olvasás döcög, a matekfeladatok, definíciók sehogy sem akarnak megragadni, és a korrepetáló órákon szerzett tudás számonkéréskor nyom nélkül eltűnik.
Te mindent megteszel. Plusz órákat fizetsz, extra feladatlapokat nyomtatsz, este mellette ülsz. De az eredmény arányban áll az energia- és pénzbefektetéssel? Sajnos nagyon ritkán.
Az ok valószínűleg nem ott van, ahol keresed.
A tanulási nehézségek valódi gyökere, amit a hagyományos iskola nem vizsgál
Dr. Ken Gibson, az egyik legismertebb agytréning-program megalkotója, Unlock The Einstein Inside (Fedezd fel a gyermekedben lévő Einstein-t magyarul) című könyvében egy szokatlan, de tudományosan megalapozott kijelentést tesz. A tanulási és olvasási nehézségek több mint 80%-át nem az intelligencia hiánya, nem a motiváció hiánya és nem a rossz tanítás okozza – hanem a gyenge kognitív készségek.
Mit jelent ez pontosan? A kognitív készségek az agy gépezetében a „fogaskerekek”. Azok az alapvető mentális folyamatok, amelyek minden tanulás mögött ott munkálnak. Ide tartozik a figyelem és a koncentráció, a munkamemória (vagyis az a képesség, hogy fejben tartsuk az épp feldolgozott információt), a feldolgozási sebesség, a vizuális és hallási feldolgozás, a hosszú távú memória és a logikai gondolkodás.
Ha ezek közül bármelyik gyenge, az olyan, mintha egy kávédarálóba, aminek rossz a szerkezete, folyamatosan próbálnánk beletömni a különböző féle darálni való kávét. Valami kijön belőle, de nem lesz jó az eredmény. Ráadásul, ha nem foglalkozunk a meghibásodás okával a kávédaráló leállhat, mert nem képes feldolgozni a beleöntött kávészemeket. Hiába töltjük tele újra és újra – a korrepetáló, az extra feladatok, a türelmes magyarázatok –, a tudás vagy beragad, vagy nem az jön ki amit várnánk. Túlterheltség esetén pedig leáll, ilyenkor leblokkol a gyerek, vagy a viselkedésével próbál öntudatlanul jelezni. Kialakulhat szorongás, mentális problémák, önbizalomhiány, motiválatlanság.
Miért félrevezető az IQ-teszt eredménye?
Sokan azt gondolják, hogy egy intelligenciateszt elvégzése megmutatja, mire képes a gyerek. Ez részben igaz – de csak részben. Az IQ egy átlagérték, és ez komoly csapdát rejt magában. Ez még önmagában nem mutatja meg miért nem megy a tanulás.
Képzelj el egy gyereket, aki rendkívül erős verbálisan, de a vizuális feldolgozásban és a munkamemóriában súlyos hiányosságai vannak. Az összesített IQ-pontszáma közepesnek vagy akár átlag felettinek mutathatja, miközben a tanulásában alapvető akadályok vannak. A szám elrejti a valódi problémát.
Pont ezért más egy kognitív képességfelmérés, mint egy hagyományos IQ-teszt. Egy részletes kognitív felmérés – mint amilyen a Gibson-teszt – nem egy számot ad vissza, hanem megmutatja az agy egyes területeinek valódi teljesítményét: hol erős a gyerek, és konkrétan melyik készségterületen van elmaradás. Ez az az információ, amire valóban szükség van ahhoz, hogy célzott segítséget lehessen nyújtani.
Az agy képes változni
Az egyik legfontosabb felfedezés, amit az agykutatás az elmúlt évtizedekben hozott, a neuroplaszticitás fogalma. Az agy nem egy statikus, betonba öntött szerkezet, amit születéskor kaptunk, és ezután már nem sokat lehet tenni. Épp ellenkezőleg: az agy egész életünkön át képes új idegsejt kapcsolatokat kiépíteni, meglévőket megerősíteni, és a célzott tréning hatására fizikailag is megváltozni.
Ez ma már nem elmélet. Modern képalkotó eljárásokkal (fMRI) dokumentálni lehet ezeket az állapotokat és folyamatokat. Agytréning előtt és után készített felvételek jól mutatják, hogy a korábban lassan, kerülőutakon dolgozó agy hogyan kezd el hatékonyabb, rövidebb útvonalakon működni. Olvasási nehézségeknél, ADHD-nál, de még traumás agysérüléseknél is.
Megfelelő, célzott fejlesztéssel az agy ténylegesen megváltoztatható – bármilyen életkorban.
Mit csinál a korrepetálás, és mit nem?
A korrepetálás nem rossz dolog. De fontos érteni, mire való és mire nem.
