Hogyan motiváljam a gyereket tanulásra, ha nem akar leülni a leckéhez?
Sok szülő nap mint nap szembesül azzal, hogy a gyereke nem akar tanulni, halogatja a leckét, vagy könnyen eltereli a figyelmét bármi más. Ilyenkor felmerül a kérdés: hogyan lehet motiválni a gyereket a tanulásra?
A válasz sokszor nem a több házi feladatban, hanem a pozitív élményekben rejlik. Ha a tanulás környezetét sikerül játékossá, élvezhetővé tenni, a gyerek könnyebben kapcsolódik a feladatokhoz. Ehhez nem kell órákat áldozni – elég napi 10–15 perc közös játék, ami egyszerre fejleszt és szórakoztat.
Most mutatok 5 rövid, szórakoztató játékot gyümölcsös kártyákkal, amelyek nemcsak a közös családi időtöltést erősítik, hanem közben segítik a gyerek figyelmét, memóriáját és gondolkodását. Ezek a képességek kulcsfontosságúak a sikeres tanuláshoz.
Gyorsan nézzük meg milyen érthető okok állnak a háttérben: az órák és házi feladatok monotonnak tűnhetnek, a kudarcélmények elbátortalanítják a gyereket, a figyelemhiány miatt könnyen elkalandozik, a szorongás pedig blokkolja a teljesítményét. Előfordul, hogy egyszerűen túl sok a feladat, amitől már az elején elveszíti a motivációját.
A szülők szemszögéből ez nemcsak bosszantó, hanem érzelmileg is megterhelő. A napi veszekedések a házi feladat miatt feszültséget visznek a családi életbe: a közös esték vitákban telnek, a szülő bűntudatot érez, hogy nem tud segíteni, a gyerek pedig egyre inkább elutasítja a tanulást. Így a tanulási nehézségek nemcsak az iskolai teljesítményt, hanem a családi hangulatot és a kapcsolat minőségét is rontják.
Sokszor a tanulási nehézségek, a szorongás, a házi feladat miatti konfliktusok mögött nem „lustaság” vagy „akarathiány” áll, hanem az, hogy ezek a képességek gyengébbek a kelleténél. A jó hír az, hogy fejleszthetők – játékosan, célzottan és hatékonyan. Az, hogy kinek mely területek gyengébbek, azt a Gibson-teszt pontosan kimutatja. Erről ITT olvashatsz.
5 játék, ami fejleszti a figyelmet és a memóriát – és közben tanulásra motivál
1. Gyümölcsmemória – játék a jobb figyelemért
Mit fejleszt? Rövid távú memória, vizuális megfigyelőképesség.
Alapváltozat: Fordítsuk le a gyümölcskártyákat. A játékos egyszerre két lapot fordíthat fel, ha egyezőt talál, megtarthatja. Az nyer, aki a legtöbb párt gyűjti.
Haladó változat: Többféle gyümölcsöt keverjünk össze (pl. 12–16 kártya). Adjunk időkorlátot: pl. 30 másodperc alatt hány párt talál?
2. Kire gondolok?
Mit fejleszt? Logikus gondolkodás, következtetés, szókincs.
Alapváltozat: Az egyik játékos választ egy gyümölcsöt titokban. A többiek kérdéseket tehetnek fel, amire csak „igen” vagy „nem” a válasz. Például: „Sárga a színe?” „Puha a héja?” Aki kitalálja, pontot kap.
Haladó változat: Időre kell kitalálni (pl. 1 perc). Egyszerre két gyümölcsre is gondolhat a játékos, és mindkettőt ki kell találni. Vagy a képeken kívül bármilyen gyümölcsre szabad gondolni.
Mit fejleszt? Munkamemória, sorrendfelidézés, figyelem, vizuális feldolgozás, hallási feldolgozás.
Alapváltozat: Az első játékos mond egy gyümölcsöt: „alma”. A következő ismétli, majd hozzátesz egy újat: „alma, körte”. Így folytatják, mindenki hozzáad egyet.
Haladó változat: Nemcsak felsorolni kell, hanem a sorrendet is megfordítani („alma, körte, banán” → „banán, körte, alma”). Minden körben gyorsabban kell mondani a listát. Lehet az adott szó utolsó betűjével folytatni a sort.
4. Gyors felismerés – reakcióidő és koncentráció javítása
Mit fejleszt? Figyelemváltás, feldolgozási sebesség.
Alapváltozat: Mutass fel gyors egymásutánban gyümölcskártyákat. A gyereknek tapsolnia kell, ha piros gyümölcsöt lát (pl. alma, görögdinnye). Más gyümölcsnél csendben marad.
Haladó változat: Több szabályt adunk: pl. taps pirosra, dobbantás sárgára, csettintés zöldre. Egyre gyorsabban mutatjuk a lapokat.
5. Történetmesélő
Mit fejleszt? Kreatív gondolkodás, szóbeli kifejezőkészség, memória.
