A generációs különbségek az információs forradalom korában kiéleződtek. Agyunk rugalmassága révén minden korosztály képes megtalálni a helyét és alkalmazkodni a folyamatos változásokhoz.
A generációk közötti változások és az agy alkalmazkodóképességének csodája
A generációk közötti különbségekről szóló diskurzus egyre nagyobb teret hódít, ahogy a társadalmi, technológiai és gazdasági változások egyre gyorsabb ütemben követik egymást. Steigervald Krisztián generációkutató munkássága, amely a különböző korosztályok gondolkodásmódját és viselkedését vizsgálja, új perspektívát nyújt a generációs különbségek megértésében. Ez a kutatás rávilágít arra, hogy az emberi agy elképesztő módon képes alkalmazkodni a folyamatosan változó környezethez.
Steigervald Krisztián elméletének összefoglalása
Steigervald Krisztián generációkutató elmélete azon alapszik, hogy minden generáció sajátos szocializációs élményekkel, értékrenddel és kommunikációs stílussal rendelkezik, amelyet a történelmi, gazdasági és technológiai környezet formál. Az ő kutatásai azt mutatják, hogy a generációk közötti különbségek megértése kulcsfontosságú az együttműködés, a hatékony kommunikáció és a konfliktuskezelés szempontjából, különösen egy olyan világban, ahol az információáramlás és a technológiai változások felgyorsultak. Elmélete szerint minden generáció másként reagál a kihívásokra és a lehetőségekre, de az egyik legnagyobb közös pont az alkalmazkodóképesség, amely az agy természetes tulajdonsága.
A téma népszerűségének okai és kapcsolódása a mai bizonytalanságérzethez
A generációk közötti különbségek és az ebből fakadó kihívások napjainkban kiemelt figyelmet kapnak. A gyors technológiai fejlődés, az internet és a globális gazdasági változások miatt az emberek egyre nagyobb bizonytalanságot éreznek a jövőt illetően. Az olyan kérdések, mint a munkaerőpiac átalakulása, a mesterséges intelligencia megjelenése és a folyamatosan növekvő információáradat, mind hozzájárulnak ehhez az érzéshez. A generációk közötti különbségek megértése és a kognitív képességek fejlesztése eszközöket adhat a kezünkbe, hogy jobban navigáljunk ebben a bizonytalan környezetben. Az agy alkalmazkodóképességének fejlesztése és a kognitív tréningek nemcsak egyéni szinten fontosak, hanem társadalmi szinten is, hiszen segíthetnek a generációk közötti kommunikációban és együttműködésben.
Az agy alkalmazkodóképessége és a remény üzenete
Steigervald elmélete összecseng az agykutatás legújabb eredményeivel, amelyek szerint az agy folyamatosan képes újratanulni, változni és alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Az agy neuroplaszticitása azt jelenti, hogy nem vagyunk „beragadva” a saját gondolkodásmódunkba – mindig képesek vagyunk új készségeket elsajátítani és fejlődni. Ez különösen fontos a mai gyorsan változó világban, ahol a különböző generációk közötti szakadékokat az új technológiák, a digitális világ és az egyre bonyolultabb társadalmi elvárások is mélyítik. A kognitív tréningek, mint például a BrainRx és egyéb agytréning programok, segítenek abban, hogy az emberek megtanulják gyorsabban feldolgozni az információkat, jobban koncentrálni és alkalmazkodni az új helyzetekhez. Ez pedig reményt ad mind az idősebb, mind a fiatalabb generációknak, hogy sikerrel navigáljanak a változások közepette.
A kognitív tréningek szerepe a generációk közötti kapcsolódásban és a munkaerőpiacon
A generációk közötti kapcsolódás kulcsa az, hogy megértsük egymás gondolkodásmódját és megtanuljunk hatékonyan kommunikálni. A kognitív tréningek ebben segíthetnek, hiszen fejlesztik azokat a képességeket, amelyek révén könnyebben tudunk új információkat befogadni és gyorsan reagálni azokra. Az ilyen tréningek nemcsak egyéni szinten hoznak hasznot, hanem a munkaerőpiacon is kulcsfontosságúvá válnak. A különböző generációk közötti szakadékok áthidalása, a hatékonyabb együttműködés és a kommunikációs készségek fejlesztése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyének és a vállalatok sikeresebbek legyenek. Például egy X-generációs vezető és egy Z-generációs munkatárs jobban megértheti egymást, ha mindketten fejlesztik a kognitív képességeiket és megtanulják, hogyan dolgozhatnak együtt hatékonyan.
A munkaerőpiac változása és a jövőbeni készségek
Ahogy a generációk változnak, úgy alakul át a munkaerőpiac is. Az internet és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése megváltoztatta, hogy milyen készségekre van szükség a sikerhez. Ma már nem elegendő, ha valaki jó memóriával vagy kitartással rendelkezik – az adaptivitás, a gyors tanulás képessége és a digitális kompetencia kulcsfontosságúak lettek. A kognitív tréningek ebben is nagy segítséget nyújthatnak, hiszen fejlesztik azokat az alapvető képességeket, amelyekre a jövő munkaerőpiacán szükség lesz. Ahogy Steigervald is hangsúlyozza, a generációk közötti különbségek megértése és a képességek fejlesztése nélkülözhetetlen lesz ahhoz, hogy bárki sikeresen alkalmazkodjon a jövő változásaihoz.
Összefoglaló
Steigervald Krisztián generációkutató elmélete rávilágít arra, hogy a generációk közötti különbségek megértése és a kognitív képességek fejlesztése kulcsfontosságú a mai gyorsan változó világban. Az agy alkalmazkodóképessége, vagyis a neuroplaszticitás, reményt ad arra, hogy bármely generáció sikerrel navigálhat az új kihívások között. A kognitív tréningek pedig segíthetnek a generációk közötti kommunikáció és együttműködés javításában, ami a munkaerőpiacon is előnyöket biztosít. Ahogy az internet és az AI formálja a munka világát, úgy lesz egyre fontosabb, hogy minden generáció képes legyen gyorsan alkalmazkodni és új készségeket elsajátítani.
Honnan tudod, hogy milyen területen kellene fejlődnöd?
