A figyelemzavar tünetei, a figyelemzavar okai és a figyelemzavar kezelése
A figyelemzavar napjaink egyik leggyakrabban emlegetett neurológiai és pszichológiai jelensége, amely gyermekeket és felnőtteket egyaránt érinthet. A figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD) és az egyszerű figyelemzavar (ADD) egyre több ember életét nehezíti meg, kihatva a tanulmányokra, munkavégzésre és személyes kapcsolatokra is.
Ebben a blogbejegyzésben alaposan körbejárjuk a figyelemzavar tüneteit, részletezzük a figyelemzavar okait, és végül bemutatjuk a figyelemzavar kezelésének lehetőségeit. Végül megvizsgáljuk, hogyan segíthet a Gibson teszt a probléma gyökereinek feltárásában és a megfelelő fejlesztési terv kialakításában.
A figyelemzavar tünetei
A figyelemzavar tünetei egyénenként változhatnak, de az alábbiak a leggyakoribb jelek:
1. Koncentrációs nehézségek
Az érintettek gyakran képtelenek hosszabb ideig egy adott feladatra összpontosítani. Gyakori, hogy a figyelmük elkalandozik, különösen akkor, ha a feladat monotonnak tűnik. Az is előfordul, hogy a személy könnyen kizökken a munkából vagy tanulásból, és hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy újra visszatérjen a feladathoz. Ez nemcsak az iskolai vagy munkahelyi teljesítményre lehet negatív hatással, hanem a mindennapi élet egyéb területein is problémát okozhat, például a házimunkák vagy a személyes kapcsolatok fenntartásában.
2. Gyors elterelődés
Külső ingerek, mint zajok, fények vagy beszéd, rendkívül könnyen kizökkenthetik a személyt a figyelméből. Ez különösen problémás lehet iskolai vagy munkahelyi környezetben, ahol a figyelem fenntartása kulcsfontosságú. Gyakran előfordul, hogy egy személy több dolgot is elkezd egyszerre, de egyiket sem fejezi be teljesen. Például egy diák elkezd egy házi feladatot írni, de egy beérkező üzenet vagy egy zaj az utcáról elvonja a figyelmét, és órák múlva döbben rá, hogy a feladat befejezetlen maradt.
3. Szervezetlenség
A figyelemzavarral küzdő egyének nehezen tartják rendben a dolgaikat, gyakran elfelejtenek fontos teendőket, határidőket. Ez a hétköznapi élet minden területére kihat, például az iskolai vagy munkahelyi feladatok elvégzésére, valamint a háztartási teendőkre is. Egyesek például rendszeresen elveszítik személyes tárgyaikat, például a kulcsaikat vagy a telefonjukat, mert nem tudják fenntartani a rendszerességet a mindennapi életükben.
4. Impulzivitás
Előbb cselekszenek, mint gondolkodnak. Ez megnyilvánulhat többek között meggondolatlan válaszokban, megszakított beszélgetésekben vagy váratlan, kontrollálatlan viselkedésben. Az impulzivitás a pénzügyi döntésekben is problémát okozhat, például felesleges kiadásokhoz vezethet, vagy akár veszélyes helyzeteket teremthet. Egy impulzív személy például hirtelen megvesz egy drága terméket, majd később megbánja, mert nem gondolta át megfelelően a vásárlás szükségességét.
5. Hiperaktivitás (ADHD esetében)
Különösen gyermekeknél figyelhető meg felfokozott mozgásigény, folyamatos ficergés, beszédesség. Az érintettek gyakran nem tudnak egy helyben ülni, és folyamatosan mozgásban kell lenniük. Ez az iskolai órák vagy hosszabb munkahelyi megbeszélések alatt komoly nehézséget okozhat. Egy hiperaktív gyermek például nem képes végigülni egy 45 perces tanórát anélkül, hogy felállna, mocorogna vagy megpróbálna valamilyen más tevékenységbe fogni.
6. Feladatok befejezésének nehézsége
Gyakran kezdenek bele több dologba egyszerre, de nehezen fejezik be őket. Ez különösen igaz hosszabb távú projekteknél, ahol a motiváció fenntartása kulcsfontosságú. Például egy egyetemi hallgató elindít egy nagyobb tanulmányi projektet, de félúton elveszíti az érdeklődését, és más, izgalmasabb tevékenység után néz.
A figyelemzavar okai
A figyelemzavar kialakulásának pontos okai nem teljesen ismertek, de több lehetséges tényező is szerepet játszhat:
1. Genetikai háttér
Tudományos kutatások kimutatták, hogy a figyelemzavar öröklődhet. Ha egy családban már jelen van ADHD vagy ADD, nagyobb az esély arra, hogy a gyermek is érintett lesz. Ez azt jelenti, hogy a genetikai hajlam meghatározó szerepet játszik a figyelemzavar kialakulásában.
