Érdekes kutatások és tanulmányok vizsgálják, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdő emberek miért reagálnak másképpen, miért tudnak kevésbé figyelni, miért válnak impulzívvá, vagy éppen demotiválttá. A válasz az agyban történő kémiai reakciókban van. Nagyon röviden megfogalmazva az ADHD-s embereknél a várt jutalom hatására felszabaduló dopaminadag löketet szabályozó agyi rész érzékenyebben működik. Azonnali visszajelzésre van szükségük. Ennek hiányában feszültté válnak. Ennek tudatában a velük együtt élő családtagok, vagy az ADHD-s gyerekekkel foglalkozó tanárok és szakemberek értőn, valódi eszközökkel a kezükben tudnak bánni az érintettekkel.

Neurológiai kutatások azt mutatják, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral (ADHD) küzdők agya különösen érzékeny a pozitív megerősítésekre és a büntetésekre – ezek az ismeretek hatással lehetnek a szülői és tanári megküzdési stratégiákra. Vajon a jutalmazás és büntetés – amelyek minden neurotipikus szülő fegyvertárában szerepelnek – valóban jobb viselkedésre ösztönöznek-e a ADHD-s gyerekek esetében? És mi a helyzet a pozitív megerősítéssel? Ezekre a kérdésekre a szülők és oktatók válaszai, mint a legtöbb ADHD-vel kapcsolatos dolog, összetettek.

Tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy az ADHD-s gyerekek eltérnek a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral nem rendelkező társaiktól a pozitív megerősítésekre és büntetésekre adott válaszaikban. A következő következtetésekre jutottak a kutatók, miután gyermekek kognitív feladatokon végzett teljesítményét vizsgálták és monitorozták fiziológiai válaszaikat.

A központi különbségek: 

• Az ADHD-s gyerekek nem motiválhatóak hatékonyan ígéretekkel (mit veszt vagy mit nyer, ha….). 

• A pozitív megerősítés különösen jól működhet, de az ADHD-sok agyában is rövid távú eszköz. 

Az eltérő érzékenység a jutalmak és büntetések iránt lehet az ADHD egyik alapvető jellemzője. Kutatások, az agy sejt szinten bekövetkező változásairól, amelyek az egyének jutalmakra adott válaszait magyarázzák, lenyűgöző elképzelésekkel szolgálhatnak az ADHD neurobiológiájára és hatékony megoldást nyújthatnak az ADHD-s gyerekek viselkedésének módosításához.

Dopamin, Jutalmak és az ADHD-s Agy 

Főemlősöknél és patkányoknál az agy neuronjai dopamin lökést kapnak egy váratlan jutalom hatására. Amikor a jutalom csak várható, megfelelő mennyiségű ismétlés és tréningezés után, ezek a dopamin lökések akkor is bekövetkeznek, amikor az agy jeleket kap arra, hogy a jutalom előrejelzett. Ez az előrelátható dopamin lökés segít előmozdítani a cselekvést, amely lehetővé teszi a jutalomhoz való hozzáférést.

Hasonlóképpen feltételezhető tehát, hogy a neurotipikus agy dopamin lökést tapasztal, amikor még csak várja a közelgő jutalmat. Ez azonnali és folyamatos megerősítést jelent sejtszinten, még akkor is, ha a jutalom késik vagy megszűnik.

Az ADHD-s gyerekeknél úgy tűnik, hogy ez a folyamat hiányos. Amikor a jutalmak lassan érkeznek vagy megszűnnek, az ADHD-s agy dopamin jele késik, így növekvő igénye van az azonnali jutalmak iránt. Amikor nincs jutalom, vagy az erőfeszítéseket nem értékelik, az eredmény rosszabb tanulás és teljesítmény.

A pozitív megerősítés üzemanyaga a Tanulásnak 

Kevés viselkedéskezelési program veszi figyelembe, hogy az ADHD-s gyerekek másképp reagálnak a jutalmakra és büntetésekre, és nem foglalkoznak vele,hogy hogyan módosítsák ennek megfelelően a visszajelzést. Biztos tény, hogy a pozitív megerősítés növeli a teljesítményt különböző kognitív feladatok terén. Tanulmányok azt mutatják, hogy a folyamatos pozitív megerősítés mellett az ADHD-s és nem ADHD-s gyerekek gyorsabban és hatékonyabban tanulnak, mint kevésbé gyakori megerősítés esetén. Csak részleges megerősítést kapva az ADHD-s gyerekek kevésbé tudnak tartósan figyelni és kiszámíthatatlanabbul reagálnak a feladatokra. 

