Ez a cikk hasznos információkat tartalmaz a feldolgozási sebességről, és arról, hogy ez hogyan hat gyermekére az osztályban. A cikk az Integrated Learning Strategies azonos cikke alapján készült. Az Agyturbó Zala és az ILS nem egészségügyi szolgáltató, és egyik anyagunk vagy szolgáltatásunk sem nyújt diagnózist olyan konkrét állapotra vagy tanulási kihívásra, amelyet gyermekénél vagy tanulójánál láthat. Ha gyermeke vagy diákja diagnózisát kéri, forduljon diagnózist adó szakemberhez.
Néha a gyerekeink lenyűgöznek bennünket az általuk szivacsként felszívott információ mennyiségével, az általuk megvitatott összetett témákkal, vagy azzal, hogy képesek egyedül kitalálni egy nehéz matematikai feladatot. Máskor meg olyan apróságokért kell harcolni velük, hogy felvegyenek egy pár cipőt.
Nem egyszer fordulnak szülők központunkhoz azzal, hogy gyermekük gyakran rosszul teljesít a teszteken, de ismeri a anyagot. Egy másik gyakori dilemma az, amikor egy tanulónak két órát vesz igénybe a matematikai házi feladat elkészítése, míg másnak 20 percet. Szülőként zavarba ejtő és frusztráló lehet végignézni, hogyan küzdenek ezzel a gyerekeik. A lassú feldolgozási sebességű, tehetséges gyerekek mintha hogy nem fejeznének be semmit időre pedig látszólag egy feladatra koncentrálnak. A házi feladat órákig elhúzódhat, és a lassú feldolgozási sebesség még a kapcsolatokat is befolyásolhatja, akár a szülő saját gyermekével fennálló kapcsolatát.
Lusták ezek a gyerekek? Motiválatlanok? Ne ítéljünk elhamarkodottan…
Noha az ilyen típusú képességbeli hiányosságnak számos lehetséges oka lehet. A lassú feldolgozási sebesség számos tanulmányi és hétköznapi problémát okozhat, amelyet gyermeke tapasztalhat.
Mi a feldolgozási sebesség és honnan származik az elnevezés?
A feldolgozási sebesség alapvetően az a tempó, amellyel a gyermek befogadja az információt, értelmezi, majd hasznosítja.
Ellen Braaten, PhD, a Bright Kids Who Can’t Keep Up című könyvében azt mondja: „Általában a feldolgozási sebesség a következő funkciók közül egyet vagy többet érint: az információ észleléséhez, feldolgozásához, és/vagy az erre adott válasz megfogalmazásához vagy végrhajtásához szükséges idő (ez bármelyik érzékszerven, de általában a vizuális és hallási csatornákon keresztül). ”
Újra és újra azt tapasztaljuk, hogy sok intelligens gyerek nem képes az elvárt válaszidőt produkálni, különösen vizsgaszituációvagy tantermi körülmények közben. Néha a szülők és a tanárok lustának vagy akár apatikusnak minősítik ezeket a gyerekeket, de ezek a címkék sokszor tévesek. Ugyanezek a gyerekek remekül teljesítenek, és nem egyszer felülmúlják az elvárásokat, ha az időfaktort eltávolítjuk. A tanároknak és a szülőknek meg kell érteniük, hogy a lassú feldolgozási sebességnek semmi köze a gyermek okosságához; csak arról van szó, hogy milyen gyorsan veszik fel az információkat, és hogyan használják fel azokat.
Mi történik a feldolgozás során?
Az emberi agy bonyolult. Ha egy pillantást vetünk egy gyermek fejlődő, éretlen agyára, akkor az információ beérkezésének folyamata és az erre az információra adott kiszámított válasz nagyon eltérő lehet gyermekenként. Az információ feldolgozás a gyermek érzékszerveitől érkező bemenettel kezdődik, amikor is a szervezet a környezetéből származó fizikai ingereket (hangokat, szagokat, látványt, hőt) veszi át, és elektrokémiai jelekké alakítja. Ezeket a jeleket az agyba küldik, és bizonyos mértékig gyorsan feldolgozzák, hogy az agy azonosítsa őket.
A gondolkodás a kognitív képességek összetett folyamata
A figyelemszűrő, az úgynevezett szenzoros kapu dönti el, hogy az adott pillanatban mennyire fontosak ezek az információk, és hogy meg kell-e őrizni további felhasználás céljából, vagy figyelmen kívül kell hagyni. Ahhoz, hogy az agy feldolgozzon egy információt, azt tárolni kell. Itt jön képbe a munkamemória, a szenzoros memória és a hosszú távú memória fogalma.
Attól függően, hogy a gyermeknek mikor kell használnia az információt, és hogyan kódolja az ingereket, határozza meg, hogy a memória hogyan kerül tárolásra. Az információ visszakeresése és a viselkedési vagy kognitív válasz az információfeldolgozás utolsó lépése.
Miért fordul elő lassú feldolgozás?
Számtalan elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miért történik lassú feldolgozás, és hol következik be a meghibásodás vagy lassulás. A rövid válasz az, hogy bonyolult, és nincs sok határozott válaszunk. Azért bonyolult, mert az agynak nem csak egy régiója foglalkozik a feldolgozással. Az információfeldolgozás összetettsége számos struktúrát és hálózatot foglal magában az agyon belül, amelyek magukban foglalhatják ezen részek egyikét vagy mindegyikét.
Az egyik válasz a lassú feldolgozási képességre a gyermek érzelmi állapota lehet. Amikor egy gyermek szorongással vagy depresszióval küzd, rendszerint bekúszik a kudarctól való félelem. A gyermek teljesítménye csökkenhet, ha az érzelmek zavarják a feladatot, vagy ha instabilok.
