A krónikus stressz elpusztítja a meglévő agysejteket és leállítja az újak termelődését. Amikor stresszes vagy a tested kortizolt szabadít fel. A kortizol nem oszlik el a testedben krónikus stressz alatt, hanem kering és glutamátot termel. A glutamát egy serkentő neurotranszmitter, ami szabad gyököknek nevezett kötetlen oxigénmolekulákat szabadít fel. A szabad gyökök megtámadják és felszakítják az agysejtek falát, elpusztítva ezzel azokat.
Ráadásul, a kortizol azt is gátolja, hogy a hippocampusban új idegsejtek képződjenek, amik felelősek a memóriáért. A neuronoknak egy speciális bdnf fehérjére van szükségük a fejlődéshez. A felesleges kortizol megakadályozza a bdnf termelődését. Vagyis ha nincs bdnf, akkor nincs új idegsejt / neuron.
A krónikus stressz hatással van az agyunk azon részére is, amely az érzelem szabályozásért felelős, az amygdalára. A krónikus stressz félelemmel, depresszióval, szorongással jár, vagy haragot is kiválthat. Ezért nagyon fontos, hogy kezeljük a stresszreakcióinkat, ha optimális agyműködést szeretnénk elérni.
Nézd meg Dr. Amy Moore rövid, szemléletes videóját a stressz hatásáról az agyban. A videó szövege megegyezik ebben a blogbejegyzésben található szöveggel.
Ha szeretnél tenni agyad egészségéért, vagy szeretnéd megtudni miért nem úgy működik az agyad ahogy szeretnéd, akkor segítünk kideríteni mi lehet a tanulási, figyelem vagy memóriaproblémáid mögött. Végezd el nálunk a 7 kognitív képességet mérő, komplex kognitív tesztet.
Hívj minket: 0036/701-0648, vagy írj nekünk: info@agyturbo.hu
A krónikus stressz hosszú távon károsíthatja az agy működését és memóriazavart okozhat. A következő kérdésekre kapsz választ a cikkben:
Mi történik az agyban stressz hatására?
Milyen káros hatásai vannak a stressznek?
Okozhat e a stressz Alzheimer kórt?
Vannak e pozitív hatásai a stressznek?
Hogyan kezelhető a stressz?
Hogyan javítható a memória?
Az agyban a stressz hatására a kortizol és az adrenalin hormonok felszabadulnak, amelyek károsíthatják a hipokampuszt, az agy egyik fontos területét, amely a tanulásért és az emlékezésért felelős. Ha a stressz hosszabb ideig fennáll, a hipokampusz károsodása memóriazavart okozhat, és a stresszhelyzetekhez kapcsolódó emlékek eltárolása is zavart szenvedhet.
Egyes kutatások arra is utalnak, hogy a stressz hatása az agyra függ attól, hogy az egyén hogyan értelmezi és kezeli a stresszt. Ha valaki pozitívan értékeli a stresszt és úgy érzi, hogy képes kezelni a nehézségeket, az valószínűbb, hogy a stressz hatásai kevésbé károsak az agyra és a memóriára. Azonban, ha valaki a stresszt negatívan értékeli, és úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni vele, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy a stressz hatása káros az agyra és a memóriára.
Összességében tehát a krónikus stressz hosszú távon károsíthatja az agyat és memóriazavart okozhat, de a stressz hatása változó lehet attól függően, hogy az egyén hogyan kezeli és értékeli a stresszt.
Mi történik az agyban stressz hatására?
Az agyban számos változás történik a stressz hatására. A stresszre adott válasz egyrészt az agyalapi mirigy és a mellékvese által termelt hormonok (kortizol, adrenalin, noradrenalin) felszabadulásával jár. Ezek a hormonok aktiválják a szimpatikus idegrendszert, amely azonnali reakciókat vált ki a testben, például a szívverés gyorsulását, a légzés felgyorsulását, a vérnyomás emelkedését és a vércukorszint növekedését.
Az agy különböző részei is érintettek a stresszreakció során. Például az amigdala, amely az érzelmek feldolgozásáért és az agresszív viselkedés szabályozásáért felelős, reagál a stresszre, és aktiválja a szimpatikus idegrendszert. A hipotalamusz is fontos szerepet játszik a stressz reakcióban, hiszen ezen a területen található az agyalapi mirigy, amely a stresszreakcióban szereplő hormonokat termeli.