A kognitív képességek olyan mentális funkciók az agyban, mint
a memória,
az értelem,
a figyelem,
a kritikus gondolkodás,
a képesség a tanulásra,
a problémamegoldásra és a döntéshozatalra.
Ezek mind fontos részei a mindennapi életünknek. Nélkülük nehezen boldogulunk a tanulásban, munkában, emberi kapcsolatainkban. A Gibson teszt egy kognitív képességeket mérő teszt. A teszt segítségével pontosan felmérjük az egyéni kognitív képességeket. Ezek alapján célzottan és eredményesen fejleszthetőek a gyengébb területek a BrainRx program által.
A teszt egyben egy kiválóan működő IQ teszt is, mely gyermekeknél, felnőtteknél egyaránt elvégezhető.
Ha szeretnéd, hogy segítsünk abban, hogy könnyebben alkalmazkodj a változó körülményekhez és ki tudd hozni magadból a legjobbat a személyes életben, vagy a munkaerőpiacon akkor jelentkezz a Gibson tesztre.
Használati útmutató workshop Figyelemzavar, ADHD, autizmus spektrumzavar témában. Működő tanácsokkal lát el minket egy 3 órás workshop keretében Szigethi Zsófi a Nikkelbolha: autizmus- és ADHD-specifikus támogatás csoport szakértője.
A workshop 2024. szeptember 6-án, péntek délután lesz 16-19-ig Zalaegerszegen a Bíró Márton u. 12-ben (1.em.2.), az AgyturbóZala kognitív központban.
Maximum 20 főt tudunk fogadni.
A 3 órás workshop 9000 Ft.
Pedagógusoknak és szülőknek egyaránt nagyon fontos téma, amit nem tanítanak sehol és ami nélkül kínlódás és keserűség egy ilyen gyerek az osztályban vagy a családban, akármennyire szeretjük is őket. Pedig vannak módszerek. A workshop végén feltehetitek kérdéseiteket Zsófinak.
Ez a cikk hasznos információkat tartalmaz a feldolgozási sebességről, és arról, hogy ez hogyan hat gyermekére az osztályban. A cikk az Integrated Learning Strategies azonos cikke alapján készült. Az Agyturbó Zala és az ILS nem egészségügyi szolgáltató, és egyik anyagunk vagy szolgáltatásunk sem nyújt diagnózist olyan konkrét állapotra vagy tanulási kihívásra, amelyet gyermekénél vagy tanulójánál láthat. Ha gyermeke vagy diákja diagnózisát kéri, forduljon diagnózist adó szakemberhez.
Néha a gyerekeink lenyűgöznek bennünket az általuk szivacsként felszívott információ mennyiségével, az általuk megvitatott összetett témákkal, vagy azzal, hogy képesek egyedül kitalálni egy nehéz matematikai feladatot. Máskor meg olyan apróságokért kell harcolni velük, hogy felvegyenek egy pár cipőt.
Nem egyszer fordulnak szülők központunkhoz azzal, hogy gyermekük gyakran rosszul teljesít a teszteken, de ismeri a anyagot. Egy másik gyakori dilemma az, amikor egy tanulónak két órát vesz igénybe a matematikai házi feladat elkészítése, míg másnak 20 percet. Szülőként zavarba ejtő és frusztráló lehet végignézni, hogyan küzdenek ezzel a gyerekeik. A lassú feldolgozási sebességű, tehetséges gyerekek mintha hogy nem fejeznének be semmit időre pedig látszólag egy feladatra koncentrálnak. A házi feladat órákig elhúzódhat, és a lassú feldolgozási sebesség még a kapcsolatokat is befolyásolhatja, akár a szülő saját gyermekével fennálló kapcsolatát.
Lusták ezek a gyerekek? Motiválatlanok? Ne ítéljünk elhamarkodottan…
Noha az ilyen típusú képességbeli hiányosságnak számos lehetséges oka lehet. A lassú feldolgozási sebesség számos tanulmányi és hétköznapi problémát okozhat, amelyet gyermeke tapasztalhat.
Mi a feldolgozási sebesség és honnan származik az elnevezés?
A feldolgozási sebesség alapvetően az a tempó, amellyel a gyermek befogadja az információt, értelmezi, majd hasznosítja.
Ellen Braaten, PhD, a Bright Kids Who Can’t Keep Up című könyvében azt mondja: „Általában a feldolgozási sebesség a következő funkciók közül egyet vagy többet érint: az információ észleléséhez, feldolgozásához, és/vagy az erre adott válasz megfogalmazásához vagy végrhajtásához szükséges idő (ez bármelyik érzékszerven, de általában a vizuális és hallási csatornákon keresztül). ”
Újra és újra azt tapasztaljuk, hogy sok intelligens gyerek nem képes az elvárt válaszidőt produkálni, különösen vizsgaszituációvagy tantermi körülmények közben. Néha a szülők és a tanárok lustának vagy akár apatikusnak minősítik ezeket a gyerekeket, de ezek a címkék sokszor tévesek. Ugyanezek a gyerekek remekül teljesítenek, és nem egyszer felülmúlják az elvárásokat, ha az időfaktort eltávolítjuk. A tanároknak és a szülőknek meg kell érteniük, hogy a lassú feldolgozási sebességnek semmi köze a gyermek okosságához; csak arról van szó, hogy milyen gyorsan veszik fel az információkat, és hogyan használják fel azokat.
Mi történik a feldolgozás során?
Az emberi agy bonyolult. Ha egy pillantást vetünk egy gyermek fejlődő, éretlen agyára, akkor az információ beérkezésének folyamata és az erre az információra adott kiszámított válasz nagyon eltérő lehet gyermekenként. Az információ feldolgozás a gyermek érzékszerveitől érkező bemenettel kezdődik, amikor is a szervezet a környezetéből származó fizikai ingereket (hangokat, szagokat, látványt, hőt) veszi át, és elektrokémiai jelekké alakítja. Ezeket a jeleket az agyba küldik, és bizonyos mértékig gyorsan feldolgozzák, hogy az agy azonosítsa őket.