Alapváltozat: Tegyünk ki 3 gyümölcskártyát. A gyerek kitalál egy rövid történetet, amelyben mindhárom szerepel.
Haladó változat: 5–6 gyümölcsöt kell beépíteni a történetbe. Az egyik játékos elkezdi a mesét, a másik folytatja – így közös, hosszú történet születik. Vagy minden gyümölcsöt valamilyen tulajdonsággal ruházunk fel és a történetet így kell mesélni.
Miért segít mindez a tanulásban?
Amikor egy gyerek nem akar tanulni, annak gyakran az az oka, hogy túl nehéznek érzi a feladatot, vagy negatív iskolai tapasztalat áll a háttérben, vagy hiányoznak az alapvető kognitív képességei (figyelem, memória, logikus gondolkodás). Ezek a játékok játékosan, feszültség nélkül fejlesztik ezeket a területeket.
Ráadásul szülőként is nyersz: a közös játék pozitív élményt ad, így a gyerek könnyebben ül le később a leckéhez. A tanulás után pedig jutalomként is bevethetők – sokszor 10 perc móka többet ér, mint 30 perc veszekedés.
Sok gyereknek azonnal visszajelzés, számára kézzel fogható eredmény, „jutalom” kell ahhoz, hogy legyen motiváció a tanuláshoz. Lehet ez bármi ami neki értékes, vagy érdekes: pontok gyűjtése amit kiszínezhet, beragaszthat, bepecsételhet és ami beváltható valami jutalomra. A jutalom lehet egy közös 10 perc játék, vagy más közös élmény, egy csak neki nyomtatott szinező, 15 perc megengedett játék a telefonon, kutyasétáltatás az állatmenhelyen, vagy amit ő szeret. A fontos, hogy motiválja.
Az iskolaévek meghatározóak: nemcsak tudást adnak a gyereknek, hanem formálják önbizalmát, kitartását, társas kapcsolatait és azt is, hogyan viszonyul majd önmagához felnőttként. Minden szülő és tanár szeretné, ha a gyerekek kihoznák magukból a legtöbbet. De mit is jelent az iskolai siker a gyakorlatban? Nem feltétlenül a kitűnő bizonyítványt – sokkal inkább azt, hogy a gyerek képességeihez mérten fejlődjön, megélje a sikert, és megtanuljon jól működni a világban.
Az alábbiakban olyan szempontokat és tanulási tippeket mutatok, amelyek segítenek a gyerekeknek abban, hogy az iskolában (és azon túl is) kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket.
1. A mentális jóllét az alap
Egy kiegyensúlyozott, biztonságos közegben élő gyerek sokkal könnyebben tanul.
Tippek:
Rendszeres napirend: A kiszámíthatóság biztonságérzetet ad. Ha tudja, mikor van tanulás, játék, vacsora, lefekvés, könnyebben alkalmazkodik.
Elég alvás: Egy 6–14 éves gyermeknek napi 9–11 óra alvásra van szüksége. A kialvatlan gyerek figyelme szétesik, hangulata romlik, memóriája gyengül.
Érzelmi támogatás: Hallgassuk meg a gyereket akkor is, ha „apró” dolgokról mesél. Az érzelmek kimondása oldja a feszültséget. Az iskolai szorongás komoly probléma, amire fontos figyelni. (10 tipp az iskolai szorongás megoldására)
Relaxációs szokások: Esti mese, közös séta vagy légzőgyakorlat segít a lecsendesedésben.
2. A helyes táplálkozás titkai
Az agy teljesítménye szoros kapcsolatban áll azzal, mit eszik a gyerek.
Tippek:
Reggeli nélkül nincs tanulás: Egy rostban, fehérjében gazdag reggeli (pl. zabpehely gyümölccsel, tojás teljes kiőrlésű kenyérrel) stabilizálja a vércukrot és az energiát.
Cukor helyett lassú felszívódású szénhidrát: A sok édesség hirtelen energialöketet, majd fáradtságot okoz. Jobbak a magvak, gyümölcsök. Kerüljük a mesterséges adalékanyagokat tartalmazó, előre csomagolt ételeket. Itt olvashatsz az ADHD és az ételszínezékek összefüggéseiről.
Omega-3 zsírsavak: A hal, dió és lenmag támogatja az agyműködést.
Elég víz: A gyerekek hajlamosak elfelejteni inni. A kiszáradás már 2%-os szinten is rontja a figyelmet.
3. Mozgás: több mint sport
A rendszeres mozgás nemcsak a testet erősíti, hanem javítja a figyelmet, memóriát, stressztűrést is.
Tippek:
Legalább napi 30 perc mozgás: Nem muszáj sportegyesület – elég a közös séta, kerékpár, ugrókötelezés.
Koordinációt fejlesztő játékok: Labdajátékok, tánc, mászás segítik az agy és test összehangolását.