A stressz hosszabb távú hatása pedig az agy különböző területeinek strukturális változásait okozhatja. A hosszú távú stressz általában az agy prefrontális kérgének (a döntéshozatalért és a személyiségért felelős terület) és az hippokampuszának (az emlékekért és a tanulásért felelős terület) károsodásához vezethet. Ez hatással lehet a memóriára, a tanulási képességre, a hangulatra és az általános egészségi állapotra.
Milyen káros hatása van a stressznek?
A stressznek számos káros hatása lehet az emberi szervezetre, mind fizikai, mind mentális szinten:
Magas vérnyomás: A szervezet stressz hatására felszabadítja a kortizol és az adrenalin hormonokat, amelyek növelik a vérnyomást és a szívverést, ami hosszú távon magas vérnyomáshoz vezethet.
Szívbetegségek: A stressz hosszú távon károsíthatja a szív- és érrendszert, és növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
Emésztőrendszeri problémák: A stressz hatására a szervezet megváltoztatja az emésztőrendszer normális működését, ami gyomorégést, refluxot, irritábilis bél szindrómát, fekélyeket és más emésztőrendszeri problémákat okozhat.
Csökkent immunitás: A krónikus stressz gyengítheti az immunrendszert, növelve a betegségek, fertőzések kockázatát.
Alvászavarok: A stressz hatására az agyban fokozódik a figyelem és az éberség, ami nehézséget okozhat a pihentető alvásban.
Depresszió és szorongás: A krónikus stressz hozzájárulhat a depresszió és a szorongás kialakulásához.
Memóriaromlás: A hosszú távú stressz hatására károsodhat az agy prefrontális kérgének (a döntéshozatalért és a személyiségért felelős terület) és az hippokampuszának (az emlékekért és a tanulásért felelős terület), ami memóriaromláshoz vezethet, ahogy erről szó volt a stressz agyra gyakorolt hatásánál.
Okozhat a stressz Alzheimer kórt?
A hippocampusz az agy egy olyan területe, amely kulcsszerepet játszik az új emlékek kialakításában, az információk tárolásában és a tanulásban. A kutatások azt mutatják, hogy hosszú távú, krónikus stressz hatására a hippocampusz mérete csökkenhet, és az agy ezen területe kevésbé aktív lehet. Egyes kutatások szerint az idősebb felnőttekben az alacsonyabb hippocampális térfogat növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Azonban az Alzheimer-kór kialakulása több tényezőtől függ, és a stressz csak egy lehetséges tényezője lehet ennek a folyamatnak. Az öröklődési tényezők, az életmód, a betegségek és a környezeti tényezők szerepe szintén fontos lehet. Ezért fontos, hogy további kutatásokat végezzenek ezen a területen annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük az Alzheimer-kór kialakulásának okait és megelőzési lehetőségeit.
Vannak e a stressznek pozitív hatásai?
Bár a stressz általában negatív hatással van az emberi szervezetre, vannak olyan pozitív hatásai is:
Teljesítményfokozó hatás: Rövid távon a stressz fokozhatja az agy és az izmok teljesítményét, javítva a figyelem összpontosítását és koncentrációját. Ez lehetővé teszi, hogy jobban teljesítsen az emberek azon feladatoknál, amelyekre a stressz miatt kényszerülnek.
Motiváló hatás: A stressz motiváló hatással is lehet az emberekre, mert arra ösztönözheti őket, hogy a legjobb formájukat hozzák ki magukból egy adott helyzetben. A stressz által keltett feszültség segíthet az embereknek nagyobb erőfeszítéseket tenni, és elérni az általuk kitűzött célokat.
Ellenállóképesség növelése: Az időnkénti kisebb stresszhatások segíthetnek az immunrendszer erősítésében, ami hozzájárulhat az egészséges életmódhoz és a hosszabb élettartamhoz. A hideg zuhany ilyen rövid ideig tartó, pozitív hatással járó stressz.
Tanulási hatás: A stressz segíthet a tanulásban és az emlékezésben, mivel a stressz hatására a szervezet több agyi idegsejtet használ fel, ami fokozhatja az agyi aktivitást és az emlékezési képességet.
Hogyan kezelhető a stressz?
A stressz kezelése többféle módon lehetséges, attól függően, hogy mennyire súlyos a stressz és milyen típusú a stresszforrás. Az alábbiakban néhány hatékony stresszkezelési módszert említek:
Relaxációs technikák: A relaxációs technikák segíthetnek a test és az elme ellazításában, például a meditáció, a progresszív izomlazítás, a jóga és a légzésgyakorlatok. Ezek a technikák segítenek a stressz és a szorongás csökkentésében, és segítenek megnyugodni.