A korrepetáló tantárgyi tudást ad át. Megtanítja a szorzótáblát, elmagyarázza az olvasmányt, begyakoroltatja a helyesírást. Ez hasznos, ha a gyereknek tudásbeli lemaradása van, mert hiányzott, mert sokszor volt tanárváltás és mindenki másképp magyarázott. De ha a probléma mélyebb – ha az agy alapvető feldolgozási folyamatai gyengék –, akkor a korrepetálás olyan, mint a fent említett kávédarálós hasonlatban, próbálnánk egy rosszul működő szerkezetet mindenáron teletömködni még több tartalommal és attól várnánk, hogy megjavul.
Gibson könyve öt gyakori megközelítést vizsgál, amelyekkel a szülők és az iskolák próbálnak segíteni. Négy közülük – az erősségekre koncentrálás, az elvárások csökkentése, a korrepetálás és a gyógyszeres kezelés – mind a tünetek kezelése. Az egyetlen tartós megoldás, ha magát az agyat fejlesztjük: ha a gyenge kognitív készségeket célzott tréninggel erősítjük.
Hogyan néz ki a valódi kognitív tréning?
A hatékony agytréning nem iskolai feladatokra hasonlít – és ez nem véletlen. Ha egy gyereknek rossz tapasztalatai vannak az olvasással vagy a matekkal, az iskolai formátum azonnal felidézi a kudarc érzését, és az agy védekezni kezd. A jó agytréning játékos, nem akadémikus, mégis rendkívül célzott.
A BrainRx agytréning program – amelyet az Agyturbó Zala is alkalmaz – ezeken az alapelveken nyugszik:
Személyre szabottság. Nincs két egyforma agy és nincs két egyforma fejlesztési terv. A tréning egyéni felmérésből indul, és az adott gyerek konkrét gyengeségeit célozza.
Intenzitás és fokozatosság. A feladatok folyamatosan a képességek határán tartják a diákot – nem annyira könnyűek, hogy unalmasak legyenek, és nem annyira nehezek, hogy elveszítse a motivációját.
Azonnali visszajelzés. A tréner azonnal megerősíti a helyes választ és korrigálja a hibát. Ez azért fontos, mert az agy akkor épít tartós idegsejt kapcsolatokat, ha a visszajelzés következetes, gyors és pontos.
Zavaró tényezők tudatos beépítése. A figyelem is fejleszthető. Meglepő, de szándékosan zavaró, elterelő technikákkal hozzászoktatható a fokozottabb koncentrációhoz. Az igazi életben is így működnek a dolgok és az agynak meg kell tanulnia fókuszálni zajban, zavaros körülmények között is.
Egy nagy léptékű, közel 18 000 kliens adatain alapuló vizsgálat (2010–2015) azt mutatta, hogy a BrainRx program átlagosan 3,4 évnyi kognitív fejlődést eredményezett a résztvevőknél. Ráadásul az elért készségek 98,7%-a egy évvel a tréning után is megmaradt vagy tovább javult – mert a kognitív készségek, ellentétben a tantárgyi tudással, naponta használatban maradnak.
Mit tehetsz otthon már most?
Amíg egy részletes felmérésre és célzott programra vársz, néhány egyszerű gyakorlattal te is elkezdheted az agy edzését otthon. Ezeket Gibson könyve konkrétan ajánlja:
Feldolgozási sebesség: Egy kártyapaklit kell minél gyorsabban szétválogatni – először csak szín szerint, majd szín és szám, végül teljes sorrend szerint. A gyerek próbálja megdönteni a saját előző rekordját. Ez a versenyhelyzet önmaga ellen rendkívül motiváló.
Munkamemória: Memóriakártyás játék, de egy csavarral: a gyerek képzeletben egy szobába „helyezi” a kártyákat. A majom kártya az ajtó mellett ül, a ház a szőnyegen áll. Ez a mentális helymeghatározás drasztikusan javítja a megjegyzési képességet.
Hallási feldolgozás (olvasáshoz kulcsfontosságú): Ejts ki szavakat hangonként szétbontva (pl. „m-a-c-s-k-a”), és kérd meg a gyereket, hogy rakja össze. Vagy fordítva: mondd ki a szót, ő bontsa szét. Esetleg vegyetek ki egy hangot: „mondd azt, hogy macska az m nélkül!” Ez játékos és egyszerre fejleszti az egyik legfontosabb olvasási alapkészséget. Nehezítésképpen, értelemmel nem bíró szavakat írj le és játsszátok ugyanezt, majd ellenőrizzétek, hogy helyesen rakta össze, vagy bontotta szét a hangokat. Ilyenkor nem társít jelentést a hangsorokhoz, így tényleg a hallási feldolgozóképességére és a memóriájára van szüksége.
Logikai gondolkodás: Egyszerű szín- vagy formasorozatokat (piros, kék, piros, kék… mi következik?) fokozatosan lehet nehezíteni háromféle, majd négyféle elemre is. Vannak nyomozós társasjátékok, logikai fejtörők, amik kihívást jelentenek nagyobbaknak is.
Mikor érdemes professzionális segítséget kérni?