Mozgás szünetek tanulás közben: 20–30 percenként 2 perc nyújtózás vagy séta csodákat tesz.
4. Hatékony tanulási szokások
Nem minden gyerek ugyanúgy tanul. Érdemes megtalálni a saját módszerét.
Tippek:
Kisebb adagokban tanulás: A „maraton” helyett napi többszöri, rövid (15–20 perces) tanulás hatékonyabb.
Aktív ismétlés: Ne csak olvassa a tananyagot, hanem mesélje el, rajzolja le, vagy készítsen kártyákat.
Tanulási típus támogatása: Vannak vizuális, auditív, mozgásos gyerekek – más módszerek hatnak rájuk. A hatékony tanulási technikákról és hogy mi az ami hozzád illik ebben a cikkben olvashatsz.
Tanulási hely kialakítása: Csendes, rendezett környezetben jobban megy a koncentráció.
5. Szociális kapcsolatok fontossága
A gyerek fejlődéséhez szükség van kortárskapcsolatokra és pozitív tanári mintára is.
Tippek:
Barátkozási lehetőségek biztosítása: Nem csak az iskolában – szakkör, sport, közös programok.
Konfliktuskezelés tanítása: Segítsünk neki szavakban megfogalmazni, mit érez.
Csapatmunka tanulás közben: Közös projektek, társasjátékok fejlesztik az együttműködést.
Otthoni családi rituálék: Közös vacsora, beszélgetés – ezek adják a stabil alapot.
6. Digitális világ okosan
A képernyőidő befolyásolja a figyelmet és az alvást.
Tippek:
Időkorlát: 6–12 éves korban napi max. 1 óra szabadidős képernyő, tiniknél 2 óra javasolt.
Képernyőmentes esték: Lefekvés előtt legalább 1 órával ne legyen tablet/telefon.
Hasznos digitális eszközök: Tanulási applikációk, oktatóvideók segíthetik a tudást, ha jól irányítottan használjuk.
7. Önbizalom és motiváció
A gyerek akkor hozza ki magából a legtöbbet, ha hisz magában, ami az iskolai siker egyik kulcsa.
Tippek:
Apró sikerek ünneplése: Nemcsak a jegyet, hanem az erőfeszítést is értékeljük.
Reális elvárások: Ne más gyerekhez hasonlítsuk, hanem önmagához.
Pozitív visszajelzés: A hibák természetesek, de fontosabb megmutatni, mi sikerült jól.
Célkitűzés: Legyenek rövid távú, elérhető célok – pl. „Ma megtanulok 5 szót angolból.”
8. Mentális rugalmasság fejlesztése
A jövőben nem a lexikális tudás lesz a legfontosabb, hanem a gondolkodás rugalmassága.
Nyitottság új ötletekre: Ha a gyerek máshogy old meg egy feladatot, hallgassuk meg.
Hibák elfogadása: Mutassuk meg, hogy a hibák tanulási lehetőségek.
9. A kognitív képességek szerepe
Minden gyermek más erősségekkel és gyengeségekkel születik. A tanulás alapját azok a kognitív képességek adják, amelyek irányítják a figyelmet, memóriát, feldolgozási sebességet és problémamegoldást.
Miért fontos ez?
Ha például egy gyerek jól ért a meséléshez, de nehezen jegyez meg szavakat, vagy gyorsan elkalandozik a figyelme, az nem lustaság – hanem egy fejlesztendő kognitív terület jele lehet.
Tippek:
Figyeljük a jeleket: Gyakori feledékenység, szétszórtság, tanulási kudarcok.
Mérjük fel a képességeket: Vannak vizsgálatok (pl. kognitív tesztek), amelyek pontos képet adnak a gyerek erősségeiről és gyengeségeiről. Zalaegerszegen elérhető a Gibson-teszt, ami pontos képet ad ezekről.
Ezért fontos, hogy ne csak a jegyeket nézzük, hanem azt is, mi állhat a tanulási nehézségek mögött. Ha kiderül, melyik alapképesség gyenge, célzottan lehet segíteni.
10. Szülők és tanárok együttműködése
Egy gyerek akkor fejlődik a legjobban, ha az otthoni és iskolai közeg összhangban van.
Tippek:
Nyílt kommunikáció: Beszéljük meg a tanárral a gyerek erősségeit és nehézségeit.
Közös célok kitűzése: Pl. „Idén javítunk a szövegértésen.”
Otthoni támogatás: Segítsük a tanulást, de ne vegyük át teljesen a feladatokat.
Összegzés
Egy gyerek akkor hozhatja ki magából a legtöbbet az iskolában, ha testileg, érzelmileg és szociálisan is jól érzi magát, megfelelően táplálkozik, mozog, pihen, és megtalálja a saját tanulási módszerét. A szülők és tanárok feladata, hogy olyan környezetet teremtsenek, ahol a hibákból tanulni lehet, a sikereket pedig megünnepeljük.