Testmozgás: A testmozgás segít az endorfinok, az úgynevezett boldogsághormonok felszabadulásában. Csökkentheti a stressz szintjét, javíthatja a hangulatot, és növelheti az önbizalmat.
Szociális támogatás: A barátokkal és a családtagokkal való beszélgetés segíthet megosztani a stresszes élményeket és azokat könnyebben feldolgozni. A támogató kapcsolatok segítenek az érzelmek kezelésében és az élet nehéz helyzeteinek megoldásában.
Időmenedzsment: A megfelelő időbeosztás és prioritások meghatározása segíthet a stresszes helyzetek megoldásában és azok kezelésében.
Hagyományos terápiák: A stresszkezelési terápiák közé tartozik a kognitív viselkedésterápia és a relaxációs terápia, amelyek segítenek megváltoztatni a negatív gondolatokat és érzelmeket, és helyette pozitív, konstruktív gondolatokat és érzelmeket fejleszteni.
Gyógyszeres kezelés: A gyógyszeres kezelés az utolsó lehetőség, ha a fent említett módszerek nem segítenek a stressz kezelésében. A gyógyszerek segíthetnek a szorongás és a depresszió enyhítésében, amelyek gyakran a stressz következtében jelentkeznek. Minden esetben kizárólag orvos, vagy szakember javaslatára.
Hogyan javítható a memória?
Következzen néhány általános módszer, amelyek segíthetnek a memória javításában:
Gyakorlás: A gyakorlás segíthet az agyban kialakítani azokat a kapcsolatokat, amelyek szükségesek a memória tárolásához és visszahívásához. Gyakorlás lehet az ismétlés, az emlékezést igénybe vevő játékok, versek-, idegen nyelv-, zene tanulása, vagy bármi új megtanulása. A keresztrejtvények, quiz játékok, vagy más memóriajátékok.
Egészséges életmód: Az egészséges táplálkozás, az elegendő alvás és a testedzés mind-mind pozitív hatással lehet az agy működésére és a memóriára.
Szervezés: A memória javítása érdekében segíthet a rendszeresség és az információk szervezése. Például jegyzetelés vagy naptár használata segíthet az időpontok és a feladatok nyomon követésében.
Több érzékszerv bevonása: Az emlékek tárolása és visszahívása hatékonyabb lehet, ha több érzékszervet használunk. Például a képek, a színek, az illatok, az érzelmek vagy a hangok hozzáadása az emlékekhez segíthet azok jobb tárolásában és emlékezésében.
Koncentrálás: Az emlékek rögzítése és visszahívása hatékonyabb lehet, ha koncentrálunk az adott információra. Elkerülhetjük a figyelemelterelő tényezőket, például zajokat, és helyet teremtünk az emlékek számára.
Mentális trükkök: A memória javítására számos mentális trükk áll rendelkezésre. Például a mnemonikusok használata, azaz a megjegyzési technikák, amelyek segítenek abban, hogy az információkat könnyebben megjegyezzük. A rímek, dalok vagy szóviccek is segíthetnek az emlékezésben.
Agytréning: Az agytréning intenzív, szórakoztató, kihívást jelentő mentális gyakorlatokkal fejleszti az agyat. A hosszú és rövidtávú memóriát, valamint a munkamemóriát is megdolgoztatja. Komplexitása miatt az agy többi képességére is hatással van, amelyeket az agy a tanuláshoz, emlékezéshez, figyelemhez, vagy a jobb teljesítményhez használ.
Fontos megjegyezni, hogy ha valaki folyamatosan problémákat tapasztal a memóriával, akkor érdemes lehet orvoshoz fordulni, mert a memóriazavar hátterében olyan állapotok is állhatnak, amelyek szakember segítségét igénylik.
Agyturbó BrainRx Agytréning Zala megyében is végezhető, a megyében egyedülállóan.
Az agytréning gyakorlatok legalább annyira fontosak mint a testedzés.
Tekinthetünk úgy agyunk edzésére mint a testünk izmainak edzésére. Ha azt vesszük az agyunk a legfontosabb „izmunk”, hiszen mindennek az irányítóközpontja a testünkben. Működése kihat az érzelmeinkre, a teljesítőképességünkre, társas kapcsolatainkra. Mégis, legtöbben azt tapasztaljuk, hogy nincs időnk a mindennapok sodrásában beilleszteni bármiféle edzést. Legyen az fizikai, vagy mentális edzés. Jó hír azonban, hogy egyszerű agytréning gyakorlatokat bármikor végezhetünk, nem kell külön időt szakítani rá.