A hallási és vizuális feldolgozási képességek zavara is szerepet játszhatnak a lassú információfeldolgozásban, ami hatással van gyermeke olvasására, problémamegoldására, gondolatfeldolgozására, szövegértésére, kézírására és az osztálytermi utasítások követésére. Leggyakrabban azoknál a gyerekeknél fordul elő, akiknek problémái vannak hallási és látási feldolgozási képességükkel, mivel a tanulás többnyire ezeken a csatornákon keresztül történik.
Gyermeke szenzoros bemenetének bármely töredezett területe feldolgozási problémákat okozhat, és megakadályozhatja, hogy elérje teljes tanulmányi potenciálját. Ha valamelyik ilyen rendszerben működési zavar lép fel, a feldolgozás lelassul, és az agy csak kis mennyiségű információt tart meg.
Az agy másik feldolgozási területe, amelyet jelenleg intenzíven kutatnak, az a szenzoros feldolgozás. Amikor egy gyermek érzékszervei túl- vagy alulstimuláltságával küzd, az energiát von el az agyától a releváns információk természetes feldolgozásával. Ha a gyermek az őt zavaró irreleváns ingerekre koncentrál (például háttérzaj, címkék a ruhákban vagy erős fény), akkor csökken a fontos tanári utasítások feldolgozása, és figyelem- vagy viselkedési problémák jelennek meg az osztályteremben.
A magas verbális képességekkel rendelkező gyerekek általában lassabb feldolgozási készségeket mutatnak, mint társaik. Például azt mondják: „A kezem nem tart lépést az agyammal.” Verbális készségeik kiemelkedőek, de amikor a gondolatokat papírra kell vetni, a folyamat lassú és fárasztó.
Noha sok elmélet létezik, minden gyermek egyedi, és ki kell értékelni, hogy milyen konkrét beavatkozásra van szükség, amely megfelel a speciális feldolgozási igényeiknek. Vannak azonban olyan gyakori jelek, amelyekre figyelhet gyermekénél, hogy megállapítsa, nem küzd-e a lassú feldolgozási sebességgel az iskolában, otthon vagy más tevékenységek során.
Hogyan néz ki a lassú feldolgozási sebesség
Amikor lassú feldolgozási sebességről beszélünk egy gyermeknél, néhány dolgot észben kell tartanunk. Először is, a lassú feldolgozási sebesség önmagában nem tanulási vagy figyelemzavar. Hozzájárulhat azonban a tanulási és figyelemproblémák kialakulásához diszlexiánál, ADHD-nál, érzékszervi feldolgozási zavaroknál, autizmusnál és számos más rendellenességben szenvedő gyermeknél. A gyermek lassú feldolgozási képessége hatással lehet a végrehajtó működési funkciókra is. Ezek azok a készségek, amelyek lehetővé teszik a gyermek számára, hogy önállóan gondolkodjon, és megszervezze az életében a napi feladatokat, mint az impulzuskontroll, a célalkotás és az időgazdálkodás.
Ha gyermeke az utasítások vagy gondolatok feldolgozásával küszködik, az a magasabb szintű gondolkodás összeomlásához vezethet, amely a következő, végrehajtó funkcióval kapcsolatos problémákat foglal magában:
Nem fejezi be a teszteket a megadott időn belül
Gyakran haza kell vinnie a házi feladatot, hogy otthon befejezze
Nehéz lépést tartania és megértenie a beszélgetéseket
Küzd a többlépcsős matematikai feladatok megszabott időn belüli teljesítésével
Nehezen tud egyszerre odafigyelni és jegyzetelni tanítás közben
Probléma az egyszerű matematikai feladatok fejben történő gyors megoldásával
Problémák a bonyolult gondolatokat és sok részletet igénylő írásbeli feladatokkal
Nehezen talál meg egy-egy részt egy szövegben
Mindig számít a feldolgozási sebesség?
Bizonyos esetekben a feldolgozási sebesség nem számít. Ha egy gyereknek van elég ideje rá akkor az adott feladatot helyesen oldja meg, tudja követni az óra menetét, vagy hatékonyan használja a verbális készségeit, nincs a feldolgozási sebesség miatti nyomás alatt ahhoz, hogy az iskolában teljesítsen. Más esetekben azonban akadályozhatja a gyermek tanulási képességeit. Ilyenkor kikapcsol fejben az osztályteremben vagy valós helyzetekben, amikor olvasásról, írásról és utasítások követéséről van szó.
Az Agyturbó Zala egy zalaegerszegi, megyei kognitív központ, amelynek célja, hogy segítse a tehetséges és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket és felnőtteket az intelligenciájuk növelésében és potenciáljuk elérésében. Szolgáltatásaink nem hagyományos oktatási programokat biztosítanak Zala megyében. Az amerikai eredetű, nemzetközi BrainRx agytréning programmal dolgozunk, amely több évtizedes kutatási eredményeken alapul.
A korrepetálás egy gyakran alkalmazott módszer az oktatásban, amely segítséget nyújt a diákoknak a tananyag megértésében és elsajátításában. Azonban felmerül a kérdés: vajon mindig hasznos-e a korrepetálás, vagy vannak olyan esetek, amikor önmagában nem elég?
Az alap kognitív képességek és a korrepetálás
Fontos megérteni, hogy a sikeres tanulás alapja a megfelelő kognitív képességek megléte. Ezek közé tartozik többek között a figyelem, a memória, a problémamegoldó képesség és a logikai gondolkodás. Ha ezek az alapvető készségek gyengék, a korrepetálás nem mindig vezet eredményre.
Például, ha egy diák nem képes hosszabb ideig koncentrálni, akkor a korrepetálás során kapott információk nagy része elsikkadhat. Ugyanígy, ha valaki memóriaproblémákkal küzd, hiába ismétlik át vele többször a tananyagot, az információk nem maradnak meg hosszú távon. Az ilyen esetekben a korrepetálás nem oldja meg a problémát, mert az alapvető kognitív hiányosságok megakadályozzák a tanulási folyamat sikerét.