És ne felejtsük: ha a gyerek tanulási nehézségekkel küzd, az sokszor nem szorgalom kérdése. A kognitív képességek felmérése segít feltárni a problémák gyökerét, és célzott fejlesztéssel ezek a területek erősíthetők. Így a gyerek nemcsak az iskolában, hanem az élet minden területén magabiztosabban boldogul majd.
Tudd meg, miért nehéz a tanulás a gyermekednek!
A Gibson teszt pontosan feltárja, mely kognitív képességek erősek és melyek gyengébbek – így végre kiderülhet, mi áll a tanulási nehézségek mögött.
A generációs különbségek az információs forradalom korában kiéleződtek. Agyunk rugalmassága révén minden korosztály képes megtalálni a helyét és alkalmazkodni a folyamatos változásokhoz.
A generációk közötti változások és az agy alkalmazkodóképességének csodája
A generációk közötti különbségekről szóló diskurzus egyre nagyobb teret hódít, ahogy a társadalmi, technológiai és gazdasági változások egyre gyorsabb ütemben követik egymást. Steigervald Krisztián generációkutató munkássága, amely a különböző korosztályok gondolkodásmódját és viselkedését vizsgálja, új perspektívát nyújt a generációs különbségek megértésében. Ez a kutatás rávilágít arra, hogy az emberi agy elképesztő módon képes alkalmazkodni a folyamatosan változó környezethez.
Steigervald Krisztián elméletének összefoglalása
Steigervald Krisztián generációkutató elmélete azon alapszik, hogy minden generáció sajátos szocializációs élményekkel, értékrenddel és kommunikációs stílussal rendelkezik, amelyet a történelmi, gazdasági és technológiai környezet formál. Az ő kutatásai azt mutatják, hogy a generációk közötti különbségek megértése kulcsfontosságú az együttműködés, a hatékony kommunikáció és a konfliktuskezelés szempontjából, különösen egy olyan világban, ahol az információáramlás és a technológiai változások felgyorsultak. Elmélete szerint minden generáció másként reagál a kihívásokra és a lehetőségekre, de az egyik legnagyobb közös pont az alkalmazkodóképesség, amely az agy természetes tulajdonsága.
A téma népszerűségének okai és kapcsolódása a mai bizonytalanságérzethez
A generációk közötti különbségek és az ebből fakadó kihívások napjainkban kiemelt figyelmet kapnak. A gyors technológiai fejlődés, az internet és a globális gazdasági változások miatt az emberek egyre nagyobb bizonytalanságot éreznek a jövőt illetően. Az olyan kérdések, mint a munkaerőpiac átalakulása, a mesterséges intelligencia megjelenése és a folyamatosan növekvő információáradat, mind hozzájárulnak ehhez az érzéshez. A generációk közötti különbségek megértése és a kognitív képességek fejlesztése eszközöket adhat a kezünkbe, hogy jobban navigáljunk ebben a bizonytalan környezetben. Az agy alkalmazkodóképességének fejlesztése és a kognitív tréningek nemcsak egyéni szinten fontosak, hanem társadalmi szinten is, hiszen segíthetnek a generációk közötti kommunikációban és együttműködésben.
Az agy alkalmazkodóképessége és a remény üzenete
Steigervald elmélete összecseng az agykutatás legújabb eredményeivel, amelyek szerint az agy folyamatosan képes újratanulni, változni és alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Az agy neuroplaszticitása azt jelenti, hogy nem vagyunk „beragadva” a saját gondolkodásmódunkba – mindig képesek vagyunk új készségeket elsajátítani és fejlődni. Ez különösen fontos a mai gyorsan változó világban, ahol a különböző generációk közötti szakadékokat az új technológiák, a digitális világ és az egyre bonyolultabb társadalmi elvárások is mélyítik. A kognitív tréningek, mint például a BrainRx és egyéb agytréning programok, segítenek abban, hogy az emberek megtanulják gyorsabban feldolgozni az információkat, jobban koncentrálni és alkalmazkodni az új helyzetekhez. Ez pedig reményt ad mind az idősebb, mind a fiatalabb generációknak, hogy sikerrel navigáljanak a változások közepette.
A kognitív tréningek szerepe a generációk közötti kapcsolódásban és a munkaerőpiacon
A generációk közötti kapcsolódás kulcsa az, hogy megértsük egymás gondolkodásmódját és megtanuljunk hatékonyan kommunikálni. A kognitív tréningek ebben segíthetnek, hiszen fejlesztik azokat a képességeket, amelyek révén könnyebben tudunk új információkat befogadni és gyorsan reagálni azokra. Az ilyen tréningek nemcsak egyéni szinten hoznak hasznot, hanem a munkaerőpiacon is kulcsfontosságúvá válnak. A különböző generációk közötti szakadékok áthidalása, a hatékonyabb együttműködés és a kommunikációs készségek fejlesztése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyének és a vállalatok sikeresebbek legyenek. Például egy X-generációs vezető és egy Z-generációs munkatárs jobban megértheti egymást, ha mindketten fejlesztik a kognitív képességeiket és megtanulják, hogyan dolgozhatnak együtt hatékonyan.
