A kognitív képesség fejlesztése jelentős mértékben hozzájárulhat a munkahelyi stressz megoldásához, mivel segíti az embereket hatékonyabban és rugalmasabban reagálni a stresszel járó helyzetekre és könnyebben kezelni a nyomást.
Ha javul a figyelem és koncentráció, a munkavállalók jobban tudnak fókuszálni a feladataikra. A hatékony figyelem segít abban, hogy a stresszes helyzeteket jobban kezeljék és hatékonyabban dolgozzanak. Könnyebben tudnak csapatban és egyénileg dolgozni, célokat kitűzni és összeszervezni a munkát.
Az intelligenciafejlesztés lehetőséget ad a memória fejlesztésére, ami javíthatja a teljesítményt és stresszes helyzetekben könnyebb visszaemlékezni a fontos információkra és feladatokra.
A kognitív képességek fejlesztése révén rugalmasabbá válik a gondolkodás és könnyebb kreatív megoldásokat találni a stresszt okozó helyzetekre.
Javul a problémamegoldási képesség. Azzal, hogy hatékonyabban oldják meg a problémákat, csökkenthetik azok hatását és a stressz okozta nyomást. A kreativitás alapvető emberi igényünk, mentális jóllétünk egyik alapja, a fejlődés kiindulópontja.
Egy intelligenciafejlesztő program segíthet az érzelmi szabályozás fejlesztésében, ami segíti az embereket abban, hogy hatékonyabban kezeljék az érzelmi stresszt és megfelelően reagáljanak a kihívásokra. Összességében, már azzal, hogy a képességeik javulásának eredményeképpen nő az önmagukba vetett hit és az önbizalom nyitottabbá válnak, jobban felelősséget vállalnak a munkájukért és mernek kezdeményezni.
Az időhatékonyabb munkavégzés és hatékonyabb időmenedzsment által csökkenthető a munkahelyi stressz és hatékonyabb a munkavégzés. A kognitív képességek fejlesztésének hatására összeszedettebbé válik a gondolkodás. Abban az esetben érvényesíthető csak egy időmenedzsment terv ha a tervezést az időbeosztás alkalmazása is követi a gyakorlatban.
Honnan tudod milyen fejlesztendő képességeid vannak, amik csökkenthetik a munkahelyi stresszt és sikeresebbé tehetnek?
Néhány ötletet összeszedtünk ahhoz, hogy kiderítsd, melyek azok a fejlesztendő képességek, amelyek csökkenthetik a munkahelyi stresszt és egy sikeresebb út felé vezetnek. Az intelligenciafejlesztés az egyik javaslat, de az önismeret, a konkrét célok meghatározása és a másokkal való együttműködés is szerepel a listában. Ha ezeket a lépéseket követed, megtudhatod, milyen fejlesztendő képességeid vannak, amelyek csökkenthetik a munkahelyi stresszt és segíthetnek sikeresebbé válni a munkában.
Fordíts időt arra, hogy őszintén értékeld magad és gondold át, milyen területeken érzed, hogy fejleszteni szeretnéd a képességedet. Válassz olyan területeket, amelyek a stressz csökkentéséhez és a sikeresség növeléséhez is kapcsolódnak. Pl. ha nem tudsz folyamatosan figyelni, vagy mindig elfelejtesz mindent, akkor ezek okozhatnak nálad frusztrációt és ezeken dolgoznod érdemes.
Kérdezz meg másokat. Beszél a munkatársaiddal, főnököddel, ha olyan, vagy barátaiddal. Kérd meg őket, hogy segítsenek neked összeszedni mik az erősségeid és fejlesztendő területeid. Az ő külső visszajelzéseik segíthetnek azonosítani azokat a képességeket, amelyeket nem biztos, hogy látsz. Ne kritikaként fogadd amiket mondanak, hanem gondolkozz el rajtuk.
A szakmai értékelések és tesztek segítenek felmérni a kognitív képességeidet és kompetenciáidat. Az ilyen tesztek segíthetnek megérteni, melyek az erősségeid és melyek azok a területek, amelyeken fejlődhetsz még. Sokszor megdöbbentő eredmények születnek, amelyek megmagyaráznak sokszor visszatérő problémákat, amelyeknek nem tudtad az okát.
Ezek után ha szükséges, vedd igénybe egy szakmai tanácsadó vagy tréner segítségét. Ők szakértők a kognitív képességek fejlesztésében és stresszkezelésben, és személyre szabottan segíthetnek a fejlődésben.
Határozd meg azokat a célokat, amelyeket el szeretnél érni a képességeid fejlesztésével. Legyenek konkrétak és mérhetőek ezek a célok, hogy könnyebben nyomon követhesd a fejlődést.