A gondolkodás a kognitív képességek összetett folyamata
A figyelemszűrő, az úgynevezett szenzoros kapu dönti el, hogy az adott pillanatban mennyire fontosak ezek az információk, és hogy meg kell-e őrizni további felhasználás céljából, vagy figyelmen kívül kell hagyni. Ahhoz, hogy az agy feldolgozzon egy információt, azt tárolni kell. Itt jön képbe a munkamemória, a szenzoros memória és a hosszú távú memória fogalma.
Attól függően, hogy a gyermeknek mikor kell használnia az információt, és hogyan kódolja az ingereket, határozza meg, hogy a memória hogyan kerül tárolásra. Az információ visszakeresése és a viselkedési vagy kognitív válasz az információfeldolgozás utolsó lépése.
Miért fordul elő lassú feldolgozás?
Számtalan elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miért történik lassú feldolgozás, és hol következik be a meghibásodás vagy lassulás. A rövid válasz az, hogy bonyolult, és nincs sok határozott válaszunk. Azért bonyolult, mert az agynak nem csak egy régiója foglalkozik a feldolgozással. Az információfeldolgozás összetettsége számos struktúrát és hálózatot foglal magában az agyon belül, amelyek magukban foglalhatják ezen részek egyikét vagy mindegyikét.
Az egyik válasz a lassú feldolgozási képességre a gyermek érzelmi állapota lehet. Amikor egy gyermek szorongással vagy depresszióval küzd, rendszerint bekúszik a kudarctól való félelem. A gyermek teljesítménye csökkenhet, ha az érzelmek zavarják a feladatot, vagy ha instabilok.
A hallási és vizuális feldolgozási képességek zavara is szerepet játszhatnak a lassú információfeldolgozásban, ami hatással van gyermeke olvasására, problémamegoldására, gondolatfeldolgozására, szövegértésére, kézírására és az osztálytermi utasítások követésére. Leggyakrabban azoknál a gyerekeknél fordul elő, akiknek problémái vannak hallási és látási feldolgozási képességükkel, mivel a tanulás többnyire ezeken a csatornákon keresztül történik.
Gyermeke szenzoros bemenetének bármely töredezett területe feldolgozási problémákat okozhat, és megakadályozhatja, hogy elérje teljes tanulmányi potenciálját. Ha valamelyik ilyen rendszerben működési zavar lép fel, a feldolgozás lelassul, és az agy csak kis mennyiségű információt tart meg.
Az agy másik feldolgozási területe, amelyet jelenleg intenzíven kutatnak, az a szenzoros feldolgozás. Amikor egy gyermek érzékszervei túl- vagy alulstimuláltságával küzd, az energiát von el az agyától a releváns információk természetes feldolgozásával. Ha a gyermek az őt zavaró irreleváns ingerekre koncentrál (például háttérzaj, címkék a ruhákban vagy erős fény), akkor csökken a fontos tanári utasítások feldolgozása, és figyelem- vagy viselkedési problémák jelennek meg az osztályteremben.
A magas verbális képességekkel rendelkező gyerekek általában lassabb feldolgozási készségeket mutatnak, mint társaik. Például azt mondják: „A kezem nem tart lépést az agyammal.” Verbális készségeik kiemelkedőek, de amikor a gondolatokat papírra kell vetni, a folyamat lassú és fárasztó.
Noha sok elmélet létezik, minden gyermek egyedi, és ki kell értékelni, hogy milyen konkrét beavatkozásra van szükség, amely megfelel a speciális feldolgozási igényeiknek. Vannak azonban olyan gyakori jelek, amelyekre figyelhet gyermekénél, hogy megállapítsa, nem küzd-e a lassú feldolgozási sebességgel az iskolában, otthon vagy más tevékenységek során.
Hogyan néz ki a lassú feldolgozási sebesség
Amikor lassú feldolgozási sebességről beszélünk egy gyermeknél, néhány dolgot észben kell tartanunk. Először is, a lassú feldolgozási sebesség önmagában nem tanulási vagy figyelemzavar. Hozzájárulhat azonban a tanulási és figyelemproblémák kialakulásához diszlexiánál, ADHD-nál, érzékszervi feldolgozási zavaroknál, autizmusnál és számos más rendellenességben szenvedő gyermeknél. A gyermek lassú feldolgozási képessége hatással lehet a végrehajtó működési funkciókra is. Ezek azok a készségek, amelyek lehetővé teszik a gyermek számára, hogy önállóan gondolkodjon, és megszervezze az életében a napi feladatokat, mint az impulzuskontroll, a célalkotás és az időgazdálkodás.
Ha gyermeke az utasítások vagy gondolatok feldolgozásával küszködik, az a magasabb szintű gondolkodás összeomlásához vezethet, amely a következő, végrehajtó funkcióval kapcsolatos problémákat foglal magában:
Nem fejezi be a teszteket a megadott időn belül
Gyakran haza kell vinnie a házi feladatot, hogy otthon befejezze
Nehéz lépést tartania és megértenie a beszélgetéseket
Küzd a többlépcsős matematikai feladatok megszabott időn belüli teljesítésével
Nehezen tud egyszerre odafigyelni és jegyzetelni tanítás közben
Probléma az egyszerű matematikai feladatok fejben történő gyors megoldásával
Problémák a bonyolult gondolatokat és sok részletet igénylő írásbeli feladatokkal
Nehezen talál meg egy-egy részt egy szövegben
Mindig számít a feldolgozási sebesség?
Bizonyos esetekben a feldolgozási sebesség nem számít. Ha egy gyereknek van elég ideje rá akkor az adott feladatot helyesen oldja meg, tudja követni az óra menetét, vagy hatékonyan használja a verbális készségeit, nincs a feldolgozási sebesség miatti nyomás alatt ahhoz, hogy az iskolában teljesítsen. Más esetekben azonban akadályozhatja a gyermek tanulási képességeit. Ilyenkor kikapcsol fejben az osztályteremben vagy valós helyzetekben, amikor olvasásról, írásról és utasítások követéséről van szó.
Az Agyturbó Zala egy zalaegerszegi, megyei kognitív központ, amelynek célja, hogy segítse a tehetséges és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket és felnőtteket az intelligenciájuk növelésében és potenciáljuk elérésében. Szolgáltatásaink nem hagyományos oktatási programokat biztosítanak Zala megyében. Az amerikai eredetű, nemzetközi BrainRx agytréning programmal dolgozunk, amely több évtizedes kutatási eredményeken alapul.