A munkaerőpiac változása és a jövőbeni készségek
Ahogy a generációk változnak, úgy alakul át a munkaerőpiac is. Az internet és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése megváltoztatta, hogy milyen készségekre van szükség a sikerhez. Ma már nem elegendő, ha valaki jó memóriával vagy kitartással rendelkezik – az adaptivitás, a gyors tanulás képessége és a digitális kompetencia kulcsfontosságúak lettek. A kognitív tréningek ebben is nagy segítséget nyújthatnak, hiszen fejlesztik azokat az alapvető képességeket, amelyekre a jövő munkaerőpiacán szükség lesz. Ahogy Steigervald is hangsúlyozza, a generációk közötti különbségek megértése és a képességek fejlesztése nélkülözhetetlen lesz ahhoz, hogy bárki sikeresen alkalmazkodjon a jövő változásaihoz.
Összefoglaló
Steigervald Krisztián generációkutató elmélete rávilágít arra, hogy a generációk közötti különbségek megértése és a kognitív képességek fejlesztése kulcsfontosságú a mai gyorsan változó világban. Az agy alkalmazkodóképessége, vagyis a neuroplaszticitás, reményt ad arra, hogy bármely generáció sikerrel navigálhat az új kihívások között. A kognitív tréningek pedig segíthetnek a generációk közötti kommunikáció és együttműködés javításában, ami a munkaerőpiacon is előnyöket biztosít. Ahogy az internet és az AI formálja a munka világát, úgy lesz egyre fontosabb, hogy minden generáció képes legyen gyorsan alkalmazkodni és új készségeket elsajátítani.
Honnan tudod, hogy milyen területen kellene fejlődnöd?
A kognitív képességek olyan mentális funkciók az agyban, mint
a memória,
az értelem,
a figyelem,
a kritikus gondolkodás,
a képesség a tanulásra,
a problémamegoldásra és a döntéshozatalra.
Ezek mind fontos részei a mindennapi életünknek. Nélkülük nehezen boldogulunk a tanulásban, munkában, emberi kapcsolatainkban. A Gibson teszt egy kognitív képességeket mérő teszt. A teszt segítségével pontosan felmérjük az egyéni kognitív képességeket. Ezek alapján célzottan és eredményesen fejleszthetőek a gyengébb területek a BrainRx program által.
A teszt egyben egy kiválóan működő IQ teszt is, mely gyermekeknél, felnőtteknél egyaránt elvégezhető.
Ha szeretnéd, hogy segítsünk abban, hogy könnyebben alkalmazkodj a változó körülményekhez és ki tudd hozni magadból a legjobbat a személyes életben, vagy a munkaerőpiacon akkor jelentkezz a Gibson tesztre.
Ez a cikk hasznos információkat tartalmaz a feldolgozási sebességről, és arról, hogy ez hogyan hat gyermekére az osztályban. A cikk az Integrated Learning Strategies azonos cikke alapján készült. Az Agyturbó Zala és az ILS nem egészségügyi szolgáltató, és egyik anyagunk vagy szolgáltatásunk sem nyújt diagnózist olyan konkrét állapotra vagy tanulási kihívásra, amelyet gyermekénél vagy tanulójánál láthat. Ha gyermeke vagy diákja diagnózisát kéri, forduljon diagnózist adó szakemberhez.
Néha a gyerekeink lenyűgöznek bennünket az általuk szivacsként felszívott információ mennyiségével, az általuk megvitatott összetett témákkal, vagy azzal, hogy képesek egyedül kitalálni egy nehéz matematikai feladatot. Máskor meg olyan apróságokért kell harcolni velük, hogy felvegyenek egy pár cipőt.
Nem egyszer fordulnak szülők központunkhoz azzal, hogy gyermekük gyakran rosszul teljesít a teszteken, de ismeri a anyagot. Egy másik gyakori dilemma az, amikor egy tanulónak két órát vesz igénybe a matematikai házi feladat elkészítése, míg másnak 20 percet. Szülőként zavarba ejtő és frusztráló lehet végignézni, hogyan küzdenek ezzel a gyerekeik. A lassú feldolgozási sebességű, tehetséges gyerekek mintha hogy nem fejeznének be semmit időre pedig látszólag egy feladatra koncentrálnak. A házi feladat órákig elhúzódhat, és a lassú feldolgozási sebesség még a kapcsolatokat is befolyásolhatja, akár a szülő saját gyermekével fennálló kapcsolatát.
Lusták ezek a gyerekek? Motiválatlanok? Ne ítéljünk elhamarkodottan…
Noha az ilyen típusú képességbeli hiányosságnak számos lehetséges oka lehet. A lassú feldolgozási sebesség számos tanulmányi és hétköznapi problémát okozhat, amelyet gyermeke tapasztalhat.