A képességek fejlesztése időt és folyamatos gyakorlást igényel. Légy kitartó és rendszeresen gyakorolj azokon a területeken, amelyeken szeretnél fejlődni.
Az Agyturbó Zala BrainRx kognitív központban egyénre szabott tréninget dolgozunk ki minden ügyfelünk számára. Ez teszi lehetővé, hogy célzottan fejlesszük a gyenge kognitív képességeket minden egyedi esetben, és hosszan tartó eredményeket érjünk el. A BrainRx agytréning gyakorlatok megerősítik az agy információ feldolgozó képességét. Lehetséges általa a memória és a koncentráció fejlesztése. Elérhető a szövegértés fejlesztése és a gyors, hatékony tanulás!
Keress minket, ha szeretnéd, hogy segítsünk. A 𝐁𝐫𝐚𝐢𝐧𝐑𝐱 programot aktív felnőtteknek is ajánljuk, akik a munkahelyi teljesítményükön javítanának, csökkentve ezzel a munkahelyi stresszt!
A krónikus stressz elpusztítja a meglévő agysejteket és leállítja az újak termelődését. Amikor stresszes vagy a tested kortizolt szabadít fel. A kortizol nem oszlik el a testedben krónikus stressz alatt, hanem kering és glutamátot termel. A glutamát egy serkentő neurotranszmitter, ami szabad gyököknek nevezett kötetlen oxigénmolekulákat szabadít fel. A szabad gyökök megtámadják és felszakítják az agysejtek falát, elpusztítva ezzel azokat.
Ráadásul, a kortizol azt is gátolja, hogy a hippocampusban új idegsejtek képződjenek, amik felelősek a memóriáért. A neuronoknak egy speciális bdnf fehérjére van szükségük a fejlődéshez. A felesleges kortizol megakadályozza a bdnf termelődését. Vagyis ha nincs bdnf, akkor nincs új idegsejt / neuron.
A krónikus stressz hatással van az agyunk azon részére is, amely az érzelem szabályozásért felelős, az amygdalára. A krónikus stressz félelemmel, depresszióval, szorongással jár, vagy haragot is kiválthat. Ezért nagyon fontos, hogy kezeljük a stresszreakcióinkat, ha optimális agyműködést szeretnénk elérni.
Nézd meg Dr. Amy Moore rövid, szemléletes videóját a stressz hatásáról az agyban. A videó szövege megegyezik ebben a blogbejegyzésben található szöveggel.
Ha szeretnél tenni agyad egészségéért, vagy szeretnéd megtudni miért nem úgy működik az agyad ahogy szeretnéd, akkor segítünk kideríteni mi lehet a tanulási, figyelem vagy memóriaproblémáid mögött. Végezd el nálunk a 7 kognitív képességet mérő, komplex kognitív tesztet.
Hívj minket: 0036/701-0648, vagy írj nekünk: info@agyturbo.hu
A krónikus stressz hosszú távon károsíthatja az agy működését és memóriazavart okozhat. A következő kérdésekre kapsz választ a cikkben:
Mi történik az agyban stressz hatására?
Milyen káros hatásai vannak a stressznek?
Okozhat e a stressz Alzheimer kórt?
Vannak e pozitív hatásai a stressznek?
Hogyan kezelhető a stressz?
Hogyan javítható a memória?
Az agyban a stressz hatására a kortizol és az adrenalin hormonok felszabadulnak, amelyek károsíthatják a hipokampuszt, az agy egyik fontos területét, amely a tanulásért és az emlékezésért felelős. Ha a stressz hosszabb ideig fennáll, a hipokampusz károsodása memóriazavart okozhat, és a stresszhelyzetekhez kapcsolódó emlékek eltárolása is zavart szenvedhet.
Egyes kutatások arra is utalnak, hogy a stressz hatása az agyra függ attól, hogy az egyén hogyan értelmezi és kezeli a stresszt. Ha valaki pozitívan értékeli a stresszt és úgy érzi, hogy képes kezelni a nehézségeket, az valószínűbb, hogy a stressz hatásai kevésbé károsak az agyra és a memóriára. Azonban, ha valaki a stresszt negatívan értékeli, és úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni vele, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy a stressz hatása káros az agyra és a memóriára.
Összességében tehát a krónikus stressz hosszú távon károsíthatja az agyat és memóriazavart okozhat, de a stressz hatása változó lehet attól függően, hogy az egyén hogyan kezeli és értékeli a stresszt.
Mi történik az agyban stressz hatására?