Korrepetálás vs. agytréning
A korrepetálás és az agytréning közötti különbséget fontos megérteni. A korrepetálás konkrét tantárgyi ismeretek átadására és gyakorlására összpontosít. Például, ha egy diák nem érti a matematikai egyenleteket, a korrepetáló tanár segíthet neki megérteni és begyakorolni ezeket.
Ezzel szemben az agytréning a kognitív képességek fejlesztésére irányul. Az agytréning gyakorlatokkal és feladatokkal javítja a memória, a figyelem és a problémamegoldó képességet. Például, egy memóriafejlesztő játék, mint a Memória kártyajáték, segíthet a diákoknak jobban megjegyezni az információkat.
Kinek jó a korrepetálás és mikor van szükség agytréningre?
A korrepetálás akkor hasznos, ha a diák alapvető kognitív képességei rendben vannak, de valamilyen tantárgyban nehézségei vannak. Például, ha egy diák jó problémamegoldó képességekkel rendelkezik, de küzd az angol nyelvtannal, a korrepetálás segíthet neki a nyelvtani szabályok elsajátításában és alkalmazásában.
Az agytréningre akkor van szükség, ha a diák alapvető kognitív képességei gyengék. Például, ha egy diák nehezen tud koncentrálni és emlékezni, akkor az agytréning segíthet fejleszteni ezeket a készségeket. Egy gyakorlati példa erre a BrainRx program, amely különböző játékos feladatokkal fejleszti a kognitív képességeket.
Hogyan mérhető fel az alap kognitív képességek gyengesége a Gibson-teszttel?
A kognitív képességek felmérése kiemelten fontos, hogy megértsük, milyen alapvető készségekkel rendelkezik valaki, és hol lehet szükség fejlesztésre. Az egyik leghatékonyabb eszköz erre a Gibson-teszt, amely átfogó képet ad a kognitív funkciókról.
Mi is az a Gibson-teszt?
A Gibson-teszt egy standardizált kognitív felmérő eszköz, amely különböző kognitív képességek mérésére szolgál. Ezt a tesztet gyakran alkalmazzák oktatási intézményekben, valamint klinikai és kutatási környezetben is. A teszt célja, hogy pontosan felmérje a következő kognitív területeket:
Figyelem: A koncentráció képessége és az a képesség, hogy hosszabb ideig fenntartsa a figyelmet.
Memória: Az információk rövid- és hosszútávú tárolásának és előhívásának képessége.
Feldolgozási sebesség: Az információk gyors és hatékony feldolgozásának képessége.
Vizuális észlelés: A vizuális információk helyes felismerésének és értelmezésének képessége.
Auditív észlelés: A hallott információk helyes felismerésének és értelmezésének képessége.
Logikai és absztrakt gondolkodás: Az összetett problémák megoldásának és az absztrakt fogalmak megértésének képessége.
Hogyan működik a Gibson-teszt?
A Gibson-tesztet általában számítógépes formában végzik, és különböző feladatokból áll, amelyek mindegyike egy-egy kognitív képességet mér. A teszt során a résztvevőnek változatos feladatokat kell megoldania, mint például minta felismerése, memorizálás és visszahívás, illetve logikai problémák megoldása.
A teszt időtartama körülbelül 45-60 perc. Az eredmények alapján egy részletes riport készül, amely bemutatja a különböző kognitív területeken elért teljesítményt.
A kognitív képességek gyengeségeinek felismerése
Az eredmények alapján könnyen azonosíthatók a gyenge pontok. Például, ha valaki alacsony pontszámot ér el a figyelem vagy a memória területén, az azt jelzi, hogy ezek a képességek fejlesztésre szorulnak. Ez különösen fontos lehet a tanulás szempontjából, mivel ezek az alapvető képességek meghatározóak a tananyag elsajátításában és a mindennapi feladatok elvégzésében.
Hogyan tovább?
Ha a Gibson-teszt gyengeségeket mutat ki egy vagy több kognitív területen, érdemes szakemberhez fordulni, aki segíthet a megfelelő fejlesztő program kidolgozásában. A BrainRx agytréning, amely speciális gyakorlatokkal és játékokkal erősíti a gyenge kognitív képességeket, hatékony megoldás lehet.
A Gibson-teszt egy átfogó és pontos eszköz a kognitív képességek felmérésére, amely segít azonosítani a fejlesztendő területeket és lehetőséget ad a célzott intervencióra.
Összességében a korrepetálás hasznos eszköz lehet a tanulási nehézségek leküzdésében, ha a diák alapvető kognitív képességei megfelelőek. Azonban, ha ezek a képességek gyengék, az agytréning lehet a megoldás. A megfelelő módszer kiválasztása kulcsfontosságú a diákok tanulási sikerének biztosításához. Az egyéni szükségletek felismerése és a megfelelő eszközök alkalmazása vezethet a legjobb eredményekhez.
A nyári szünetben a gyerekek tanulási képességei többféleképpen romolhatnak, ha nem használják aktívan és tudatosan az agyukat. Ezt a jelenséget gyakran „nyári tanulási veszteség” vagy „nyári felejtés” néven ismerik. Mindamellett pihenésre is szükség van a hosszú iskolai tanév után.
A pihenés és a diákokat érdeklő tevékenységek fontos szerepet játszanak az agy fejlesztésében a nyári szünet alatt is. Bár a struktúrált tanulás csökkenhet, számos módon támogathatják a kognitív és érzelmi fejlődést.
Ebben a videóban dr. Bohács Krisztina, intelligenciakutató beszél a jelenségről.
Nézzük meg mi történik ha inaktívan töltik a diákok a szünidőt.
A nyári szünet nagyon hosszú ahhoz, hogy visszafejlődjenek az iskolában nehéz munkával megszerzett képességek akkor ha tudatosan nem keressük a lehetőségeket a gyakorlásra.
A hosszabb szünetek alatt a gyerekek elfelejthetik azokat az ismereteket, amelyeket az előző tanévben elsajátítottak. Ez különösen igaz az alapvető készségekre, mint az olvasás, írás és matematika.