2. Agyi eltérések
Kutatások szerint az ADHD-val élő személyek agyának bizonyos részei eltérően működnek, különösen a dopamin és a noradrenalin neurotranszmitterek szabályozása terén. Ezek az anyagok alapvető szerepet játszanak a figyelem, a koncentráció és az impulzuskezelés szabályozásában.
3. Környezeti tényezők
A terhesség alatti dohányzás, alkoholfogyasztás vagy a feldolgozott ételek fogyasztása is szerepet játszhat a figyelemzavar kialakulásában. Emellett a gyermekkorban tapasztalt környezeti stressz és toxinok is befolyásolhatják a figyelemzavar kialakulását.
4. Társadalmi hatások
A modern digitális életmód is hozzájárulhat a figyelemzavar kialakulásához. Az állandó információáramlás, a rövid figyelemciklusokat igénylő tartalmak és az online világ túlzott ingerhatásai mind csökkenthetik a figyelem fenntartásának képességét.
5. Stressz és alváshiány
Krónikus stressz és az alváshiány jelentősen ronthatja a figyelmi funkciókat. A nem megfelelő alvásminőség hatására a kognitív teljesítmény csökken, ami hozzájárulhat a figyelemzavar tüneteinek felerősödéséhez.
Hogyan segíthet a Gibson-teszt?
A Gibson-teszt egy tudományosan megalapozott vizsgálati eszköz, amely segít felmérni a figyelemzavarhoz kapcsolódó kognitív képességeket. Az eredmények alapján pontosabb képet kaphatunk a figyelemzavar okairól, és ennek megfelelően személyre szabott fejlesztési tervet dolgozhatunk ki, amely segíthet az érintetteknek a figyelmi képességek javításában és az életminőségük növelésében.neteket mutat, érdemes egy Gibson-tesztet elvégezni, amely segíthet a helyes irány megtalálásában!
A modern életmód folyamatos kihívások elé állítja az agyunkat, legyen szó tanulási nehézségekről, figyelemzavarokról vagy az idős kori memóriazavarok megelőzéséről. Ebben a kontextusban Zala megyében egyre nagyobb figyelmet kap a kognitív agytréning, különösen a BrainRx program, amely hatékony megoldást kínál ezekre a problémákra.
Mi az a BrainRx?
A BrainRx egy agyi tréning program, amely kifejezetten a kognitív képességek fejlesztésére fókuszál. Az egyének, akik figyelemzavarral, tanulási nehézségekkel, vagy memóriaproblémákkal küzdenek, jelentős javulást tapasztalhatnak a BrainRx segítségével. A program tudományosan bizonyított módszerekkel segít az agyi képességek fejlesztésében, beleértve a figyelmet, a memóriát, a feldolgozási sebességet és a problémamegoldást.
A figyelemzavar és a tanulási nehézségek számos tényezőből adódhatnak, például genetikai hajlam, környezeti hatások vagy korai agyi fejlődési rendellenességek. 80 %-ban azonban az agy valamely kognitív területeinek gyengeségéből adódik. A Gibson-teszt ezeket a területeket mutatja ki tűpontosan. Ezek a problémák gyakran akadályozzák a gyerekeket és felnőtteket a sikeres iskolai vagy munkahelyi teljesítményben. A BrainRx célja, hogy személyre szabott megközelítéssel segítse a figyelemzavaros és tanulási nehézségekkel küzdő egyéneket abban, hogy jobban fókuszáljanak és gyorsabban tanuljanak.
Memóriazavar megelőzése
A memóriazavar idős korban egyre gyakoribb probléma, de nem elkerülhetetlen. Az agyi tréning rendszeres gyakorlása javíthatja a memóriát, növelheti az agy rugalmasságát, és segíthet megelőzni a súlyosabb kognitív hanyatlást. A BrainRx program különösen hatékony módszer az időskori memóriazavar megelőzésére, mivel erősíti az agyi kapcsolódásokat és elősegíti az új információk gyorsabb feldolgozását.
Az intelligencia fejlesztése agyi tréninggel
Az intelligencia fejlesztése nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is a folyamatos fejlődéshez. Az agyi tréning, mint a BrainRx, célzott gyakorlatokkal növeli a kognitív teljesítményt, fokozza a problémamegoldó képességet és javítja a kreativitást. Az intelligencia nem statikus; az agy folyamatosan képes fejlődni és új készségeket elsajátítani, ha megfelelően van edzve.