Tervezés, önkontroll, rendszerezés, rugalmas gondolkodás, avagy a végrehajtó funkciók fejlesztése
Miért fontosak a végrehajtó funkciók a kitartással és a rendszerezettséggel kapcsolatban?
A végrehajtó funkciók megfelelő működése segíti a döntéshozatalt, a tervezést és a célok elérését. Közvetlenül kapcsolódnak a kitartáshoz és a rendszerezettséghez. A kitartás azt jelenti, hogy képesek vagyunk kitartani a céljaink elérése érdekében, még akkor is, ha nehézségekbe ütközünk vagy hosszú távon kell gondolkodnunk. A végrehajtó funkciók segítenek abban, hogy tervet készítsünk, megtervezzük a lépéseket, és hűségesek maradjunk a céljainkhoz, még akkor is, ha nehézségek merülnek fel.
A rendszerezettség segíti az információk szervezését és azok megfelelő lépésekbe való rendezését, amelyek a célok eléréséhez szükségesek. A végrehajtó funkciók segítségével képesek vagyunk hatékonyan áttekinteni az elérhető lehetőségeket, meghatározni a prioritásokat, és strukturált módon cselekedni az előttünk álló feladatokkal kapcsolatban. Ezek a képességek járulnak hozzá ahhoz, hogy hatékonyan haladjunk előre a céljaink felé, még akkor is, ha hosszú távú vagy kihívást jelentő projektekkel foglalkozunk.
Az agyban a végrehajtó funkciók felelősek a döntéshozatalért, a tervezésért és a célkitűzések eléréséért. Ezek a funkciók lehetővé teszik számunkra, hogy feladatokat koordináljunk, problémákat oldjunk meg, és kontrolláljuk viselkedésünket a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás érdekében. Az agy végrehajtó funkciói segítenek abban, hogy szervezett és hatékony módon működjünk a mindennapi életben, és fontos szerepet játszanak az intelligencia és az adaptáció terén.
Mik azok a végrehajtó funkciók és hogyan befolyásolják a viselkedést és a tanulást?
A végrehajtó működési funkciók tehát olyan mentális folyamatok, amelyek lehetővé teszik mindannyiunk számára, hogy előre megtervezzük, beosszuk az időnket, szabályozzuk és kontrolláljuk magunkat. Az ADHD-val küzdőknek a végrehajtó funkciókban vannak a legnagyobb hiányosságaik.
A végrehajtó funkciók kapcsán a prefrontális kéregnek fontos szerepe van azok működésében, hiszen ha sérül, széteshet a tervezés, megváltozik a viselkedés az önkontroll hiánya miatt. Az agy frontális lebenye a homlok mögött található és az idegrendszer fejlődése során a legkésőbb fejlődik ki. A prefontális kéreg egy olyan régiója az agynak amelyik legutoljára fejlődik ki, így ez a leginkább alakítható.
Ezek a készségek mindenki számára fontosak, de különösen fontosak a gyermekek számára. Ha a gyerekeknek lehetőségük van önszabályozási készségeik fejlesztésére, és gyakorlására ebből nemcsak nekik származik előnyük a továbbtanulásnál, majd később a karrierfejlesztésnél, hanem a társadalom egészének is az elkövetkező években. Az ADHD-val élők számára ezeknek a területeknek a fejlesztése tud a legkézzelfoghatóbb eredményt hozni.
Velünk született képességeink
A gyermekfejlesztés területén dolgozó szakemberek körében gyakran felmerülnek egy gyermek veleszületett természetes reakcióival és képességeivel kapcsolatos kérdések. Ezek közé tartoznaka primitív reflexek , amelyek olyan reakciók és mozdulatok, amelyek segítik a gyermeket egy új képesség vagy fejlődési szakaszba való átállásban.
Más képességek, mint például az érzékszervek használata, szintén olyan dolgok, amelyeket a gyermek veleszületetten birtokol. De mint a legtöbb dolgot, az érzékszervi rendszereket is gyakoroltatni kell ahhoz, hogy megfelelően működjenek.
Vannak olyan képességeink, amelyek nincsenek meg születésünktől fogva, de a fejlődési lehetőség születésünktől kezdve megvan bennünk. Ezeket a képességeket végrehajtó működési képességeknek nevezzük. Ha az alacsonyabb szintű működési képességek nem érnek be gyermeke agyában, akkor a magasabb szintű tanulási vagy végrehajtói működési funkciók nem fejlődnek megfelelő ütemben, vagy stagnálnak.
Ki a főnök?
Tekintsünk úgy a végrehajtó funkciókra a gyermek agyában mint egy vezérigazgatóra. Csakúgy, mint egy vállalatnál a vezérigazgató, gyermeke iskolai tapasztalatait és eredményeit a végrehajtó funkciói irányítják. Ha a végrehajtó funkciók működésében gond van, annak érezhető hatása van a mindennapokra nézve. Szervezetlen, rendszertelen, hiányosságai vannak a tanulásban. Mindez akár érzelmi problémákhoz is vezethet, pl. szorongás, idegösszeomlás.
Gyermeke agyának vezérigazgatója határozza meg egy adott projekt végrehajtási útját. Minden más vezetőnek a vezérigazgatóhoz kell alkalmazkodnia. Ez a példa jól szemlélteti, hogy a végrehajtó funkciók, mint például a tervezés és a prioritások meghatározása, hogyan működnek az agyban. Számos agyi funkciónak kell együttműködnie ahhoz, hogy egy egy feladat megvalósuljon.
Az agyban az összhang kötelező!
Amikor a gyermek fontossági sorrendbe állítja a napi teendőit, használnia kell a kritikus gondolkodási képességét, a munkamemóriáját , a hosszú távú memóriáját, a vizuális feldolgozási képességét és más, az agyban vezérelt képességét ahhoz, hogy teljesítsen az iskolában.
Mindezek a képességek összehangolódnak, és jelentést tesznek a vezérigazgatónak, vagy ebben az esetben az agynak. Irányítással és megfelelő tanácsokkal a vezérigazgató (gyermeke agya) hozza meg a végső döntéseket a napi teendőkről és a vállalatot érintő kulcsfontosságú döntésekről. Éppen úgy ahogyan a gyermek végrehajtó funkcióinak működése befolyásolja az iskolai teljesítményét, viselkedését.