Ha nem olvasnak rendszeresen a nyári szünetben, akkor az olvasási sebességük és szövegértési képességeik is romolhatnak. Az olvasási készségek fejlesztése folyamatos gyakorlást igényel.
A matematikai készségeket különösen könnyű elveszíteni, mivel ezek rendszeres gyakorlást igényelnek. Ha a gyerekek nem gyakorolják a matematikai feladatokat, akkor a már megtanult elméletek és technikák feledésbe merülhetnek.
A kritikai gondolkodási és problémamegoldó képességek is visszaeshetnek, ha nem vesznek részt olyan tevékenységekben, amelyek stimulálják ezeket a képességeket. Ez lehet rejtvények, stratégiai játékok vagy akár kreatív projektek formájában.
Az iskolában a gyerekek rendszeresen interakcióba lépnek társaikkal, ami fejleszti a szociális készségeiket. A nyári szünetben, ha kevesebb a szociális interakció, ezek a készségek is romolhatnak.
Megelőzés és megoldások:
Ösztönözzük a gyerekeket, hogy olvassanak rendszeresen.
Ez lehet szépirodalom, ismeretterjesztő könyvek, magazinok vagy bármilyen más olvasnivaló, ami érdekli őket. Fontos, hogy ez ne legyen kötelező, mert akkor épp az ellenkezőjét érjük el.Ha a gyerekeknek megengedjük, hogy saját tempójukban és érdeklődési körük szerint olvassanak, az elősegíti a mélyebb megértést és a szeretet az olvasás iránt. Az olvasás bővíti a szókincset, fejleszti a képzelőerőt és javítja a koncentrációt.
Tippek: Észrevétlenül csempésszük a feladataikba, tevékenységeikbe. Pl. írjon bevásárló listát és ő olvassa fel a boltban. Étteremben olvassa el a menüt. Kincskereső játéknál el kell olvasni a feladványokat. Olvassa ő a receptet, ha együtt főzünk. Keressünk olyan interaktív könyvet, ahol a folytatást ő választja meg. Menjünk könyvtárba, ahol kedvére választhat.
Készítsünk tanulási projekteket
Készítsünk tanulási projekteket, amelyek kreatív módon fejlesztik a gyerekek tudását és készségeit. Ez lehet tudományos kísérlet, kézműves projekt vagy akár egy egyszerű kutatás is.
Tippek: Tematikus heteket alakíthatunk ki. Ezeken belül adhatunk sokrétű feladatot, tevékenységet, amit élvez. A diákokat érdeklő kreatív tevékenységek, mint a rajzolás, festés, zene vagy kézműveskedés, serkentik a jobb agyféltekét és elősegítik az innovatív gondolkodást. Ezek a tevékenységek nemcsak szórakoztatóak, hanem fejlesztik a problémamegoldó képességeket és a kreatív gondolkodást is.
Szociális tevékenységek
Biztosítsunk lehetőséget a gyerekek számára, hogy barátaikkal találkozhassanak és közös tevékenységekben vehessenek részt. A barátokkal töltött idő és a közös tevékenységek, mint a sport, játék vagy közös projektek, fejlesztik a szociális készségeket, az érzelmi intelligenciát és a kommunikációs képességeket. Az együttműködés és a közös élmények pozitív hatással vannak az agy fejlődésére.
Nyári táborok és workshopok
A nyári táborok és workshopok kiváló lehetőséget biztosítanak a gyerekek számára, hogy strukturált környezetben tanuljanak és fejlődjenek. Ezek a lépések segíthetnek minimalizálni a nyári szünet negatív hatásait a tanulási képességekre, és biztosíthatják, hogy a gyerekek készen álljanak a következő tanévre.
A BrainRx intenzív agytréning segít a gyenge kognitív alapképességeket megerősíteni azáltal, hogy játékos, szórakoztató de az agyra célzottan ható gyakorlatokkal új idegsejt kapcsolatokat épít. Az alapképességek nélkül a korrepetálás és a nyári tanulás értelmetlen erőfeszítés és szenvedés egy diáknak.
Oktatási játékok és alkalmazások
Használjunk oktatási játékokat és alkalmazásokat, amelyek szórakoztató módon fejlesztik a különböző készségeket. Vigyázzunk rá, hogy a nyári szünet alatt könnyű beleesni a képernyőidő csapdájába, de fontos tudni, hogy a túl sok idő eltöltése a képernyő előtt ártalmas lehet az agyunk számára. A hosszú ideig tartó passzív képernyőhasználat csökkenti a koncentrációs képességet és a memóriát.
Mentális regeneráció
A pihenés segít az agynak regenerálódni és feldolgozni az iskolai év során szerzett információkat. A megfelelő mennyiségű alvás és szabadidő lehetővé teszi az agy számára, hogy újra energetizálódjon, ami javítja a memóriát és a tanulási képességeket. A szabad játék lehetőséget ad a gyerekeknek, hogy saját szabályaik szerint fedezzék fel a világot, és kreatívan használják az elméjüket. Ez fejleszti a döntéshozatali képességeket és az önállóságot.
Nagyobbaknál a nyári szünet ideális alkalom új hobbik és készségek kipróbálására. Legyen szó főzésről, kertészkedésről, új sportokról vagy akár programozásról, ezek az új tevékenységek stimulálják az agyat és új készségeket fejlesztenek.
Szabadtéri tevékenységek
A természetben végzett tevékenységek, mint a kirándulás, biciklizés vagy kempingezés, nemcsak fizikai egészséget biztosítanak, hanem mentálisan is felfrissítenek. A szabadtéri játékok fejlesztik a motorikus képességeket, a térbeli tudatosságot és csökkentik a stresszt.
A nyári szünet alatti pihenés és a diákokat érdeklő tevékenységek fontos szerepet játszanak az agy fejlesztésében. Ezek a tevékenységek nemcsak a szórakozásról szólnak, hanem hozzájárulnak a kognitív, érzelmi és szociális fejlődéshez is, ezáltal kiegyensúlyozottabb és egészségesebb tanulási élményt biztosítanak a diákok számára. Az egyensúly megtalálása itt is a legfontosabb.