A Gibson kognitív teszt előnyei
A Gibson kognitív teszt az egyik legmegbízhatóbb módszer az agyi funkciók felmérésére. A teszt átfogó képet nyújt az egyén kognitív képességeiről, beleértve a memóriát, a figyelmet, a feldolgozási sebességet és a problémamegoldást. A teszt eredményei alapján személyre szabott tréningprogramot lehet összeállítani, amely segít az egyén erősségeire és gyengeségeire fókuszálva javítani az agyi teljesítményt rövid idő alatt.
A Zala megyei BrainRx központ bemutatása
A Zala megyei BrainRx központ olyan szakértők által vezetett intézmény, ahol a legmodernebb kognitív tréning módszerek állnak rendelkezésre. A központban elérhető Gibson tesztelés lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők átfogó képet kapjanak kognitív állapotukról, és a program segítségével célzott fejlesztési lehetőségeket kapjanak.
Mikor érdemes a Gibson tesztet elvégezni?
A Gibson teszt hasznos minden olyan egyén számára, aki kognitív problémákkal küzd, legyen szó figyelemzavarról, tanulási nehézségekről vagy memóriazavarról. Emellett azoknak is ajánlott, akik szeretnék megelőzni az időskori kognitív hanyatlást, vagy akik teljesítményüket szeretnék javítani.
Az intelligencia fejlesztése nem csupán a fiatalok kiváltsága. Bármilyen életkorban, állapotban vagy életszakaszban legyünk is, mindig van lehetőségünk arra, hogy javítsunk mentális képességeinken. Az intelligenciát számos tényező befolyásolja, mint például a genetika, a környezeti hatások és a tanulási szokások. Ha valaha úgy érezted, hogy már lemondtál az intelligencia fejlesztéséről, akkor most jött el az idő, hogy újragondold ezt. A következő tippek segítenek abban, hogy újraéleszd a mentális potenciálodat, még akkor is, ha korábban azt hitted, hogy lehetetlen.
1. Az agy plaszticitása: A remény alapja
Az agy neuroplaszticitása az a képesség, amellyel az agy képes új kapcsolatokat létrehozni és alkalmazkodni a változásokhoz. Ez azt jelenti, hogy soha nem késő fejleszteni a mentális képességeinket. Az életkor előrehaladtával ugyan csökkenhet az agy rugalmassága, de megfelelő stimulációval továbbra is képes az új ismeretek elsajátítására és a problémamegoldó képességek fejlesztésére. Az agy plaszticitásának kihasználásához fontos, hogy aktívan tartsuk az elménket, különösen az új és kihívást jelentő feladatokkal.
A kognitív agytréningek az egyes agyterületeket pontosan célzó gyakorlatokkal edzik az agyat. Ha tudod melyik agyterületet kell fejlesztened, vagyis melyik kognitív terület gyengébb nálad akkor olyan eredményeket érhetsz el amit megfelelő gyakorlással azonnal érezhetsz a mindennapjaidban.
Ha szeretnéd tudni melyek az erősebb és melyek a gyengébb agyterületeid, mik okozzák a tanulási nehézségeid, figyelemzavarod, memóriaproblémáid vagy csak szeretnéd kihozni magadból a maximumot akkor a Gibson-tesztet végezd el nálunk.
2. A tanulás új módjai: Mindennapos szokások
Az intelligencia fejlesztéséhez a legfontosabb eszköz a tanulás. Az új információk elsajátítása és a régi tudás frissítése egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy élesítsük az elménket. A tanulás nem csak az iskolai évekre korlátozódik. Érdemes beépíteni a mindennapokba olyan tevékenységeket, amelyek szellemi kihívást jelentenek, mint például könyvolvasás, idegen nyelvek tanulása vagy akár stratégiai játékok játszása.
A modern technológiák lehetővé teszik, hogy bárhol és bármikor tanuljunk. Használjuk ki a podcastokat, audiokönyveket, online tanfolyamokat, amelyek könnyen hozzáférhetők, és változatos témákat kínálnak. Ez a fajta rugalmasság lehetővé teszi, hogy olyan ismereteket szerezzünk, amelyekkel bővíthetjük gondolkodási horizontunkat.
3. Rendszeres testmozgás: Az agy üzemanyaga
Sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni a fizikai aktivitás és az agyi funkciók közötti szoros kapcsolatot. A rendszeres testmozgás nem csak a testünkre van pozitív hatással, hanem jelentős szerepet játszik az agy egészségének megőrzésében is. A fizikai aktivitás fokozza a vérkeringést, ami több oxigént és tápanyagot juttat az agyba. Ez segíti az agysejtek növekedését és a kognitív funkciók javítását.