Ha nem megy a tanulás, és a gyerekedet érinti valamelyik az alábbiak közül, érdemes továbblépni az otthoni gyakorlatokon:
- Olvasása lassú vagy döcögős, sokszor téveszt betűket vagy sorokat
- Nehezen tartja fejben a hosszabb utasításokat vagy feladatokat
- Könnyen elterelődik, nem tud hosszabb ideig egy dologra figyelni
- Matematikában rendszeresen összekeveri a számokat, jeleket
- Sokat dolgozik az iskolában, de az eredmény nem tükrözi a befektetett energiát
Ezek mind olyan jelek, amelyek mögött konkrét, mérhető kognitív gyengeségek állhatnak. És ahol van mérés, ott van célzott fejlesztés is.
Az első lépés: tudd meg, pontosan mi áll a háttérben
A legtöbb fejlesztési út ott kezdődik, ahol a hagyományos iskolarendszer véget ér. Az iskolai környezetben a tüneteket látják és ezért nem tudnak mit kezdeni vele. Egy részletes kognitív képességmérés, amilyen a Gibson-teszt is, egy átfogó képet kapunk arról, hogy az agy egyes területei hogyan teljesítenek. Nem jelent semmilyen megbélyegzést, vagy hivatalos diagnózist. Helyette viszont megmutatja a valódi háttérokokat és a kiindulópontot a további fejlesztéshez.
A teszt eredménye alapján válik lehetővé az, hogy ne általánosan „fejlesszünk valakit”, hanem pontosan arra koncentráljunk, ami valóban hiányzik.
Nézd meg a könyv videós összefoglalóját
Ha szeretnéd jobban megérteni a könyv mögötti tudományos hátteret, készítettünk egy 10 perces videós összefoglalót is Dr. Ken Gibson Unlock The Einstein Inside könyvéből, ahol fejezetről fejezetre végigmentünk a legfontosabb mondanivalókon. (A videót a cikk alatt találod.)
GYIK – Amit a szülők leggyakrabban kérdeznek
Mi a különbség a kognitív felmérés és az IQ-teszt között? Az IQ-teszt egyetlen összesített pontszámot ad, amely könnyen elfedi az egyes területeken lévő gyengeségeket. A kognitív felmérés ezzel szemben részletesen feltérképezi az agy különböző funkcióit – figyelmet, memóriát, feldolgozási sebességet, logikát –, így pontos képet ad arról, hol szükséges a fejlesztés.
Az agytréning helyettesítheti a gyógyszeres ADHD-kezelést? Ez minden esetben orvosi kérdés, amelyről a kezelőorvossal kell dönteni. A kognitív tréning bizonyítottan javítja az ADHD esetén leginkább érintett területeket – figyelmet, munkamemóriát, impulzuskontrollt –, és ezzel csökkenti a tünetek intenzitását. Számos esetben a szülők azt tapasztalják, hogy a tréning elvégzése után az orvos csökkenteni tudja a gyógyszer adagját.
Hány éves kortól érdemes elkezdeni a kognitív fejlesztést? Minél korábban, annál hatékonyabb – de soha nem késő. A BrainRx program 7 éves kortól alkalmazható gyermekeknél, és felnőtteknél is bizonyítottan hatékony. A neuroplaszticitás egész életünkön át jelen van.
Mennyi ideig tart egy agytréning program? A BrainRx program általában 3–6 hónapot vesz igénybe, heti rendszeres foglalkozásokkal. Az eredmények általában már az első hetekben érzékelhetők, és – mint a kutatások mutatják – tartósan megmaradnak.
Mit mutat meg pontosan a Gibson-teszt? A Gibson-teszt az agy hét fő kognitív területét méri fel: tartós figyelem, szelektív figyelem, munkamemória, hosszú távú memória, feldolgozási sebesség, auditoros és vizuális feldolgozás, valamint logika és érvelés. Az eredmény alapján azonnal látható, melyik terület szorul fejlesztésre.
Mi van, ha a gyerekem már kap fejlesztő foglalkozásokat az iskolában? Az iskolai fejlesztés jellemzően tantárgyi fókuszú, és nem célozza közvetlenül a kognitív készségeket. A két megközelítés nem zárja ki egymást – sőt, a kognitív tréning elvégzése után az iskolai fejlesztés hatékonysága is jelentősen nő.
Következő lépés
Ha szeretnéd tudni, hogy miért nem megy a tanulás a gyermekednek – vagy akár a saját – kognitív problémádnak mi az oka, kezdd a Gibson-teszttel. Ezzel a további találgatásokat, időhúzást, bizonytalanságokat csökkented. Ez az az alap, amelyre valódi, célzott fejlesztési tervet lehet építeni.
Jelentkezz Gibson-tesztre az Agyturbó Zala oldalán
A teszt elvégzése után pontosan tudni fogod, mire van szükség. Nem találgatásra, nem általános fejlesztésre – hanem arra az egy-két területre, amely, ha megerősödik, mindent megváltoztat.
Ez a cikk Dr. Ken Gibson „Unlock The Einstein Inside” című könyve, valamint a BrainRx agytréning program tudományos kutatásai alapján készült.
0 hozzászólás