Összefoglalva, a nyári szünet alatt a tanulási képességek valóban romolhatnak, de megfelelő intézkedésekkel és tudatos tevékenységekkel ez a hatás minimalizálható. A szülők és pedagógusok szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a gyerekek számára biztosítsák a tanulás folytatásának lehetőségét a nyári hónapokban is. A diákok az iskolai szünet alatt elveszíthetik azokat az ismereteket és készségeket, amelyeket az előző tanév során elsajátítottak. A kutatások azt mutatják, hogy a nyári szünet alatt különösen az olvasási és matematikai készségek romlanak.
Az Agyturbó Zala Kognitív központ Zalaegerszegen nyári 5 hetes intenzív agytréning programmal segíti a kognitív képességek fejlesztését. Ettől könnyebben indul az iskolaév azoknak akiknek tanulási nehézségei vannak. Azoknak a tehetséges diákoknak pedig akik szeretnék kihozni magukból a legjobbat szintén ajánljuk.
Tervezés, önkontroll, rendszerezés, rugalmas gondolkodás, avagy a végrehajtó funkciók fejlesztése
Miért fontosak a végrehajtó funkciók a kitartással és a rendszerezettséggel kapcsolatban?
A végrehajtó funkciók megfelelő működése segíti a döntéshozatalt, a tervezést és a célok elérését. Közvetlenül kapcsolódnak a kitartáshoz és a rendszerezettséghez. A kitartás azt jelenti, hogy képesek vagyunk kitartani a céljaink elérése érdekében, még akkor is, ha nehézségekbe ütközünk vagy hosszú távon kell gondolkodnunk. A végrehajtó funkciók segítenek abban, hogy tervet készítsünk, megtervezzük a lépéseket, és hűségesek maradjunk a céljainkhoz, még akkor is, ha nehézségek merülnek fel.
A rendszerezettség segíti az információk szervezését és azok megfelelő lépésekbe való rendezését, amelyek a célok eléréséhez szükségesek. A végrehajtó funkciók segítségével képesek vagyunk hatékonyan áttekinteni az elérhető lehetőségeket, meghatározni a prioritásokat, és strukturált módon cselekedni az előttünk álló feladatokkal kapcsolatban. Ezek a képességek járulnak hozzá ahhoz, hogy hatékonyan haladjunk előre a céljaink felé, még akkor is, ha hosszú távú vagy kihívást jelentő projektekkel foglalkozunk.
Az agyban a végrehajtó funkciók felelősek a döntéshozatalért, a tervezésért és a célkitűzések eléréséért. Ezek a funkciók lehetővé teszik számunkra, hogy feladatokat koordináljunk, problémákat oldjunk meg, és kontrolláljuk viselkedésünket a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás érdekében. Az agy végrehajtó funkciói segítenek abban, hogy szervezett és hatékony módon működjünk a mindennapi életben, és fontos szerepet játszanak az intelligencia és az adaptáció terén.
Mik azok a végrehajtó funkciók és hogyan befolyásolják a viselkedést és a tanulást?
A végrehajtó működési funkciók tehát olyan mentális folyamatok, amelyek lehetővé teszik mindannyiunk számára, hogy előre megtervezzük, beosszuk az időnket, szabályozzuk és kontrolláljuk magunkat. Az ADHD-val küzdőknek a végrehajtó funkciókban vannak a legnagyobb hiányosságaik.
A végrehajtó funkciók kapcsán a prefrontális kéregnek fontos szerepe van azok működésében, hiszen ha sérül, széteshet a tervezés, megváltozik a viselkedés az önkontroll hiánya miatt. Az agy frontális lebenye a homlok mögött található és az idegrendszer fejlődése során a legkésőbb fejlődik ki. A prefontális kéreg egy olyan régiója az agynak amelyik legutoljára fejlődik ki, így ez a leginkább alakítható.
Ezek a készségek mindenki számára fontosak, de különösen fontosak a gyermekek számára. Ha a gyerekeknek lehetőségük van önszabályozási készségeik fejlesztésére, és gyakorlására ebből nemcsak nekik származik előnyük a továbbtanulásnál, majd később a karrierfejlesztésnél, hanem a társadalom egészének is az elkövetkező években. Az ADHD-val élők számára ezeknek a területeknek a fejlesztése tud a legkézzelfoghatóbb eredményt hozni.
Velünk született képességeink
A gyermekfejlesztés területén dolgozó szakemberek körében gyakran felmerülnek egy gyermek veleszületett természetes reakcióival és képességeivel kapcsolatos kérdések. Ezek közé tartoznaka primitív reflexek , amelyek olyan reakciók és mozdulatok, amelyek segítik a gyermeket egy új képesség vagy fejlődési szakaszba való átállásban.
Más képességek, mint például az érzékszervek használata, szintén olyan dolgok, amelyeket a gyermek veleszületetten birtokol. De mint a legtöbb dolgot, az érzékszervi rendszereket is gyakoroltatni kell ahhoz, hogy megfelelően működjenek.
Vannak olyan képességeink, amelyek nincsenek meg születésünktől fogva, de a fejlődési lehetőség születésünktől kezdve megvan bennünk. Ezeket a képességeket végrehajtó működési képességeknek nevezzük. Ha az alacsonyabb szintű működési képességek nem érnek be gyermeke agyában, akkor a magasabb szintű tanulási vagy végrehajtói működési funkciók nem fejlődnek megfelelő ütemben, vagy stagnálnak.
Ki a főnök?