Különösen ajánlottak az olyan aerob gyakorlatok, mint a futás, kerékpározás vagy úszás, amelyek növelik az endorfin szintet és csökkentik a stresszt. A stresszmentes állapot pedig elengedhetetlen az agyi teljesítmény optimalizálásához.
4. Alvás: A regeneráció alapja
Az alvás minősége szorosan összefügg az agyi teljesítménnyel. Az elégtelen alvás komolyan befolyásolja a memóriát, a koncentrációs képességet és a problémamegoldó készségeket. Kutatások szerint az agy az alvás során dolgozza fel a nap során megszerzett információkat, és ilyenkor regenerálódnak az agysejtek is.
Érdemes tehát figyelni arra, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű alvást biztosítsunk magunknak. Az alvási körülmények javítása, mint például a rendszeres lefekvési idő, a sötét szoba és a képernyők kerülése elalvás előtt, mind segíthetnek a jobb pihenésben.
5. Meditáció és mindfulness: Az összpontosítás fejlesztése
Az intelligencia nem csupán a problémamegoldásra és az új ismeretek elsajátítására korlátozódik. A koncentrációs képesség fejlesztése is elengedhetetlen része az intelligencia növelésének. Az egyik leghatékonyabb módszer erre a meditáció és a mindfulness gyakorlása. Ezek a technikák segítenek abban, hogy megtanuljuk irányítani a figyelmünket, csökkentsük a stresszt, és javítsuk a mentális tisztaságot.
A meditáció során az agy megnyugszik, és idővel kialakul az a képesség, hogy hatékonyabban összpontosítsunk a feladatainkra. A mindfulness pedig segít abban, hogy tudatosabban éljük meg a jelen pillanatot, ami hosszú távon javíthatja a kreativitást és a problémamegoldó képességeket.
6. Szociális kapcsolatok: Az agy stimulálása mások által
Az emberi kapcsolatok szintén jelentős hatással vannak az intelligencia fejlesztésére. A szociális interakciók során agyunk folyamatosan új információkat dolgoz fel, ami hozzájárul a kognitív képességek fenntartásához. Beszélgetések, viták és közös tevékenységek során új perspektívákat ismerhetünk meg, amelyek segítenek kibővíteni a gondolkodásunkat.
Érdemes tehát aktívan ápolni a kapcsolatainkat, és keresni az olyan helyzeteket, amelyekben szellemileg is kihívást jelentő diskurzusokban vehetünk részt. Az empátia és az érzelmi intelligencia fejlesztése is fontos része ennek a folyamatnak, hiszen a másokkal való együttérzés és a helyzetek jobb megértése gazdagítja a gondolkodásunkat.
7. Táplálkozás: Az agy táplálása belülről
Az agyunk teljesítménye szorosan összefügg azzal, hogy milyen tápanyagokat juttatunk a szervezetünkbe. A megfelelő táplálkozás elengedhetetlen ahhoz, hogy optimális szinten működjön. Különösen fontosak az olyan élelmiszerek, amelyek gazdagok omega-3 zsírsavakban, antioxidánsokban és vitaminokban. Ezek az összetevők segítenek megvédeni az agysejteket, javítják a memóriát és fokozzák a koncentrációt.
Ajánlott fogyasztani halakat, dióféléket, bogyós gyümölcsöket és zöld leveles zöldségeket, amelyek mind hozzájárulnak az agy egészségéhez. Az egészséges táplálkozás nem csak a testi, hanem a szellemi teljesítményünket is javítja.
Összegzés
Az intelligencia fejlesztése soha nem lehetetlen. A fent bemutatott módszerek alkalmazásával folyamatosan képesek lehetünk növelni a mentális kapacitásunkat, még akkor is, ha korábban lemondtunk volna róla. Az agy plaszticitása, a rendszeres tanulás és a tudatos életmód mind hozzájárulnak ahhoz, hogy mentálisan frissek és élesek maradjunk.
Ha szeretnéd tudni melyek az erősebb és melyek a gyengébb agyterületeid, mik okozzák a tanulási nehézségeid, figyelemzavarod, memóriaproblémáid vagy csak szeretnéd kihozni magadból a maximumot akkor a Gibson-tesztet végezd el nálunk.
A generációs különbségek az információs forradalom korában kiéleződtek. Agyunk rugalmassága révén minden korosztály képes megtalálni a helyét és alkalmazkodni a folyamatos változásokhoz.