Végrehajtó funkciók az iskolában
Amikor elhatározzuk, hogy elérünk egy eredményt, agyunk egy sor lépésen megy keresztül. Először is elemzi a feladatot, hogy kitalálja, mit kell tenni. Ez tervezést jelent. Ezután össze kell rendezze milyen eszközökkel és/vagy idővel tudja elérni a célt. Miközben a feladatot végezzük önelemzést végzünk, hogy a cselekedeteinket a cél eléréséhez igazítsuk. Végül képesnek kell lennünk befejezni a feladatot a megengedett időn belül.
Ha gyermeke végrehajtó funkciói megfelelően működnek, a feladatok általában egyszerűen mennek. Az agy, pillanatok alatt áthalad ezeken a lépéseken. Ha ezen a területen problémái vannak, az egyszerű feladatok elvégzése, mint például este az iskolatáska összepakolása, a házi feladatok elkészítése, az iskolában kiosztott projektek végrehajtása rendkívül nagy kihívást jelenthet.
Azt is tapasztalhatja, hogy gyermekének gondjai vannak a dolgozatokkal, tesztekkel, mert nem tud egyszerre több feladatot elvégezni. Nehézségei vannak a határidőkkel, nem tudja leírni a részleteket, nehezen tudja papírra rendezni a gondolatait, elkezdi a feladatokat, de nem tudja befejezi őket, és frusztrált, amikor nem tud lépést tartani az órán elmondottakkal.
Hogyan segíthetünk, hogy rendszerezettebb legyen?
Annak érdekében, hogy gyermeke rendszerezettebbé váljon, szükség lehet naptárra, kipipálható feladattáblázatra a feladataik elvégzéséhez. Sokat segíthet ha a különböző tantárgyakat vagy témákat mappába rendezzük színes fülekkel elválasztva, és ahol helyet kapnak az elkülönített házi feladatok is.
8 végrehajtó funkció, amelyre mindannyiunknak szüksége van
Nyolc olyan végrehajtó funkcióra van, amelyekre mindannyiunknak szüksége van, hogy a környezetünkből érkező információkat rendszerezzük és megfelelően reagáljunk rájuk. Ha gyermeke e nyolc végrehajtó működési képesség és önszabályozó folyamat bármelyikével küzd, a következőket észlelheti:
Rendszerezés
Ez a készség segít gyermekének rendben tartani a dolgokat, mind a fizikai tárgyakat, mind a gondolatokat. Lehetővé teszi számára, hogy nyomon kövesse a dolgokat.
Akinek gondja van a rendszerezéssel azok fejben és a környezetükben rendetlenek. Számukra problémát okoz a tárgyak, vagy gondolatok hatékony kezelése, tárolása és előhívása.
Feladatkezelés/feladat kezdeményezés
A feladatkezdeményezés lehetővé teszi, hogy gyermeke időben kezdje el a feladatot túlzott halogatás nélkül.
Akinél ez a terület gyenge az küzd a projekt vagy a feladat elindításával. Néha fogalmuk sincs, hol és hogyan kezdjék el, de általában el tudják végezni a feladatot, ha már egyszer nekikezdenek.
Impulzivitás kontroll
Az impulzivitás kontroll abban segít, hogy a gyermek először gondolkodjon és feldolgozza az információkat, még mielőtt cselekedne.
Minden gyermeknek vannak kisebb nehézségei az impulzivitás kontroll-lal. Azoknak a gyerekek azonban, akik folyamatosan nem megfelelő dolgokat mondanak ki, mindenbe belebeszélnek vagy kockázatos vagy veszélyes magatartást tanúsítanak, szükségük lehet ennek a területnek a fejlesztésére.
Érzelmi kontroll
Az érzelmi kontroll lehetővé teszi a gyermek számára, hogy a környezetének és körülményeinek megfelelően adaptív módon irányítsa érzéseit és érzelmeit.
Az érzelmi kontrollal küszködő fiatal erősen reagálhat a kritikára, és nehezen szedi össze magát, ha valami negatív történik. Nehezen tudja szabályozni az érzelmeit, és általában túlreagál. Ez a fejletlen limbikus rendszer jele lehet .
Munkamemória
A munkamemória segít megőrizni a kulcsfontosságú információkat az agyban, így azonnal hasznosítani tudjuk őket.
Ha valakinek munkamemória-problémái vannak, általában még rövid ideig sem tud emlékezni dolgokra, például a számokra. Úgy tűnik, küszködnek egy egyszerű útmutatással is. Még akkor is, ha a tanár épp az imént magyarázta el a lépéseket. A gyermek egyszerűen nem tudja eltárolni és visszakeresni az információkat hamarjában.
Rugalmas gondolkodás
A rugalmas gondolkodás segítségével a gyerekek mind kognitív értelemben, mind fizikailag képesek alkalmazkodni a váratlan eseményekhez. Ez egy rendkívül fontos képesség, amelyet a fiataloknak ki kell fejleszteniük ahhoz, hogy könnyebben nézzenek szembe a mindennapos változásokkal.
A rugalmatlan gondolkodásra ezzel szemben az a jellemző, hogy az illető nem tud alkalmazkodni a változáshoz. Nem képes valamire valaki más szemszögéből tekinteni. Nagyon „merev” a gondolkodása, vagyis nagyon ragaszkodik a véleményéhez, és ahhoz, hogyan kell csinálni valamit.
Önmegfigyelés vagy önellenőrzés
Az önellenőrzés képessége olyan tudás, amellyel a gyermek értékelni tudja saját magát, és azt, hogy hogyan teljesít. Ha valaki az önmegfigyelés révén meg tudja határozni, hogyan halad, mennyire teljesít jól, legyen szó játékról, új készségekről vagy könyvolvasásról, akkor tud menet közben változtatni az eredmény javítása érdekében.
Ha valakinek problémája van az önellenőrzés területén akkor sokkolja, amikor építő jellegű kritikát vagy rossz osztályzatot kap. Nem ismeri fel, mikor kell módosítania egy feladat végrehajtásának módján az iskolában.