Mi a feldolgozási sebesség és honnan származik az elnevezés?
A feldolgozási sebesség alapvetően az a tempó, amellyel a gyermek befogadja az információt, értelmezi, majd hasznosítja.
Ellen Braaten, PhD, a Bright Kids Who Can’t Keep Up című könyvében azt mondja: „Általában a feldolgozási sebesség a következő funkciók közül egyet vagy többet érint: az információ észleléséhez, feldolgozásához, és/vagy az erre adott válasz megfogalmazásához vagy végrhajtásához szükséges idő (ez bármelyik érzékszerven, de általában a vizuális és hallási csatornákon keresztül). ”
Újra és újra azt tapasztaljuk, hogy sok intelligens gyerek nem képes az elvárt válaszidőt produkálni, különösen vizsgaszituációvagy tantermi körülmények közben. Néha a szülők és a tanárok lustának vagy akár apatikusnak minősítik ezeket a gyerekeket, de ezek a címkék sokszor tévesek. Ugyanezek a gyerekek remekül teljesítenek, és nem egyszer felülmúlják az elvárásokat, ha az időfaktort eltávolítjuk. A tanároknak és a szülőknek meg kell érteniük, hogy a lassú feldolgozási sebességnek semmi köze a gyermek okosságához; csak arról van szó, hogy milyen gyorsan veszik fel az információkat, és hogyan használják fel azokat.
Mi történik a feldolgozás során?
Az emberi agy bonyolult. Ha egy pillantást vetünk egy gyermek fejlődő, éretlen agyára, akkor az információ beérkezésének folyamata és az erre az információra adott kiszámított válasz nagyon eltérő lehet gyermekenként. Az információ feldolgozás a gyermek érzékszerveitől érkező bemenettel kezdődik, amikor is a szervezet a környezetéből származó fizikai ingereket (hangokat, szagokat, látványt, hőt) veszi át, és elektrokémiai jelekké alakítja. Ezeket a jeleket az agyba küldik, és bizonyos mértékig gyorsan feldolgozzák, hogy az agy azonosítsa őket.
A gondolkodás a kognitív képességek összetett folyamata
A figyelemszűrő, az úgynevezett szenzoros kapu dönti el, hogy az adott pillanatban mennyire fontosak ezek az információk, és hogy meg kell-e őrizni további felhasználás céljából, vagy figyelmen kívül kell hagyni. Ahhoz, hogy az agy feldolgozzon egy információt, azt tárolni kell. Itt jön képbe a munkamemória, a szenzoros memória és a hosszú távú memória fogalma.
Attól függően, hogy a gyermeknek mikor kell használnia az információt, és hogyan kódolja az ingereket, határozza meg, hogy a memória hogyan kerül tárolásra. Az információ visszakeresése és a viselkedési vagy kognitív válasz az információfeldolgozás utolsó lépése.
Miért fordul elő lassú feldolgozás?
Számtalan elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miért történik lassú feldolgozás, és hol következik be a meghibásodás vagy lassulás. A rövid válasz az, hogy bonyolult, és nincs sok határozott válaszunk. Azért bonyolult, mert az agynak nem csak egy régiója foglalkozik a feldolgozással. Az információfeldolgozás összetettsége számos struktúrát és hálózatot foglal magában az agyon belül, amelyek magukban foglalhatják ezen részek egyikét vagy mindegyikét.
Az egyik válasz a lassú feldolgozási képességre a gyermek érzelmi állapota lehet. Amikor egy gyermek szorongással vagy depresszióval küzd, rendszerint bekúszik a kudarctól való félelem. A gyermek teljesítménye csökkenhet, ha az érzelmek zavarják a feladatot, vagy ha instabilok.
A hallási és vizuális feldolgozási képességek zavara is szerepet játszhatnak a lassú információfeldolgozásban, ami hatással van gyermeke olvasására, problémamegoldására, gondolatfeldolgozására, szövegértésére, kézírására és az osztálytermi utasítások követésére. Leggyakrabban azoknál a gyerekeknél fordul elő, akiknek problémái vannak hallási és látási feldolgozási képességükkel, mivel a tanulás többnyire ezeken a csatornákon keresztül történik.
Gyermeke szenzoros bemenetének bármely töredezett területe feldolgozási problémákat okozhat, és megakadályozhatja, hogy elérje teljes tanulmányi potenciálját. Ha valamelyik ilyen rendszerben működési zavar lép fel, a feldolgozás lelassul, és az agy csak kis mennyiségű információt tart meg.
Az agy másik feldolgozási területe, amelyet jelenleg intenzíven kutatnak, az a szenzoros feldolgozás. Amikor egy gyermek érzékszervei túl- vagy alulstimuláltságával küzd, az energiát von el az agyától a releváns információk természetes feldolgozásával. Ha a gyermek az őt zavaró irreleváns ingerekre koncentrál (például háttérzaj, címkék a ruhákban vagy erős fény), akkor csökken a fontos tanári utasítások feldolgozása, és figyelem- vagy viselkedési problémák jelennek meg az osztályteremben.