Amikor agytréning gyakorlatokat végzünk az agyunk ügyességét fejlesszük. Ez a későbbiekben segít jobban koncentrálni és egy dologra fókuszálni, felgyorsítja a kognitív feldolgozási sebességet, javítja a memóriát, és könnyebben, gyorsabban tudunk döntést hozni a segítségével. Ha minden nap szánunk rá energiát, hogy elvégezzünk egyet kettőt a következő gyors, egyszerű agytréning gyakorlatokból észrevesszük majd idővel, hogy javul a teljesítményünk és kevésbé stresszelünk.
A következő tippek segítenek könnyen, gyorsan, extra idő ráfordítása nélkül karban tartani és erősíteni az agyunkat a mindennapokban.
Szellemi frissesség megőrzése, javítása
A következő feladatokat meg tudod csinálni az alap képességed megmozgatásával. Amíg várakozol valahol végezz egyszerű összeadásokat, kivonásokat. Jó ötlet pl. ha autóban ülve az előtted a piros lámpánál álló, melletted elhaladó autók rendszámtábláján lévő számokat gyorsan összeadod. Főzés, vagy zuhanyozás közben szorzásokat, osztásokat végzel. Még a legegyszerűbb matematikai feladatok is megmozgatják a kognitív izmainkat. Minél többször gyakoroljuk őket annál gyorsabbak leszünk benne, ami kihat más területekre is. Vagyis másban is gyorsabbak leszünk.
Ugyanezeket a típusú feladatokat variálhatjuk és megcsinálhatjuk nem csak számokkal. Ha új nyelvet tanulsz éppen végigmondhatsz egy igeragozást. A nyelvtanulás, zenetanulás, bármi új dolog elsajátítása csodákat tesz az aggyal, hiszen teljesen új idegpályák vonódnak be.
Ha érdekel az anatómia megtanulhatod a csontok neveit és végigkövetheted fejben mi mihez kapcsolódik kezdve a lábujjad hegyétől a fejed tetejéig.
Játszatok szójátékokat vacsoránál. Utolsó betűvel mondjátok a következő szót, de csak egy kategórián belül lehet szót választani. Nehezítésképpen, mindig el kell mondani az előtted elhangzottakat. Pl. állatnevek a kategória. Ha kutya az első szó, a következő aligátor (kutya utolsó betűje a, ezzel kezdődik az aligátor), utána rénszarvas, sas, sólyom, stb.
Ezek a gyakorlatok nem csak szórakoztatóak, és hasznosak hanem edzik az agyat és ezáltal a kognitív területeket rugalmassá, erősebbé teszik.
Csináld az ellentétét
Agyunk szereti azt amit megszokott. Kevesebb energiára van szüksége a megszokott dolgokhoz, mivel nem igényelnek külön figyelmet, extra koncentrációt. De éppen ez az ami nem építi az agyat, éppen ez az ami nem tesz jót ha az agy egészségéről van szó. Ha túl gyakran hagyjuk, hogy a megszokott dolgok irányítsanak bennünket, amihez nem kell koncentrálni, fókuszálni, akkor ezek a képességek ellustulnak és a kognitív képességek lelassulnak. Nagyon egyszerűen tudunk tenni ez ellen azzal, hogy a becsontosodott szokásainkban az ellentétes oldalt használjuk, vagy ellenkező irányba csinálunk valamit.
Mindannyiunknak valamelyik keze és oldala a domináns oldal. Legalább naponta egyszer használjuk a másik kezünket, oldalunkat (láb pl.). Írjunk bal kézzel, mossunk fogat bal kézzel, fésülködjünk meg, vagy gomboljuk be a nadrágunkat bal kézzel. Főzés közben kavarjuk az ételt másik irányba másik kézzel, vagy olvasásnál bal kézzel lapozzunk.
Sétáljunk hátrafelé. Természetesen ezt odafigyelve, óvatosan, ha szükséges, akkor segítséggel. Menjünk új útvonalon a megszokott helyett.
Azzal, hogy ilyen apró változtatásokat teszünk megtörjük a szokásos rutint rákényszerítve ezzel az agyat, hogy jobban figyeljen és újra munkát végezzen. Ezek az egyszerű kis feladatok erősítik a koncentrációt és általánosságban karban tartják az agyat.