Tervezés és prioritások meghatározása
Ez a készség segít a gyermeknek abban, hogy kitűzze a célokat és azokat a lépéseket, amelyeket e célok elérése érdekében meg kell tennie. A célok mértéke a napi működési céloktól a nagyobb személyes eredményekig kell terjedniük.
Ha nem érti, hogy a terv mely részei a legfontosabbak, vagy mely feladatokat kell előbb elvégezni, akkor gyakorlatilag egész nap az időgazdálkodással küszködnek. A tervezés hiánya miatt halogatják a projekt megvalósítását, és úgy érzik, hogy folyamatosan el vannak havazva.
Hogyan segíti az agytréning a végrehajtó funkciók fejlesztését?
A kognitív agytréning olyan gyakorlatokat és tevékenységeket foglal magában, amelyek célja az agy kognitív funkcióinak fejlesztése, ideértve a végrehajtó funkciókat is. A gyakorlatok változatos formákban jelentkezhetnek, például memóriajátékok, problémamegoldó feladatok, figyelemkoncentrációs gyakorlatok stb. A végrehajtó funkciók fejlesztésében a kognitív agytréning többféleképpen is segíthet:
Konkrét feladatokkal: Az agytréning során olyan feladatokat végzünk, amelyek közvetlenül célozzák meg a végrehajtó funkciókat, például a munkamemóriát, rendszerezést vagy problémamegoldást igénylő tevékenységeket.
Kihívás és változatosság: A feladatok változatosak és fokozatosan kihívást jelentenek az agynak. Ez segít abban, hogy az agyunk rugalmasabbá váljon, és hatékonyabban alkalmazkodjon különböző helyzetekhez és feladatokhoz.
Ismeretlen helyzetek kezelése: Olyan helyzetek elé állítjuk a diákokat, amelyekben új problémák merülnek fel, és amelyekre megoldásokat kell találnunk. Ez segít abban, hogy fejlesszük a rugalmasságot és a kreativitást a végrehajtó funkciók terén.
Visszajelzés és értékelés: Személyes trénereinktől mindenki egyénileg rendszeresen kap visszajelzést és értékelést a teljesítményéről. Ez lehetővé teszi számára, hogy nyomon kövesse a saját fejlődését, és célzottan dolgozzon azokon a területeken, ahol javulásra van szükség.
A kognitív agytréning hatékony eszköz lehet a végrehajtó funkciók fejlesztésében, mivel segít a különböző kognitív képességek gyakorlásában és javításában, amelyek azokhoz a feladatokhoz szükségesek, amelyek a mindennapi életben és munkában előfordulnak.
Emellett a mozgás jelentőségét folyamatosan hangsúlyozzuk, hiszen „az intenzív „aerob típusú” mozgást igénylő gyakorlatokról kimutatták, hogy a végrehajtó funkciókat javítja úgy, hogy képes a neurotranszmittereket megváltoztatni. A mozgás folyamán a prefrontális kéregben megváltozik a véráramlás mennyisége, valamint azok az erőforrások melyek a végrehajtó funkciókat használják, előtérbe kerülnek.” 1
A kutatások azt mutatják, hogy a szintetikus ételfestékek egyes gyermekeknél befolyásolják az ADHD tüneteit. A következő írásban szakértő válaszol azokra az ételekben található adalékanyagok és az ADHD összefüggéseivel kapcsolatos gyakran feltett kérdésekre, beszámol az élelmiszerfestékekkel kapcsolatos legújabb kutatásokról, és javaslatokat ad ezek eltávolításáról gyermeke étrendjéből.
Ingerlékenység. Extrém hiperaktivitás. Kirobbanó harag. Szorongás, vagy akár levertség. Ha azt tapasztalta, hogy gyermeke viselkedése és érzelmei radikálisan megváltoztak, miután megevett egy tál gumicukrot vagy egy maréknyi M&M-et – és gyanítja, hogy összefüggés van ADHD tünetei és az étrend között –, nincs egyedül.
A szülők egyre gyakrabban vesznek észre kapcsolatot gyermekeik viselkedése és a szintetikus színezéket tartalmazó élelmiszerek – nevezetesen a piros #3, a piros #40 és a sárga #5 – fogyasztása között. Az elmúlt években több mint 2000 szülő jelentette be aggodalmát a Center for Science in the Public Interest (CSPI) fogyasztóvédelmi csoportnak. „Non-profit szervezet vagyunk, és az emberek valahogy megtalálnak minket” – mondja Lisa Lefferts, az MSPH, a CSPI vezető tudósa, aki petíciót nyújtott be az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságához (FDA), hogy tiltsák be ezeket az élelmiszer-festékeket. – A történetek szívszorítóak.
A CSPI keresztes hadjáratához csatlakozik az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia és az ADHD-szakértők, például Joel Nigg, Ph.D., az Oregoni Egészségügyi és Tudományos Egyetem ADHD-kutatási programjának igazgatója. Nigg és sok tudományos munkatársa arra szólítja fel az FDA-t, hogy vagy teljesen tiltsa be az élelmiszer-színezékeket, vagy írja elő, hogy ragasszanak figyelmeztető címkét a hiperaktivitásra gyakorolt hatásukról a tudatosság növelése érdekében.
Hasonló tanulmányok elegendőek voltak ahhoz, hogy meggyőzzék az Egyesült Királyságot és az Európai Uniót, hogy 2008-tól kezdve figyelmeztető címkéket írjon elő az élelmiszer-színezékeket tartalmazó élelmiszereken. Ma az ott gyártott élelmiszerek többsége nem tartalmaz szintetikus színezéket.
Nigg és a többiek most hasonló lépésekre ösztönzik az FDA-t, amely legutóbb 2011-ben vizsgálta felül a kutatást, és úgy döntött, hogy nem tesz semmit az élelmiszer-festékekkel kapcsolatban. 2016-ban a CSPI részletes jelentést küldött frissített kutatásokkal, egy 13 tudós által aláírt levelet, és további jogi érveket nyújtott be amellett, hogy figyelmeztető címkét helyezzenek el a színezéket tartalmazó élelmiszereken.” (Kattintson ide az angol nyelvű „Seeing Red” című jelentés elolvasásához.)