Tekintsünk úgy a végrehajtó funkciókra a gyermek agyában mint egy vezérigazgatóra. Csakúgy, mint egy vállalatnál a vezérigazgató, gyermeke iskolai tapasztalatait és eredményeit a végrehajtó funkciói irányítják. Ha a végrehajtó funkciók működésében gond van, annak érezhető hatása van a mindennapokra nézve. Szervezetlen, rendszertelen, hiányosságai vannak a tanulásban. Mindez akár érzelmi problémákhoz is vezethet, pl. szorongás, idegösszeomlás.
Gyermeke agyának vezérigazgatója határozza meg egy adott projekt végrehajtási útját. Minden más vezetőnek a vezérigazgatóhoz kell alkalmazkodnia. Ez a példa jól szemlélteti, hogy a végrehajtó funkciók, mint például a tervezés és a prioritások meghatározása, hogyan működnek az agyban. Számos agyi funkciónak kell együttműködnie ahhoz, hogy egy egy feladat megvalósuljon.
Az agyban az összhang kötelező!
Amikor a gyermek fontossági sorrendbe állítja a napi teendőit, használnia kell a kritikus gondolkodási képességét, a munkamemóriáját , a hosszú távú memóriáját, a vizuális feldolgozási képességét és más, az agyban vezérelt képességét ahhoz, hogy teljesítsen az iskolában.
Mindezek a képességek összehangolódnak, és jelentést tesznek a vezérigazgatónak, vagy ebben az esetben az agynak. Irányítással és megfelelő tanácsokkal a vezérigazgató (gyermeke agya) hozza meg a végső döntéseket a napi teendőkről és a vállalatot érintő kulcsfontosságú döntésekről. Éppen úgy ahogyan a gyermek végrehajtó funkcióinak működése befolyásolja az iskolai teljesítményét, viselkedését.
Végrehajtó funkciók az iskolában
Amikor elhatározzuk, hogy elérünk egy eredményt, agyunk egy sor lépésen megy keresztül. Először is elemzi a feladatot, hogy kitalálja, mit kell tenni. Ez tervezést jelent. Ezután össze kell rendezze milyen eszközökkel és/vagy idővel tudja elérni a célt. Miközben a feladatot végezzük önelemzést végzünk, hogy a cselekedeteinket a cél eléréséhez igazítsuk. Végül képesnek kell lennünk befejezni a feladatot a megengedett időn belül.
Ha gyermeke végrehajtó funkciói megfelelően működnek, a feladatok általában egyszerűen mennek. Az agy, pillanatok alatt áthalad ezeken a lépéseken. Ha ezen a területen problémái vannak, az egyszerű feladatok elvégzése, mint például este az iskolatáska összepakolása, a házi feladatok elkészítése, az iskolában kiosztott projektek végrehajtása rendkívül nagy kihívást jelenthet.
Azt is tapasztalhatja, hogy gyermekének gondjai vannak a dolgozatokkal, tesztekkel, mert nem tud egyszerre több feladatot elvégezni. Nehézségei vannak a határidőkkel, nem tudja leírni a részleteket, nehezen tudja papírra rendezni a gondolatait, elkezdi a feladatokat, de nem tudja befejezi őket, és frusztrált, amikor nem tud lépést tartani az órán elmondottakkal.
Hogyan segíthetünk, hogy rendszerezettebb legyen?
Annak érdekében, hogy gyermeke rendszerezettebbé váljon, szükség lehet naptárra, kipipálható feladattáblázatra a feladataik elvégzéséhez. Sokat segíthet ha a különböző tantárgyakat vagy témákat mappába rendezzük színes fülekkel elválasztva, és ahol helyet kapnak az elkülönített házi feladatok is.
8 végrehajtó funkció, amelyre mindannyiunknak szüksége van
Nyolc olyan végrehajtó funkcióra van, amelyekre mindannyiunknak szüksége van, hogy a környezetünkből érkező információkat rendszerezzük és megfelelően reagáljunk rájuk. Ha gyermeke e nyolc végrehajtó működési képesség és önszabályozó folyamat bármelyikével küzd, a következőket észlelheti:
Rendszerezés
Ez a készség segít gyermekének rendben tartani a dolgokat, mind a fizikai tárgyakat, mind a gondolatokat. Lehetővé teszi számára, hogy nyomon kövesse a dolgokat.
Akinek gondja van a rendszerezéssel azok fejben és a környezetükben rendetlenek. Számukra problémát okoz a tárgyak, vagy gondolatok hatékony kezelése, tárolása és előhívása.
Feladatkezelés/feladat kezdeményezés
A feladatkezdeményezés lehetővé teszi, hogy gyermeke időben kezdje el a feladatot túlzott halogatás nélkül.
Akinél ez a terület gyenge az küzd a projekt vagy a feladat elindításával. Néha fogalmuk sincs, hol és hogyan kezdjék el, de általában el tudják végezni a feladatot, ha már egyszer nekikezdenek.
Impulzivitás kontroll
Az impulzivitás kontroll abban segít, hogy a gyermek először gondolkodjon és feldolgozza az információkat, még mielőtt cselekedne.
Minden gyermeknek vannak kisebb nehézségei az impulzivitás kontroll-lal. Azoknak a gyerekek azonban, akik folyamatosan nem megfelelő dolgokat mondanak ki, mindenbe belebeszélnek vagy kockázatos vagy veszélyes magatartást tanúsítanak, szükségük lehet ennek a területnek a fejlesztésére.
Érzelmi kontroll
Az érzelmi kontroll lehetővé teszi a gyermek számára, hogy a környezetének és körülményeinek megfelelően adaptív módon irányítsa érzéseit és érzelmeit.
Az érzelmi kontrollal küszködő fiatal erősen reagálhat a kritikára, és nehezen szedi össze magát, ha valami negatív történik. Nehezen tudja szabályozni az érzelmeit, és általában túlreagál. Ez a fejletlen limbikus rendszer jele lehet .
Munkamemória
A munkamemória segít megőrizni a kulcsfontosságú információkat az agyban, így azonnal hasznosítani tudjuk őket.