Emlékezés és memória gyakorlatok
A következő feladatot bármivel elvégezhetjük, amivel nap közben találkozunk. Emberekkel, akikkel találkozunk, épületekkel, kutyákkal, bármivel, amit kijelölünk magunknak a feladathoz. Ha embereket választunk a feladathoz pl., akkor minél részletesebben figyeljük meg őket, hogy később minél több dologra emlékezzünk velük kapcsolatban. Ez a feladat élesíti a megfigyelőképességet és a memóriát. Játszhatjuk olyan valakivel, akivel közösen találkozunk ugyanazokkal az emberekkel. Ellenőrizhetjük egymást kérdésekkel. Próbáljunk emlékezni minél pontosabban arra is mi az amit mondtak. Minél tudatosabban figyelünk rá, hogy minél több részletre emlékezzünk annál jobb lesz a megfigyelőképességünk és a memóriánk. Sherlock Holmes sikerei részben a különleges megfigyelőképességéből adódnak.
Ha ugyanazok mellett az épületek mellett haladunk el nap mint nap, akkor figyeljünk meg rajtuk mostantól minél több apróságot. Este pedig próbáljuk felidézni minél képszerűbben mindazt amit láttunk.
Dalszövegekre, filmben elhangzott szövegekre emlékezni is a memóriát erősítik, de itt hallás után próbáljuk visszaidézni az emlékeinket. Ezeket is könnyen beilleszthetjük a mindennapjainkba gyakorlásként.
Ez a feladat nemcsak a mentális egészségünkre, a szellemi frissességünkre van hatással, hanem kifejlesztünk egy olyan erős megfigyelőképességet, amelyet felhasználhatunk az élet minden területén. Lásd Sherlock Holmes.
Testedzés
Ami a testre jó hatással van, az az agyra is. Ha az életünk része a testmozgás bármilyen formája, akkor azzal egyben az agyunkat is ápoljuk. Amikor testmozgást végzünk, akkor a szívverésünk felgyorsul, ami a vérkeringést fokozza. Ez oxigént és tápanyagot pumpál az agyba növelve annak teljesítőképességét.
Testmozgás során hormonok szabadulnak fel. Ezek a hormonok hatással vannak a hangulatunkra és csökkentik a stresszt. Fizikai gyakorlatok végzésekor felszabadul az agyi eredetű növekedési faktor is, ami egy olyan fehérje, aminek fontos szerepe van az idegrendszer megfelelő működésében és az agyi plaszticitásban. A testmozgás új idegsejteket hoz létre, fokozza az oxigén felvételt, így táplálja az agyat.
Röviden, a testmozgás javítja a rövid és hosszú távú memóriát, a koncentrációt és a fókuszt és jó hatással van a kreatív gondolkodásra. A fizikai aktivitás hatására jobban alszunk. Könnyebben kerülünk át a mélyebb, pihentetőbb alvásciklusba. A jobb minőségű alvásnak köszönhetően pihentebben ébredünk, frissebek vagyunk, könnyebben birkózunk meg a napi kihívásokkal és hatékonyabban működünk.
Összegzés
A mindennapokban végezhető agytréning gyakorlatok nem igényelnek applikációkat, vagy nem kell külön időt szentelni nekik. Emberek akikkel találkozunk, helyek, ahova megyünk megfelelő eszközök lehetnek a gyakorláshoz, ha odafigyelünk rá tudatosan, hogy a mindennapok megszokott köreit is felhasználhatjuk agytréning gyakorlatok végzésére. Sokat teszünk így magunkért.
Intenzív agytréning gyakorlatok memóriaproblémáknál, tanulási nehézségek, figyelemzavar esetén, vagy elszántaknak a gyorsabb, könnyebb tanulásért
Azoknak akik nehezen bírkóznak meg a fenti egyszerű számolási feladatokkal, szójátékokkal, vagy memóriagyakorlatokkal intenzívebb agytréning javasolt. Ugyanígy azoknak is, akik jól boldogulnak az életben, de szeretnének még hatékonyabban tanulni. Mindenki fejleszthető a megfelelő eszközökkel. A BrainRx agytréning gyakorlatok megerősítik az agy információ feldolgozó képességét. Lehetséges általa a memória és a koncentráció fejlesztése. Elérhető a szövegértés fejlesztése és a gyors, hatékony tanulás! A program intenzív agyfejlesztő gyakorlatokból áll, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy kihívás elé állítsák és javítsák a megfelelő kognitív képességeinket.
Teljes körű kognitív képességfelmérést végzünk, hogy feltérképezzük mi áll a tanulási nehézségek, figyelemzavar, vagy memóriaproblémák hátterében. A diagnózist a Gibson teszt alapján állapítjuk meg, amely a kognitív képességekről megbízhatóan, tűpontosan kimutatva, átfogóan nyújt információt. Ezek alapján célzottan és eredményesen fejleszthetőek a gyengébb területek a BrainRx program által.