A magas verbális képességekkel rendelkező gyerekek általában lassabb feldolgozási készségeket mutatnak, mint társaik. Például azt mondják: „A kezem nem tart lépést az agyammal.” Verbális készségeik kiemelkedőek, de amikor a gondolatokat papírra kell vetni, a folyamat lassú és fárasztó.
Noha sok elmélet létezik, minden gyermek egyedi, és ki kell értékelni, hogy milyen konkrét beavatkozásra van szükség, amely megfelel a speciális feldolgozási igényeiknek. Vannak azonban olyan gyakori jelek, amelyekre figyelhet gyermekénél, hogy megállapítsa, nem küzd-e a lassú feldolgozási sebességgel az iskolában, otthon vagy más tevékenységek során.
Hogyan néz ki a lassú feldolgozási sebesség
Amikor lassú feldolgozási sebességről beszélünk egy gyermeknél, néhány dolgot észben kell tartanunk. Először is, a lassú feldolgozási sebesség önmagában nem tanulási vagy figyelemzavar. Hozzájárulhat azonban a tanulási és figyelemproblémák kialakulásához diszlexiánál, ADHD-nál, érzékszervi feldolgozási zavaroknál, autizmusnál és számos más rendellenességben szenvedő gyermeknél. A gyermek lassú feldolgozási képessége hatással lehet a végrehajtó működési funkciókra is. Ezek azok a készségek, amelyek lehetővé teszik a gyermek számára, hogy önállóan gondolkodjon, és megszervezze az életében a napi feladatokat, mint az impulzuskontroll, a célalkotás és az időgazdálkodás.
Ha gyermeke az utasítások vagy gondolatok feldolgozásával küszködik, az a magasabb szintű gondolkodás összeomlásához vezethet, amely a következő, végrehajtó funkcióval kapcsolatos problémákat foglal magában:
Nem fejezi be a teszteket a megadott időn belül
Gyakran haza kell vinnie a házi feladatot, hogy otthon befejezze
Nehéz lépést tartania és megértenie a beszélgetéseket
Küzd a többlépcsős matematikai feladatok megszabott időn belüli teljesítésével
Nehezen tud egyszerre odafigyelni és jegyzetelni tanítás közben
Probléma az egyszerű matematikai feladatok fejben történő gyors megoldásával
Problémák a bonyolult gondolatokat és sok részletet igénylő írásbeli feladatokkal
Nehezen talál meg egy-egy részt egy szövegben
Mindig számít a feldolgozási sebesség?
Bizonyos esetekben a feldolgozási sebesség nem számít. Ha egy gyereknek van elég ideje rá akkor az adott feladatot helyesen oldja meg, tudja követni az óra menetét, vagy hatékonyan használja a verbális készségeit, nincs a feldolgozási sebesség miatti nyomás alatt ahhoz, hogy az iskolában teljesítsen. Más esetekben azonban akadályozhatja a gyermek tanulási képességeit. Ilyenkor kikapcsol fejben az osztályteremben vagy valós helyzetekben, amikor olvasásról, írásról és utasítások követéséről van szó.
Az Agyturbó Zala egy zalaegerszegi, megyei kognitív központ, amelynek célja, hogy segítse a tehetséges és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket és felnőtteket az intelligenciájuk növelésében és potenciáljuk elérésében. Szolgáltatásaink nem hagyományos oktatási programokat biztosítanak Zala megyében. Az amerikai eredetű, nemzetközi BrainRx agytréning programmal dolgozunk, amely több évtizedes kutatási eredményeken alapul.
A korrepetálás egy gyakran alkalmazott módszer az oktatásban, amely segítséget nyújt a diákoknak a tananyag megértésében és elsajátításában. Azonban felmerül a kérdés: vajon mindig hasznos-e a korrepetálás, vagy vannak olyan esetek, amikor önmagában nem elég?
Az alap kognitív képességek és a korrepetálás
Fontos megérteni, hogy a sikeres tanulás alapja a megfelelő kognitív képességek megléte. Ezek közé tartozik többek között a figyelem, a memória, a problémamegoldó képesség és a logikai gondolkodás. Ha ezek az alapvető készségek gyengék, a korrepetálás nem mindig vezet eredményre.
Például, ha egy diák nem képes hosszabb ideig koncentrálni, akkor a korrepetálás során kapott információk nagy része elsikkadhat. Ugyanígy, ha valaki memóriaproblémákkal küzd, hiába ismétlik át vele többször a tananyagot, az információk nem maradnak meg hosszú távon. Az ilyen esetekben a korrepetálás nem oldja meg a problémát, mert az alapvető kognitív hiányosságok megakadályozzák a tanulási folyamat sikerét.