Ha valakinek munkamemória-problémái vannak, általában még rövid ideig sem tud emlékezni dolgokra, például a számokra. Úgy tűnik, küszködnek egy egyszerű útmutatással is. Még akkor is, ha a tanár épp az imént magyarázta el a lépéseket. A gyermek egyszerűen nem tudja eltárolni és visszakeresni az információkat hamarjában.
Rugalmas gondolkodás
A rugalmas gondolkodás segítségével a gyerekek mind kognitív értelemben, mind fizikailag képesek alkalmazkodni a váratlan eseményekhez. Ez egy rendkívül fontos képesség, amelyet a fiataloknak ki kell fejleszteniük ahhoz, hogy könnyebben nézzenek szembe a mindennapos változásokkal.
A rugalmatlan gondolkodásra ezzel szemben az a jellemző, hogy az illető nem tud alkalmazkodni a változáshoz. Nem képes valamire valaki más szemszögéből tekinteni. Nagyon „merev” a gondolkodása, vagyis nagyon ragaszkodik a véleményéhez, és ahhoz, hogyan kell csinálni valamit.
Önmegfigyelés vagy önellenőrzés
Az önellenőrzés képessége olyan tudás, amellyel a gyermek értékelni tudja saját magát, és azt, hogy hogyan teljesít. Ha valaki az önmegfigyelés révén meg tudja határozni, hogyan halad, mennyire teljesít jól, legyen szó játékról, új készségekről vagy könyvolvasásról, akkor tud menet közben változtatni az eredmény javítása érdekében.
Ha valakinek problémája van az önellenőrzés területén akkor sokkolja, amikor építő jellegű kritikát vagy rossz osztályzatot kap. Nem ismeri fel, mikor kell módosítania egy feladat végrehajtásának módján az iskolában.
Tervezés és prioritások meghatározása
Ez a készség segít a gyermeknek abban, hogy kitűzze a célokat és azokat a lépéseket, amelyeket e célok elérése érdekében meg kell tennie. A célok mértéke a napi működési céloktól a nagyobb személyes eredményekig kell terjedniük.
Ha nem érti, hogy a terv mely részei a legfontosabbak, vagy mely feladatokat kell előbb elvégezni, akkor gyakorlatilag egész nap az időgazdálkodással küszködnek. A tervezés hiánya miatt halogatják a projekt megvalósítását, és úgy érzik, hogy folyamatosan el vannak havazva.
Hogyan segíti az agytréning a végrehajtó funkciók fejlesztését?
A kognitív agytréning olyan gyakorlatokat és tevékenységeket foglal magában, amelyek célja az agy kognitív funkcióinak fejlesztése, ideértve a végrehajtó funkciókat is. A gyakorlatok változatos formákban jelentkezhetnek, például memóriajátékok, problémamegoldó feladatok, figyelemkoncentrációs gyakorlatok stb. A végrehajtó funkciók fejlesztésében a kognitív agytréning többféleképpen is segíthet:
Konkrét feladatokkal: Az agytréning során olyan feladatokat végzünk, amelyek közvetlenül célozzák meg a végrehajtó funkciókat, például a munkamemóriát, rendszerezést vagy problémamegoldást igénylő tevékenységeket.
Kihívás és változatosság: A feladatok változatosak és fokozatosan kihívást jelentenek az agynak. Ez segít abban, hogy az agyunk rugalmasabbá váljon, és hatékonyabban alkalmazkodjon különböző helyzetekhez és feladatokhoz.
Ismeretlen helyzetek kezelése: Olyan helyzetek elé állítjuk a diákokat, amelyekben új problémák merülnek fel, és amelyekre megoldásokat kell találnunk. Ez segít abban, hogy fejlesszük a rugalmasságot és a kreativitást a végrehajtó funkciók terén.
Visszajelzés és értékelés: Személyes trénereinktől mindenki egyénileg rendszeresen kap visszajelzést és értékelést a teljesítményéről. Ez lehetővé teszi számára, hogy nyomon kövesse a saját fejlődését, és célzottan dolgozzon azokon a területeken, ahol javulásra van szükség.
A kognitív agytréning hatékony eszköz lehet a végrehajtó funkciók fejlesztésében, mivel segít a különböző kognitív képességek gyakorlásában és javításában, amelyek azokhoz a feladatokhoz szükségesek, amelyek a mindennapi életben és munkában előfordulnak.
Emellett a mozgás jelentőségét folyamatosan hangsúlyozzuk, hiszen „az intenzív „aerob típusú” mozgást igénylő gyakorlatokról kimutatták, hogy a végrehajtó funkciókat javítja úgy, hogy képes a neurotranszmittereket megváltoztatni. A mozgás folyamán a prefrontális kéregben megváltozik a véráramlás mennyisége, valamint azok az erőforrások melyek a végrehajtó funkciókat használják, előtérbe kerülnek.” 1
Március 14-én, 3/14-én van a Nemzetközi Pi Nap ( π).
A Pi -nap a π (pi) éves ünnepe . Eredetileg a kör kerületének és átmérőjének arányaként határozták meg, egy matematikai állandó. A π irracionális, azaz végtelen sok számjegyből áll a decimális ábrázolásban, és nem rendeződik be egy végtelenül ismétlődő számmintázatba.
A Pi-napot március 14-én tartják (3/14 hónap/nap formátumban), mivel a 3, 1 és 4 a π első három számjegye. A Pi Day véletlenül Albert Einstein születésnapjára esik! Egyébként szabadalmi hivatalnok korában Einstein felfedezte, hogy bármely folyó kanyargós hosszának a forrásától a torkolatáig mért hányadosa (légvonalban) szintén π. Hát nem érdekes?