Kérdés: Az élelmiszer-festékek súlyosbítják az ADHD tüneteit?
Dr. Nigg: Elegendő bizonyíték van arra, hogy az élelmiszer-színezékek olyan mértékben befolyásolják néhány érzékeny ADHD-s (és más, nem ilyen betegségben szenvedő) gyermekek viselkedését ahhoz, hogy indokolják a szintetikus színezéket tartalmazó élelmiszereken található figyelmeztető címkéket. Az FDA 2011-ben, majd 2019-ben is röviden megvizsgálta a kérdést, de úgy döntött, hogy nem tesz lépéseket. 2011 óta számos új tudományos áttekintést összegeztek, alátámasztva azt a következtetést, hogy az élelmiszer-festékek növelik az ADHD tüneteinek kockázatát.
A döntéshozók és a szülők értékítélete a következő: Addig etetjük gyermekeinket ismeretlen összetevőjű termékekkel, amíg egyértelműen be nem bizonyosodik, hogy károsak. Vagy korlátozzuk az ismeretlen összetevőjű termékeket, amíg be nem bizonyosodik biztonságosságuk? Az élelmiszer-színezékek nem bizonyultak biztonságosnak a gyermekek számára, és fokozhatják a figyelmetlenség vagy a hiperaktivitás tüneteit . Egyes gyermekek számára ez túl sok kihívást jelenthet idegrendszerük számára.
Kérdés: Az ADHD-s gyerekek érzékenyebbek az ételfestékekre, mint a diagnózis nélküli gyermekek?
Dr. Nigg: Úgy tűnik, hogy az élelmiszer-festékek „közegészségügyi problémát jelentenek”, amely az ADHD-s és az ADHD-ban nem szenvedő gyermekeket egyaránt érinti. Ennek ellenére az ételfestékek egyes gyerekekre jobban hatnak, mint másokra. (Lásd alább a „ Gyermeke érzékeny az élelmiszer-színezékekre? ” című részt.) Az ADHD-s gyermekek nagyobb valószínűséggel érzékenyek rájuk.
Kérdés: Miért van Ön és más szakértők meggyőződve arról, hogy a szintetikus élelmiszer-festékek befolyásolják az ADHD-s gyermekek viselkedését?
Dr. Nigg: Bár az általános hatások csekélyek, egyértelmű, hogy az ételfestékek egyes gyermekeknél súlyosbítják az ADHD tüneteit . Az FDA ezt 2011-es megállapításaiban is elismerte. Ez elég ahhoz, hogy figyelmeztesse a szülőket, és ahogy mondtam, a fogyasztói csoportok és a tudósok ezt az ajánlást tették az FDA-nak. Az FDA a mai napig arra a következtetésre jutott, hogy az adatok nem elég véglegesek ahhoz, hogy cselekedjenek. „Kiemelték, hogy az egyes tanulmányok gyakran meglehetősen információ-gyengék, összességében kevesek és elavultak. Ez igaz. Hiányoznak a kortárs kutatási eredmények az Egyesült Államokban, de jobb inkább elővigyázatosnak lenni, mivel ezek az adatok állnak rendelkezésünkre, ahelyett, hogy olyan adatokra várnánk, amelyek soha nem jelennek meg.”
Az ADHD-t azonban sok apró tényező összessége okozza. Az élelmiszerfestékek ezek közé tartoznak. Bár sok ételfestékre érzékeny gyermek érzékeny az élelmiszer egyéb elemeire is, az ételfestékek egyértelmű célpontot jelentenek. A szülőknek kerülniük kell az ételfestékeket? Ha lehetséges, eltávolíthat egyet a sok lehetséges negatív tényező közül. Emiatt nem engedem meg a fiamnak, hogy szintetikus ételfestéket fogyasszon.
A szülőknek ha tehetik, távolítsák el gyermekük étrendjéből az ételfestékeket. Felkerült az egészség megőrzését célzó tennivalók listájára – olyan egyéb egészségügyi tevékenységek mellett, mint az egészséges táplálkozás, a testmozgás és a stressz csökkentése. Bátorítom a szülőket, hogy tegyenek meg mindent, amit tudnak, még akkor is ha sokszor ez nehéz. Minden kis változtatás segíthet.”
2018-ban az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia Környezet-egészségügyi Tanácsa levelet küldött az FDA-nak, hivatkozva „ a jelenlegi élelmiszer-adalékanyagok szabályozási folyamatának kritikus hiányosságaira, amelyek nem tesznek eleget annak biztosítására, hogy az élelmiszerekhez hozzáadott összes vegyszer elég biztonságos legyen ahhoz, hogy a család étrendjének része lehessen. ”
Kérdés: Milyen tüneteket váltanak ki az ételfestékek ADHD-s és anélküli gyermekeknél?
Dr. Nigg: Az ADHD tünetei rosszabbodnak. A gyerekeknél nagyobb hiperaktivitást tapasztalnak, csökken a figyelem és a fókusz. Van néhány másodlagos bizonyíték az ingerlékenységre gyakorolt hatásra, de a legtöbb tanulmány ezt nem vizsgálta formálisan. Az ételfestékek valószínűleg ingerlékenyebbé teszik a gyermekeket, akiknek ADHD-ja van. A legtöbb esetben azonban az ADHD több kockázati tényező felhalmozódása. Az ételfestékek hatása jelentősebb az ADHD-s gyermekeknél, akik érzékenyebbek rájuk.
Kérdés: Befolyásolják-e az élelmiszer-festékek az ADHD-gyógyszer hatékonyságát?
Dr. Nigg: Ezt jelenleg nem vizsgálták.
Kérdés: Milyen szintetikus festékeket kell keresniük a szülőknek az élelmiszerek címkéin?
Dr. Nigg: Az élelmiszer-festékek nem adnak hozzá tápértéket, és semmilyen módon nem járulnak hozzá az ételek ízéhez. Főleg gyerekeknek forgalmazott élelmiszerekben – gabonapelyhekben, joghurtban és rágcsálnivalókban – megtalálhatóak, hogy vonzóbbá tegyék őket. Jelenleg kilenc, az FDA által jóváhagyott adalékanyag létezik: Kék #1, Kék #2, Zöld #3, Narancs B, Citrom, Piros #2, piros #3, Piros #40, Sárga #5 és Sárga #6. Az Egyesült Államokban a Piros #40, a Sárga #5 és a Sárga #6 teszik ki az élelmiszerekben használt színezékek több mint 90 százalékát.