Korrepetálás vs. agytréning
A korrepetálás és az agytréning közötti különbséget fontos megérteni. A korrepetálás konkrét tantárgyi ismeretek átadására és gyakorlására összpontosít. Például, ha egy diák nem érti a matematikai egyenleteket, a korrepetáló tanár segíthet neki megérteni és begyakorolni ezeket.
Ezzel szemben az agytréning a kognitív képességek fejlesztésére irányul. Az agytréning gyakorlatokkal és feladatokkal javítja a memória, a figyelem és a problémamegoldó képességet. Például, egy memóriafejlesztő játék, mint a Memória kártyajáték, segíthet a diákoknak jobban megjegyezni az információkat.
Kinek jó a korrepetálás és mikor van szükség agytréningre?
A korrepetálás akkor hasznos, ha a diák alapvető kognitív képességei rendben vannak, de valamilyen tantárgyban nehézségei vannak. Például, ha egy diák jó problémamegoldó képességekkel rendelkezik, de küzd az angol nyelvtannal, a korrepetálás segíthet neki a nyelvtani szabályok elsajátításában és alkalmazásában.
Az agytréningre akkor van szükség, ha a diák alapvető kognitív képességei gyengék. Például, ha egy diák nehezen tud koncentrálni és emlékezni, akkor az agytréning segíthet fejleszteni ezeket a készségeket. Egy gyakorlati példa erre a BrainRx program, amely különböző játékos feladatokkal fejleszti a kognitív képességeket.
Hogyan mérhető fel az alap kognitív képességek gyengesége a Gibson-teszttel?
A kognitív képességek felmérése kiemelten fontos, hogy megértsük, milyen alapvető készségekkel rendelkezik valaki, és hol lehet szükség fejlesztésre. Az egyik leghatékonyabb eszköz erre a Gibson-teszt, amely átfogó képet ad a kognitív funkciókról.
Mi is az a Gibson-teszt?
A Gibson-teszt egy standardizált kognitív felmérő eszköz, amely különböző kognitív képességek mérésére szolgál. Ezt a tesztet gyakran alkalmazzák oktatási intézményekben, valamint klinikai és kutatási környezetben is. A teszt célja, hogy pontosan felmérje a következő kognitív területeket:
Figyelem: A koncentráció képessége és az a képesség, hogy hosszabb ideig fenntartsa a figyelmet.
Memória: Az információk rövid- és hosszútávú tárolásának és előhívásának képessége.
Feldolgozási sebesség: Az információk gyors és hatékony feldolgozásának képessége.
Vizuális észlelés: A vizuális információk helyes felismerésének és értelmezésének képessége.
Auditív észlelés: A hallott információk helyes felismerésének és értelmezésének képessége.
Logikai és absztrakt gondolkodás: Az összetett problémák megoldásának és az absztrakt fogalmak megértésének képessége.
Hogyan működik a Gibson-teszt?
A Gibson-tesztet általában számítógépes formában végzik, és különböző feladatokból áll, amelyek mindegyike egy-egy kognitív képességet mér. A teszt során a résztvevőnek változatos feladatokat kell megoldania, mint például minta felismerése, memorizálás és visszahívás, illetve logikai problémák megoldása.
A teszt időtartama körülbelül 45-60 perc. Az eredmények alapján egy részletes riport készül, amely bemutatja a különböző kognitív területeken elért teljesítményt.
A kognitív képességek gyengeségeinek felismerése
Az eredmények alapján könnyen azonosíthatók a gyenge pontok. Például, ha valaki alacsony pontszámot ér el a figyelem vagy a memória területén, az azt jelzi, hogy ezek a képességek fejlesztésre szorulnak. Ez különösen fontos lehet a tanulás szempontjából, mivel ezek az alapvető képességek meghatározóak a tananyag elsajátításában és a mindennapi feladatok elvégzésében.
Hogyan tovább?
Ha a Gibson-teszt gyengeségeket mutat ki egy vagy több kognitív területen, érdemes szakemberhez fordulni, aki segíthet a megfelelő fejlesztő program kidolgozásában. A BrainRx agytréning, amely speciális gyakorlatokkal és játékokkal erősíti a gyenge kognitív képességeket, hatékony megoldás lehet.
A Gibson-teszt egy átfogó és pontos eszköz a kognitív képességek felmérésére, amely segít azonosítani a fejlesztendő területeket és lehetőséget ad a célzott intervencióra.
Összességében a korrepetálás hasznos eszköz lehet a tanulási nehézségek leküzdésében, ha a diák alapvető kognitív képességei megfelelőek. Azonban, ha ezek a képességek gyengék, az agytréning lehet a megoldás. A megfelelő módszer kiválasztása kulcsfontosságú a diákok tanulási sikerének biztosításához. Az egyéni szükségletek felismerése és a megfelelő eszközök alkalmazása vezethet a legjobb eredményekhez.