A generációk közötti változások és az agy alkalmazkodóképességének csodája
A generációk közötti különbségekről szóló diskurzus egyre nagyobb teret hódít, ahogy a társadalmi, technológiai és gazdasági változások egyre gyorsabb ütemben követik egymást. Steigervald Krisztián generációkutató munkássága, amely a különböző korosztályok gondolkodásmódját és viselkedését vizsgálja, új perspektívát nyújt a generációs különbségek megértésében. Ez a kutatás rávilágít arra, hogy az emberi agy elképesztő módon képes alkalmazkodni a folyamatosan változó környezethez.
Steigervald Krisztián elméletének összefoglalása
Steigervald Krisztián generációkutató elmélete azon alapszik, hogy minden generáció sajátos szocializációs élményekkel, értékrenddel és kommunikációs stílussal rendelkezik, amelyet a történelmi, gazdasági és technológiai környezet formál. Az ő kutatásai azt mutatják, hogy a generációk közötti különbségek megértése kulcsfontosságú az együttműködés, a hatékony kommunikáció és a konfliktuskezelés szempontjából, különösen egy olyan világban, ahol az információáramlás és a technológiai változások felgyorsultak. Elmélete szerint minden generáció másként reagál a kihívásokra és a lehetőségekre, de az egyik legnagyobb közös pont az alkalmazkodóképesség, amely az agy természetes tulajdonsága.
A téma népszerűségének okai és kapcsolódása a mai bizonytalanságérzethez
A generációk közötti különbségek és az ebből fakadó kihívások napjainkban kiemelt figyelmet kapnak. A gyors technológiai fejlődés, az internet és a globális gazdasági változások miatt az emberek egyre nagyobb bizonytalanságot éreznek a jövőt illetően. Az olyan kérdések, mint a munkaerőpiac átalakulása, a mesterséges intelligencia megjelenése és a folyamatosan növekvő információáradat, mind hozzájárulnak ehhez az érzéshez. A generációk közötti különbségek megértése és a kognitív képességek fejlesztése eszközöket adhat a kezünkbe, hogy jobban navigáljunk ebben a bizonytalan környezetben. Az agy alkalmazkodóképességének fejlesztése és a kognitív tréningek nemcsak egyéni szinten fontosak, hanem társadalmi szinten is, hiszen segíthetnek a generációk közötti kommunikációban és együttműködésben.
Az agy alkalmazkodóképessége és a remény üzenete
Steigervald elmélete összecseng az agykutatás legújabb eredményeivel, amelyek szerint az agy folyamatosan képes újratanulni, változni és alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Az agy neuroplaszticitása azt jelenti, hogy nem vagyunk „beragadva” a saját gondolkodásmódunkba – mindig képesek vagyunk új készségeket elsajátítani és fejlődni. Ez különösen fontos a mai gyorsan változó világban, ahol a különböző generációk közötti szakadékokat az új technológiák, a digitális világ és az egyre bonyolultabb társadalmi elvárások is mélyítik. A kognitív tréningek, mint például a BrainRx és egyéb agytréning programok, segítenek abban, hogy az emberek megtanulják gyorsabban feldolgozni az információkat, jobban koncentrálni és alkalmazkodni az új helyzetekhez. Ez pedig reményt ad mind az idősebb, mind a fiatalabb generációknak, hogy sikerrel navigáljanak a változások közepette.
A kognitív tréningek szerepe a generációk közötti kapcsolódásban és a munkaerőpiacon
A generációk közötti kapcsolódás kulcsa az, hogy megértsük egymás gondolkodásmódját és megtanuljunk hatékonyan kommunikálni. A kognitív tréningek ebben segíthetnek, hiszen fejlesztik azokat a képességeket, amelyek révén könnyebben tudunk új információkat befogadni és gyorsan reagálni azokra. Az ilyen tréningek nemcsak egyéni szinten hoznak hasznot, hanem a munkaerőpiacon is kulcsfontosságúvá válnak. A különböző generációk közötti szakadékok áthidalása, a hatékonyabb együttműködés és a kommunikációs készségek fejlesztése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyének és a vállalatok sikeresebbek legyenek. Például egy X-generációs vezető és egy Z-generációs munkatárs jobban megértheti egymást, ha mindketten fejlesztik a kognitív képességeiket és megtanulják, hogyan dolgozhatnak együtt hatékonyan.