Megerősítés hiányában a gyerekek kevesebb helyes választ produkálnak; nem tudnak dolgokat megtanulni ugyanolyan gyorsan vagy ugyanolyan jól. Az ADHD-s gyerekek, akik ezen körülmények között próbálnak megbírkózni egy feladattal, növekvő frusztrációt érezhetnek és egyszerűen abbahagyják. Ez a viselkedés látszólag rossz motivációnak tűnhet, de ez valójában a szüleik és tanáraik nem megfelelő visszajelzésére adott idegrendszeri válasz. Nem megfelelő megerősítés esetén egy ADHD-s gyermek lassabban old meg egy feladatot vagy sajátít el egy készséget – de tovább megőrzi a tanultakat, mint állandó megerősítés esetén.

ADHD-val kapcsolatos kutatások azt is mutatják, hogy az ADHD-s gyerekek kevésbé képesek alkalmazkodni a követelményekhez, amikor az elvárások változnak. Amikor az elvárások egyértelműek és világosak, könnyebben képesek megfelelni azoknak. Az ADHD-s gyerekek számára kritikus fontosságú, hogy teljesen megértsék a szabályokat és az elvárásokat, különösen amikor azok változhatnak. Szüleik és tanáraik segíthetnek nekik ha gyakran emlékeztetik őket erre.

Az ADHD-s agy az azonnali jutalmakat preferálja 

Egy kísérletben ADHD-s és nem ADHD-s gyerekeket egy feladat kezdetén arra kértek, hogy válasszanak egy kisebb azonnali jutalom és egy nagyobb későbbi jutalom között. A jutalmak hozzáférhetőek voltak a feladat során végig. Az időtartam, amit a gyerekeknek várniuk kellett a jutalomra, változott.

Az ADHD-s gyerekek megpróbáltak várni a nagyobb későbbi jutalomra, de végül inkább a kisebb azonnali jutalmat választották. Ez arra utal, hogy az ADHD-s gyerekek hajlamosabbak az azonnali és elérhető jutalmak felé fordulni, különösen akkor, amikor frusztráltak vagy zavartak.

Ez azt is jelenti, hogy az ADHD-s gyerekek nagyobb valószínűséggel frusztráltak lesznek, amikor nem kapják meg a várt jutalmat, és könnyebben feladják a feladatokat, ha azokat nehéznek érzékelik. A tanároknak és a szülőknek különös figyelmet kell fordítaniuk arra, amikor a gyerek kezdi elveszteni az érdeklődését az adott feladat iránt, vagy kezd impulzívvá, érzékennyé válni.

Van bizonyíték arra is, hogy a büntetés rövid távon képes lehet az ADHD-s gyereket a feladaton tartani. Tanulmányok azt is mutatják, hogy az ADHD-s gyerekek érzékenyebbek a büntetésre, mint nem ADHD-s társaik.

A büntetés vagy a büntetés érzékeltetése, amelyet a tanulás vagy feladat elvégzésének motiválására használnak, komoly hosszú távú következményekkel járhat, ha a gyermek érzelmi szabályozási képességei gyengék. A legtöbb esetben a pozitív megerősítés hatékonyabban működik, mint a büntetés.

Jutalmazás és Büntetés: Jobb Stratégiák az ADHD-s Gyerekek Számára

• 1. Bizonyosodjon meg róla, hogy mivel a gyerekek képesek  várakozni, értékelje a várakozási erőfeszítéseiket. Gyakorolják a gyermek várakozási képességének fokozatos növelését kicsiben kezdve, elismerve és dícsérve az erőfeszítéseket. Mutasson neki olyan stratégiákat, amelyek megkönnyítik a várakozást, például az ön-dícséretet.

• 2. Az ADHD-val élő gyerekek gyakran nem tudnak megfelelni a viselkedési követelményeknek vagy elvárásoknak, különösen amikor az egyik tevékenységről vagy környezetről a másikra történik a váltás – és amikor a szabályok nem egyértelműek. Győződjön meg róla, hogy a gyerekek tudják e a szabályokat különböző környezetekben. Dícsérje meg őket, amikor helyesen cselekszenek, és nyugodtan emlékeztesse őket, amikor elfelejtik. Figyelmeztesse, amikor az elvárások változnak; adjon időt nekik az alkalmazkodásra.

• 3. Igazítsa a feladatokat a gyermek képességeihez. Sok ADHD-s gyermeket elvonhatnak az azonnali jutalmat ígérő dolgok, tevékenységek, vagy ha a munka túl nehéznek bizonyul. Amikor a feladat kihívást jelent, csökkentse a mennyiséget és az időtartamot, tartsa magas szinten a dicséretet, és jutalmazza az erőfeszítést.

A cikk forrása: https://www.additudemag.com/positive-reinforcement-reward-and-punishment-adhd/

10 tanács a legnehezebb ADHD-s viselkedésprobéma megoldására

Ebook szülőknek, akiknek a gyereke figyelmetlen, nem hallgat, hisztizik és túlreagál.