Kérdés: Melyek a legjobb stratégiák az élelmiszer-színezékek kiiktatására a családi étrendből?
Dr. Nigg: Ismerje fel, hogy az élelmiszer-színezékek elkerülése az egyik lehetséges intézkedés annak érdekében, hogy segítse ADHD-s gyermekét. Ha úgy érzi, hogy szeretné elkerülni a szintetikus élelmiszer-színezékeket, kerülje a legtöbb feldolgozott és csomagolt élelmiszert. Ez magában foglalja az olyan italokat, mint a szénsavas üdítőitalok és a gyümölcslevek. Fogyasszon teljes értékű élelmiszert – tojás, tej, túró, hús, baromfi, diófélék és magvak, friss gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek.
A családoknak óvatosnak kell lenniük, amikor látszólag „egészséges” élelmiszereket vásárolnak, amelyek némelyike szintetikus színezéket tartalmaz – például savanyúságot, ízesített zabpelyhet, salátaöntetet, mogyoróvajat és mikrohullámú pattogatott kukoricát. A szintetikus festékek a fogkrémekben, a gyógyszerekben és a kozmetikumokban is megtalálhatók. A szülők figyelmesen olvassák el az összes termék címkéjét.
Tanácsok az élelmiszerfestékeket kerülő családoktól
Bár Justin Smith* még csak 12 éves, már szakértője az élelmiszer címkék olvasásának. Ez azért van így, mert valahányszor olyan ételt eszik, amelyben ételfesték van – különösen a 40-es vöröset –, több napig nyűgössé, letargikussá és ingerlékennyé válik. Élelmiszerfestékek fogyasztása után annyira rosszul érzi magát, hogy nagyon figyel rá, hogy elkerülje őket. Az édességekben található ételfestékek annyira problémásak Justin számára, hogy az anyja, Hillary tavaly hivatalosan lemondta a Halloweent.
A most 14 éves Alex Bevans hét évvel ezelőtt kezdte el kerülni az ételfestékeket, miután olyan ijesztő tüneteket tapasztaltak, amelyeket egyetlen orvos sem tudott megmagyarázni. Az alábbi táblázatban Alex és Justin kedvenc ételfesték-mentes ajánlásaihoz hasonló, termékajánlás mentes verziók találhatók az AgyturbóZala ajánlásával.
Ha többet szeretne megtudni arról, hogy mit tapasztalt a Bevans család, nézze meg Jessica anya TEDx beszélgetését
Mit tegyen ha gyermeke érzékeny az ételfestékekre? 7 lépéses adalékanyag mentes teszt
Nigg szerint a mesterséges színezéket tartalmazó élelmiszerek elkerülése munkát és két hétig tartó családi elkötelezettséget igényel. Íme, hogyan kell csinálni:
1. lépés. Az egész családot be kell vonni. A legjobb eredmény érdekében fontos, hogy mindenki elkötelezett legyen a diéta mellett . Minden családtag aláírhat egy szerződést, amelyben vállalja, hogy két hétig kerüli a szintetikus színezéket tartalmazó élelmiszereket.
2. lépés. Annak érdekében, hogy a gyerekek hozzászokjanak kedvenc ételeik elvesztéséhez ebben az átmeneti időszakban, keressenek alternatív helyettesítő ételeket – például adalékanyagok nélküli étcsokoládét vagy sima pattogatott kukoricát.
3. lépés. Távolítson el minden színezéket tartalmazó élelmiszert a hűtőszekrényből, a kamrából és mindenhonnan, ahol élelmiszert tárol.
4. lépés. Két hétig csak színezék nélküli ételt tálaljon. Számos cég rendelkezik színezékmentes változattal termékeiből.
5. lépés. Vezessen részletes naplót gyermeke viselkedéséről, az Önt leginkább foglalkoztató viselkedések ellenőrzőlistájával. Kezdje el megfigyeléseit két héttel az eliminációs diéta megkezdése előtt, és folytassa a kéthetes időszak végéig.
6. lépés. Hasonlítsa össze a naplójegyzeteit a 2 hetes próbát megelőző és a próbaidőszak alatti reakciókról. Ha javulást tapasztal a gyermek viselkedésében, néhány napig egyesével vezesse vissza újra az élelmiszereket, hogy letesztelje mi okozta a problémát.
7. lépés. Az eredményeknek jól láthatónak kell lenniük. Ha csak finom változást észlel, miután kiiktatták az élelmiszer-festékeket, előfordulhat, hogy más okozza a gondokat. Mindenesetre minél természetesebb forrásból származnak az elfogyasztott élelmiszerek, annál kevesebb negatív hatásuk lehet a szervezetünkre.
Hogyan segítheti Ön még jobban a figyelem és koncentráció fejlesztését?
A nagy élelmiszeripari üzemekben, mesterségesen, kémiai úton előállított élelmiszerekben az egészségre ható még ismeretlen következményekkel járó kémiai anyagok sora van. Természetes forrásból származó, valódi, vegyszermentes ételeket válasszunk ezért, amikor csak lehet. Tervezzünk előre, így könnyebben választjuk az egészségeset. A fenti cikk és számos írás utal a feldolgozott ételek káros hatásaira a figyelmet, koncentrációt, kognitív agyi képességet és az egészséget illetően.
Az aktív testmozgás, az egészséges ételek, a harmonikus társas kapcsolatok, a mentális kiegyensúlyozottság és az intenzív agytorna nemcsak a fiatalság titka, de a figyelmi problémákkal küzdő embereknek is javulást hoz az életébe.
A BrainRx agytréning program célzottan, intenzíven alakítja át az agyat, aminek garantált eredménye kutatásokkal alátámasztott. Figyelemzavar, memóriaproblémák, tanulási nehézségek, vagy a hatékonyabb, összeszedettebb gondolkodás, kimagaslóbb sportteljesítmény elérése esetén is alkalmazható.