A munkaerőpiac változása és a jövőbeni készségek
Ahogy a generációk változnak, úgy alakul át a munkaerőpiac is. Az internet és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése megváltoztatta, hogy milyen készségekre van szükség a sikerhez. Ma már nem elegendő, ha valaki jó memóriával vagy kitartással rendelkezik – az adaptivitás, a gyors tanulás képessége és a digitális kompetencia kulcsfontosságúak lettek. A kognitív tréningek ebben is nagy segítséget nyújthatnak, hiszen fejlesztik azokat az alapvető képességeket, amelyekre a jövő munkaerőpiacán szükség lesz. Ahogy Steigervald is hangsúlyozza, a generációk közötti különbségek megértése és a képességek fejlesztése nélkülözhetetlen lesz ahhoz, hogy bárki sikeresen alkalmazkodjon a jövő változásaihoz.
Összefoglaló
Steigervald Krisztián generációkutató elmélete rávilágít arra, hogy a generációk közötti különbségek megértése és a kognitív képességek fejlesztése kulcsfontosságú a mai gyorsan változó világban. Az agy alkalmazkodóképessége, vagyis a neuroplaszticitás, reményt ad arra, hogy bármely generáció sikerrel navigálhat az új kihívások között. A kognitív tréningek pedig segíthetnek a generációk közötti kommunikáció és együttműködés javításában, ami a munkaerőpiacon is előnyöket biztosít. Ahogy az internet és az AI formálja a munka világát, úgy lesz egyre fontosabb, hogy minden generáció képes legyen gyorsan alkalmazkodni és új készségeket elsajátítani.
Honnan tudod, hogy milyen területen kellene fejlődnöd?
A kognitív képességek olyan mentális funkciók az agyban, mint
a memória,
az értelem,
a figyelem,
a kritikus gondolkodás,
a képesség a tanulásra,
a problémamegoldásra és a döntéshozatalra.
Ezek mind fontos részei a mindennapi életünknek. Nélkülük nehezen boldogulunk a tanulásban, munkában, emberi kapcsolatainkban. A Gibson teszt egy kognitív képességeket mérő teszt. A teszt segítségével pontosan felmérjük az egyéni kognitív képességeket. Ezek alapján célzottan és eredményesen fejleszthetőek a gyengébb területek a BrainRx program által.
A teszt egyben egy kiválóan működő IQ teszt is, mely gyermekeknél, felnőtteknél egyaránt elvégezhető.
Ha szeretnéd, hogy segítsünk abban, hogy könnyebben alkalmazkodj a változó körülményekhez és ki tudd hozni magadból a legjobbat a személyes életben, vagy a munkaerőpiacon akkor jelentkezz a Gibson tesztre.
Használati útmutató workshop Figyelemzavar, ADHD, autizmus spektrumzavar témában. Működő tanácsokkal lát el minket egy 3 órás workshop keretében Szigethi Zsófi a Nikkelbolha: autizmus- és ADHD-specifikus támogatás csoport szakértője.
A workshop 2024. szeptember 6-án, péntek délután lesz 16-19-ig Zalaegerszegen a Bíró Márton u. 12-ben (1.em.2.), az AgyturbóZala kognitív központban.
Maximum 20 főt tudunk fogadni.
A 3 órás workshop 9000 Ft.
Pedagógusoknak és szülőknek egyaránt nagyon fontos téma, amit nem tanítanak sehol és ami nélkül kínlódás és keserűség egy ilyen gyerek az osztályban vagy a családban, akármennyire szeretjük is őket. Pedig vannak módszerek. A workshop végén feltehetitek kérdéseiteket Zsófinak.
Ez a cikk hasznos információkat tartalmaz a feldolgozási sebességről, és arról, hogy ez hogyan hat gyermekére az osztályban. A cikk az Integrated Learning Strategies azonos cikke alapján készült. Az Agyturbó Zala és az ILS nem egészségügyi szolgáltató, és egyik anyagunk vagy szolgáltatásunk sem nyújt diagnózist olyan konkrét állapotra vagy tanulási kihívásra, amelyet gyermekénél vagy tanulójánál láthat. Ha gyermeke vagy diákja diagnózisát kéri, forduljon diagnózist adó szakemberhez.
Néha a gyerekeink lenyűgöznek bennünket az általuk szivacsként felszívott információ mennyiségével, az általuk megvitatott összetett témákkal, vagy azzal, hogy képesek egyedül kitalálni egy nehéz matematikai feladatot. Máskor meg olyan apróságokért kell harcolni velük, hogy felvegyenek egy pár cipőt.
Nem egyszer fordulnak szülők központunkhoz azzal, hogy gyermekük gyakran rosszul teljesít a teszteken, de ismeri a anyagot. Egy másik gyakori dilemma az, amikor egy tanulónak két órát vesz igénybe a matematikai házi feladat elkészítése, míg másnak 20 percet. Szülőként zavarba ejtő és frusztráló lehet végignézni, hogyan küzdenek ezzel a gyerekeik. A lassú feldolgozási sebességű, tehetséges gyerekek mintha hogy nem fejeznének be semmit időre pedig látszólag egy feladatra koncentrálnak. A házi feladat órákig elhúzódhat, és a lassú feldolgozási sebesség még a kapcsolatokat is befolyásolhatja, akár a szülő saját gyermekével fennálló kapcsolatát.