Az agyban számos változás történik a stressz hatására. A stresszre adott válasz egyrészt az agyalapi mirigy és a mellékvese által termelt hormonok (kortizol, adrenalin, noradrenalin) felszabadulásával jár. Ezek a hormonok aktiválják a szimpatikus idegrendszert, amely azonnali reakciókat vált ki a testben, például a szívverés gyorsulását, a légzés felgyorsulását, a vérnyomás emelkedését és a vércukorszint növekedését.
Az agy különböző részei is érintettek a stresszreakció során. Például az amigdala, amely az érzelmek feldolgozásáért és az agresszív viselkedés szabályozásáért felelős, reagál a stresszre, és aktiválja a szimpatikus idegrendszert. A hipotalamusz is fontos szerepet játszik a stressz reakcióban, hiszen ezen a területen található az agyalapi mirigy, amely a stresszreakcióban szereplő hormonokat termeli.
A stressz hosszabb távú hatása pedig az agy különböző területeinek strukturális változásait okozhatja. A hosszú távú stressz általában az agy prefrontális kérgének (a döntéshozatalért és a személyiségért felelős terület) és az hippokampuszának (az emlékekért és a tanulásért felelős terület) károsodásához vezethet. Ez hatással lehet a memóriára, a tanulási képességre, a hangulatra és az általános egészségi állapotra.
Milyen káros hatása van a stressznek?
A stressznek számos káros hatása lehet az emberi szervezetre, mind fizikai, mind mentális szinten:
Magas vérnyomás: A szervezet stressz hatására felszabadítja a kortizol és az adrenalin hormonokat, amelyek növelik a vérnyomást és a szívverést, ami hosszú távon magas vérnyomáshoz vezethet.
Szívbetegségek: A stressz hosszú távon károsíthatja a szív- és érrendszert, és növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
Emésztőrendszeri problémák: A stressz hatására a szervezet megváltoztatja az emésztőrendszer normális működését, ami gyomorégést, refluxot, irritábilis bél szindrómát, fekélyeket és más emésztőrendszeri problémákat okozhat.
Csökkent immunitás: A krónikus stressz gyengítheti az immunrendszert, növelve a betegségek, fertőzések kockázatát.
Alvászavarok: A stressz hatására az agyban fokozódik a figyelem és az éberség, ami nehézséget okozhat a pihentető alvásban.
Depresszió és szorongás: A krónikus stressz hozzájárulhat a depresszió és a szorongás kialakulásához.
Memóriaromlás: A hosszú távú stressz hatására károsodhat az agy prefrontális kérgének (a döntéshozatalért és a személyiségért felelős terület) és az hippokampuszának (az emlékekért és a tanulásért felelős terület), ami memóriaromláshoz vezethet, ahogy erről szó volt a stressz agyra gyakorolt hatásánál.
Okozhat a stressz Alzheimer kórt?
A hippocampusz az agy egy olyan területe, amely kulcsszerepet játszik az új emlékek kialakításában, az információk tárolásában és a tanulásban. A kutatások azt mutatják, hogy hosszú távú, krónikus stressz hatására a hippocampusz mérete csökkenhet, és az agy ezen területe kevésbé aktív lehet. Egyes kutatások szerint az idősebb felnőttekben az alacsonyabb hippocampális térfogat növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Azonban az Alzheimer-kór kialakulása több tényezőtől függ, és a stressz csak egy lehetséges tényezője lehet ennek a folyamatnak. Az öröklődési tényezők, az életmód, a betegségek és a környezeti tényezők szerepe szintén fontos lehet. Ezért fontos, hogy további kutatásokat végezzenek ezen a területen annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük az Alzheimer-kór kialakulásának okait és megelőzési lehetőségeit.
Vannak e a stressznek pozitív hatásai?
Bár a stressz általában negatív hatással van az emberi szervezetre, vannak olyan pozitív hatásai is:
Teljesítményfokozó hatás: Rövid távon a stressz fokozhatja az agy és az izmok teljesítményét, javítva a figyelem összpontosítását és koncentrációját. Ez lehetővé teszi, hogy jobban teljesítsen az emberek azon feladatoknál, amelyekre a stressz miatt kényszerülnek.
Motiváló hatás: A stressz motiváló hatással is lehet az emberekre, mert arra ösztönözheti őket, hogy a legjobb formájukat hozzák ki magukból egy adott helyzetben. A stressz által keltett feszültség segíthet az embereknek nagyobb erőfeszítéseket tenni, és elérni az általuk kitűzött célokat.
Ellenállóképesség növelése: Az időnkénti kisebb stresszhatások segíthetnek az immunrendszer erősítésében, ami hozzájárulhat az egészséges életmódhoz és a hosszabb élettartamhoz. A hideg zuhany ilyen rövid ideig tartó, pozitív hatással járó stressz.