A kép forrása: http://tinyurl.com/Brainrxpiday
Izgalmas érdekességek a pi-vel kapcsolatban
„A titokzatos (π) már az ókor óta nagyon sokat szerepelt különböző összefüggéseiben. Ez a szám 3,1415926535…-tel kezdődik és a végtelenségig tart, egyúttal a matematikában és a fizikában használt transzcendens szám. Az Euklideszi geometriában a kör kerületének és átmérőjének arányaként határozzák meg. Számos érdességet is hordoz azonban, például ha összeadjuk az első húsz tizedesjegyét, 100-at kapunk eredményként. Ha összeadjuk az első (6+6) × (6+6), tehát 144 tizedesjegyet, akkor 666-ot kapunk. A széles körben ismert 3,14 mint a π századokra kerekített értéke teljesen megegyezik a március 14. angol dátumozásban használt 3/14 formájával. Érdekesség, hogy 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein,[8][10][10] és 2018-ban ezen a napon halt meg Stephen Hawking.” (Wikipedia)
A nemzetközi pi nap ünnepe
A π-napot 1988 óta március 14-én ünneplik, mivel az aznapi dátum (03.14.) számjegyei két tizedesjegyig megegyeznek a matematikai π értékével (3,14…). Ez alkalomból egyre szélesebb körben világszerte különböző rendezvényekkel, vetélkedőkkel és konferenciákkal ünneplik a napot.
Az ünnep ötletadója Larry Shaw fizikusprofesszor („a π hercege”), a San Franciscó-i Exploratorium nevű természettudományi múzeum munkatársa, akinek a vezetésével 1989 óta rendeznek ünnepi megemlékezéseket. A múzeum kör alakú csarnokában körbejárnak ilyenkor a munkatársak, és elfogyasztják az ünnepi alkalomra készített gyümölcsös pitéket. A pi-te vagy angolul pie is a számra vezethető vissza, és az ünnepi alkalomra rendszerint feliratozzák is ezeket a pitéket, természetesen a π szám minél több tizedesjegyével.[3][4][5][6]
A 2004. évi π-napi ünnepi rendezvényen Daniel Tammet 22 514 tizedesjegyig sorolta fel a π számot.[7] Ezen a téren a csúcstartó a japán Haragucsi Akira, aki 2006-ban 100 000 tizedesjegyet sorolt fel, de ez 16 órájába tellett.
BrainRx Global Pi Day verseny
Idén második alkalommal indítjuk el a BrainRx Global Pi Day versenyt.
Hogyan működik? Mindössze annyit kell tenni, hogy minél több π számjegyet megtanulsz és mondasz el helyes sorrendben. A lenti videók inspirációkként szolgálnak.
Íme a π első 100 tizedesjegye : 3,1415926535 8979323846 2643383279 5028841971 6939937510 5820974944 59230784944 5923078164288928646281 0679 …
Hogyan tudsz részt venni a BrainRx Pi napi versenyen az AgyturbóZalánál?
Rögzítjük a produkciódat egy videóban 2024. március 25-ig az AgyturbóZalánál, amit ezután elküldünk a nemzetközi BrainRx Pi Day versenyre. A legjobb 3 pályamű ezután megkapja a BrainRx Einstein-tanúsítványt és a nyertes elviheti a főnyereményt, ami egy Pi pite és egy Gibson-teszt az Agyturbó Zalánál.
Jelentkezz az AgyturbóZalánál a BrainRx Pi Day versenyre. Annyi a teendőd, hogy telefonálsz (+36707010648) vagy írsz egy e-mailt: info@agyturbo.hu, hogy szeretnél jelentkezni a versenyre. Visszajelzünk, hogy mikor tudod elmondani a legtöbb Pi számot fejből, amit megtanultál. Videóra vesszük a produkciódat, hogy legyen bizonyíték róla, majd eldöntjük ki a nyertes. Ha hozzájárulsz, akkor elküldjük a videót a BrainRx nemzetközi versenyre is.
Nemzetközi BrainRx Pi Day résztvevők
Kedvcsinálónak íme néhány bajnokunk, akik 26-322 számjegyű Pi-t mondanak el. Minden korosztályból és képességű jelentkezőt várunk. Bátoríts tehát mindenkit a részvételre aki kedvet érez! És érezd jól magad te is!
A bajnokok tavalyi bajnoka Saeed Gadirov volt , egy 11 éves fiú, a Brain Box Kuwaitból, aki 322 számjegyű Pi-t mondott el fejből. Tényleg hihetetlen!!!
Saeed Gadirov volt , egy 11 éves fiú, a Brain Box Kuwaitból, aki 322 számjegyű Pi-t mondott el fejből
David a Mindsból, Ecuadorból, egy 20 éves Down-szindrómás diák, 29 számjegyű Pi felidézésével demonstrálta újonnan megszerzett memóriakészségeit. A 9 éves Nicole pedig 26 számjegyű Pi-t mondott el!
A dél-afrikai Brain Masterbe járó Lanelle-nél nemrégiben ADD-t diagnosztizáltak. Az iskolai jegyei drasztikusan romlottak, így elsősorban a koncentrációs képességét, az önbizalmát és a memóriáját kívánta javítani. Úgy tűnik, tényleg sikerült! Sikerült elmondania a Pi 221 számjegyét .
Vegyél részt tehát a Pi Day versenyen! Ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy tréningezd az agyad és bebizonyítsd magadnak, hogy mire vagy képes. Idén a Pi nap közvetlenül az Agy tudatosság hete (Brain Awareness Week) elé esik. Jó szórakozást kívánok a Pi-naphoz , és ne feledd, hogy a pite-evés mellett sokféleképpen ünnepelheted a π-t!
Jelentkezz az AgyturbóZalánál a BrainRx Pi Day versenyre. Annyi a teendőd, hogy telefonálsz (+36707010648) vagy írsz egy e-mailt: info@agyturbo.hu, hogy szeretnél jelentkezni a versenyre. Visszajelzünk, hogy mikor tudod elmondani a legtöbb Pi számot fejből, amit megtanultál. Videóra vesszük a produkciódat, hogy legyen bizonyíték róla, majd eldöntjük ki a nyertes. Ha hozzájárulsz, akkor elküldjük a videót a BrainRx nemzetközi versenyre is.