Lusták ezek a gyerekek? Motiválatlanok? Ne ítéljünk elhamarkodottan…
Noha az ilyen típusú képességbeli hiányosságnak számos lehetséges oka lehet. A lassú feldolgozási sebesség számos tanulmányi és hétköznapi problémát okozhat, amelyet gyermeke tapasztalhat.
Mi a feldolgozási sebesség és honnan származik az elnevezés?
A feldolgozási sebesség alapvetően az a tempó, amellyel a gyermek befogadja az információt, értelmezi, majd hasznosítja.
Ellen Braaten, PhD, a Bright Kids Who Can’t Keep Up című könyvében azt mondja: „Általában a feldolgozási sebesség a következő funkciók közül egyet vagy többet érint: az információ észleléséhez, feldolgozásához, és/vagy az erre adott válasz megfogalmazásához vagy végrhajtásához szükséges idő (ez bármelyik érzékszerven, de általában a vizuális és hallási csatornákon keresztül). ”
Újra és újra azt tapasztaljuk, hogy sok intelligens gyerek nem képes az elvárt válaszidőt produkálni, különösen vizsgaszituációvagy tantermi körülmények közben. Néha a szülők és a tanárok lustának vagy akár apatikusnak minősítik ezeket a gyerekeket, de ezek a címkék sokszor tévesek. Ugyanezek a gyerekek remekül teljesítenek, és nem egyszer felülmúlják az elvárásokat, ha az időfaktort eltávolítjuk. A tanároknak és a szülőknek meg kell érteniük, hogy a lassú feldolgozási sebességnek semmi köze a gyermek okosságához; csak arról van szó, hogy milyen gyorsan veszik fel az információkat, és hogyan használják fel azokat.
Mi történik a feldolgozás során?
Az emberi agy bonyolult. Ha egy pillantást vetünk egy gyermek fejlődő, éretlen agyára, akkor az információ beérkezésének folyamata és az erre az információra adott kiszámított válasz nagyon eltérő lehet gyermekenként. Az információ feldolgozás a gyermek érzékszerveitől érkező bemenettel kezdődik, amikor is a szervezet a környezetéből származó fizikai ingereket (hangokat, szagokat, látványt, hőt) veszi át, és elektrokémiai jelekké alakítja. Ezeket a jeleket az agyba küldik, és bizonyos mértékig gyorsan feldolgozzák, hogy az agy azonosítsa őket.
A gondolkodás a kognitív képességek összetett folyamata
A figyelemszűrő, az úgynevezett szenzoros kapu dönti el, hogy az adott pillanatban mennyire fontosak ezek az információk, és hogy meg kell-e őrizni további felhasználás céljából, vagy figyelmen kívül kell hagyni. Ahhoz, hogy az agy feldolgozzon egy információt, azt tárolni kell. Itt jön képbe a munkamemória, a szenzoros memória és a hosszú távú memória fogalma.
Attól függően, hogy a gyermeknek mikor kell használnia az információt, és hogyan kódolja az ingereket, határozza meg, hogy a memória hogyan kerül tárolásra. Az információ visszakeresése és a viselkedési vagy kognitív válasz az információfeldolgozás utolsó lépése.
Miért fordul elő lassú feldolgozás?
Számtalan elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miért történik lassú feldolgozás, és hol következik be a meghibásodás vagy lassulás. A rövid válasz az, hogy bonyolult, és nincs sok határozott válaszunk. Azért bonyolult, mert az agynak nem csak egy régiója foglalkozik a feldolgozással. Az információfeldolgozás összetettsége számos struktúrát és hálózatot foglal magában az agyon belül, amelyek magukban foglalhatják ezen részek egyikét vagy mindegyikét.
Az egyik válasz a lassú feldolgozási képességre a gyermek érzelmi állapota lehet. Amikor egy gyermek szorongással vagy depresszióval küzd, rendszerint bekúszik a kudarctól való félelem. A gyermek teljesítménye csökkenhet, ha az érzelmek zavarják a feladatot, vagy ha instabilok.
A hallási és vizuális feldolgozási képességek zavara is szerepet játszhatnak a lassú információfeldolgozásban, ami hatással van gyermeke olvasására, problémamegoldására, gondolatfeldolgozására, szövegértésére, kézírására és az osztálytermi utasítások követésére. Leggyakrabban azoknál a gyerekeknél fordul elő, akiknek problémái vannak hallási és látási feldolgozási képességükkel, mivel a tanulás többnyire ezeken a csatornákon keresztül történik.