Tanulási hatás: A stressz segíthet a tanulásban és az emlékezésben, mivel a stressz hatására a szervezet több agyi idegsejtet használ fel, ami fokozhatja az agyi aktivitást és az emlékezési képességet.
Hogyan kezelhető a stressz?
A stressz kezelése többféle módon lehetséges, attól függően, hogy mennyire súlyos a stressz és milyen típusú a stresszforrás. Az alábbiakban néhány hatékony stresszkezelési módszert említek:
Relaxációs technikák: A relaxációs technikák segíthetnek a test és az elme ellazításában, például a meditáció, a progresszív izomlazítás, a jóga és a légzésgyakorlatok. Ezek a technikák segítenek a stressz és a szorongás csökkentésében, és segítenek megnyugodni.
Testmozgás: A testmozgás segít az endorfinok, az úgynevezett boldogsághormonok felszabadulásában. Csökkentheti a stressz szintjét, javíthatja a hangulatot, és növelheti az önbizalmat.
Szociális támogatás: A barátokkal és a családtagokkal való beszélgetés segíthet megosztani a stresszes élményeket és azokat könnyebben feldolgozni. A támogató kapcsolatok segítenek az érzelmek kezelésében és az élet nehéz helyzeteinek megoldásában.
Időmenedzsment: A megfelelő időbeosztás és prioritások meghatározása segíthet a stresszes helyzetek megoldásában és azok kezelésében.
Hagyományos terápiák: A stresszkezelési terápiák közé tartozik a kognitív viselkedésterápia és a relaxációs terápia, amelyek segítenek megváltoztatni a negatív gondolatokat és érzelmeket, és helyette pozitív, konstruktív gondolatokat és érzelmeket fejleszteni.
Gyógyszeres kezelés: A gyógyszeres kezelés az utolsó lehetőség, ha a fent említett módszerek nem segítenek a stressz kezelésében. A gyógyszerek segíthetnek a szorongás és a depresszió enyhítésében, amelyek gyakran a stressz következtében jelentkeznek. Minden esetben kizárólag orvos, vagy szakember javaslatára.
Hogyan javítható a memória?
Következzen néhány általános módszer, amelyek segíthetnek a memória javításában:
Gyakorlás: A gyakorlás segíthet az agyban kialakítani azokat a kapcsolatokat, amelyek szükségesek a memória tárolásához és visszahívásához. Gyakorlás lehet az ismétlés, az emlékezést igénybe vevő játékok, versek-, idegen nyelv-, zene tanulása, vagy bármi új megtanulása. A keresztrejtvények, quiz játékok, vagy más memóriajátékok.
Egészséges életmód: Az egészséges táplálkozás, az elegendő alvás és a testedzés mind-mind pozitív hatással lehet az agy működésére és a memóriára.
Szervezés: A memória javítása érdekében segíthet a rendszeresség és az információk szervezése. Például jegyzetelés vagy naptár használata segíthet az időpontok és a feladatok nyomon követésében.
Több érzékszerv bevonása: Az emlékek tárolása és visszahívása hatékonyabb lehet, ha több érzékszervet használunk. Például a képek, a színek, az illatok, az érzelmek vagy a hangok hozzáadása az emlékekhez segíthet azok jobb tárolásában és emlékezésében.
Koncentrálás: Az emlékek rögzítése és visszahívása hatékonyabb lehet, ha koncentrálunk az adott információra. Elkerülhetjük a figyelemelterelő tényezőket, például zajokat, és helyet teremtünk az emlékek számára.
Mentális trükkök: A memória javítására számos mentális trükk áll rendelkezésre. Például a mnemonikusok használata, azaz a megjegyzési technikák, amelyek segítenek abban, hogy az információkat könnyebben megjegyezzük. A rímek, dalok vagy szóviccek is segíthetnek az emlékezésben.
Agytréning: Az agytréning intenzív, szórakoztató, kihívást jelentő mentális gyakorlatokkal fejleszti az agyat. A hosszú és rövidtávú memóriát, valamint a munkamemóriát is megdolgoztatja. Komplexitása miatt az agy többi képességére is hatással van, amelyeket az agy a tanuláshoz, emlékezéshez, figyelemhez, vagy a jobb teljesítményhez használ.
Fontos megjegyezni, hogy ha valaki folyamatosan problémákat tapasztal a memóriával, akkor érdemes lehet orvoshoz fordulni, mert a memóriazavar hátterében olyan állapotok is állhatnak, amelyek szakember segítségét igénylik.
Agyturbó BrainRx Agytréning Zala megyében is végezhető, a megyében egyedülállóan.