Gyermeke szenzoros bemenetének bármely töredezett területe feldolgozási problémákat okozhat, és megakadályozhatja, hogy elérje teljes tanulmányi potenciálját. Ha valamelyik ilyen rendszerben működési zavar lép fel, a feldolgozás lelassul, és az agy csak kis mennyiségű információt tart meg.
Az agy másik feldolgozási területe, amelyet jelenleg intenzíven kutatnak, az a szenzoros feldolgozás. Amikor egy gyermek érzékszervei túl- vagy alulstimuláltságával küzd, az energiát von el az agyától a releváns információk természetes feldolgozásával. Ha a gyermek az őt zavaró irreleváns ingerekre koncentrál (például háttérzaj, címkék a ruhákban vagy erős fény), akkor csökken a fontos tanári utasítások feldolgozása, és figyelem- vagy viselkedési problémák jelennek meg az osztályteremben.
A magas verbális képességekkel rendelkező gyerekek általában lassabb feldolgozási készségeket mutatnak, mint társaik. Például azt mondják: „A kezem nem tart lépést az agyammal.” Verbális készségeik kiemelkedőek, de amikor a gondolatokat papírra kell vetni, a folyamat lassú és fárasztó.
Noha sok elmélet létezik, minden gyermek egyedi, és ki kell értékelni, hogy milyen konkrét beavatkozásra van szükség, amely megfelel a speciális feldolgozási igényeiknek. Vannak azonban olyan gyakori jelek, amelyekre figyelhet gyermekénél, hogy megállapítsa, nem küzd-e a lassú feldolgozási sebességgel az iskolában, otthon vagy más tevékenységek során.
Hogyan néz ki a lassú feldolgozási sebesség
Amikor lassú feldolgozási sebességről beszélünk egy gyermeknél, néhány dolgot észben kell tartanunk. Először is, a lassú feldolgozási sebesség önmagában nem tanulási vagy figyelemzavar. Hozzájárulhat azonban a tanulási és figyelemproblémák kialakulásához diszlexiánál, ADHD-nál, érzékszervi feldolgozási zavaroknál, autizmusnál és számos más rendellenességben szenvedő gyermeknél. A gyermek lassú feldolgozási képessége hatással lehet a végrehajtó működési funkciókra is. Ezek azok a készségek, amelyek lehetővé teszik a gyermek számára, hogy önállóan gondolkodjon, és megszervezze az életében a napi feladatokat, mint az impulzuskontroll, a célalkotás és az időgazdálkodás.
Ha gyermeke az utasítások vagy gondolatok feldolgozásával küszködik, az a magasabb szintű gondolkodás összeomlásához vezethet, amely a következő, végrehajtó funkcióval kapcsolatos problémákat foglal magában:
Nem fejezi be a teszteket a megadott időn belül
Gyakran haza kell vinnie a házi feladatot, hogy otthon befejezze
Nehéz lépést tartania és megértenie a beszélgetéseket
Küzd a többlépcsős matematikai feladatok megszabott időn belüli teljesítésével
Nehezen tud egyszerre odafigyelni és jegyzetelni tanítás közben
Probléma az egyszerű matematikai feladatok fejben történő gyors megoldásával
Problémák a bonyolult gondolatokat és sok részletet igénylő írásbeli feladatokkal
Nehezen talál meg egy-egy részt egy szövegben
Mindig számít a feldolgozási sebesség?
Bizonyos esetekben a feldolgozási sebesség nem számít. Ha egy gyereknek van elég ideje rá akkor az adott feladatot helyesen oldja meg, tudja követni az óra menetét, vagy hatékonyan használja a verbális készségeit, nincs a feldolgozási sebesség miatti nyomás alatt ahhoz, hogy az iskolában teljesítsen. Más esetekben azonban akadályozhatja a gyermek tanulási képességeit. Ilyenkor kikapcsol fejben az osztályteremben vagy valós helyzetekben, amikor olvasásról, írásról és utasítások követéséről van szó.
Az Agyturbó Zala egy zalaegerszegi, megyei kognitív központ, amelynek célja, hogy segítse a tehetséges és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket és felnőtteket az intelligenciájuk növelésében és potenciáljuk elérésében. Szolgáltatásaink nem hagyományos oktatási programokat biztosítanak Zala megyében. Az amerikai eredetű, nemzetközi BrainRx agytréning programmal dolgozunk, amely több évtizedes kutatási eredményeken alapul.
