A tanulási nehézségekkel küzdő diákok számára a tanulás gyakran kihívást jelenthet, és a hagyományos tanítási módszerek nem mindig felelnek meg az egyéni szükségleteiknek. Annak ellenére, hogy sokat tanulnak, nehezen megy nekik az iskola. Legtöbbször a matematika, hangos olvasás és a nyelvtan terén vannak problémák. Bizonyos feladatokat nem szívesen végeznek, a monoton, koncentrációt igénylő feladatok nem kötik le a figyelmüket. Gyakran elkalandozik a figyelmük, lassú a munkatempójuk, hamar elfáradnak fejben. A megfelelési kényszer miatt akár szorongóvá is válnak. Egyesek visszahúzódhatnaknak, mások magatartásukkal igyekeznek elterelni a problémáról a figyelmet.
A kognitív edzés egy olyan hatékony eszköz, amely segíthet ezeknek a diákoknak. Bizonyítottan lehetséges számukra a tanulási problémák kezelése és ezáltal javul az iskolai teljesítményük. A kognitív edzés, vagy agytréning az alapvető tanulási képességeket fejleszti.
Miért fontosak a tanulási képességek?
A tanulási képességek együttesen alkotják azt a képességet, amellyel az agyunk információkat dolgoz fel és tárol. Ezeknek az összehangolt működése teszi lehetővé a gyors gondolkodást, problémamegoldást és a hatékony, élvezetes tanulást. Ezek a készségek az alábbiakat foglalják magukban:
A gondolkodás a kognitív képességek összetett folyamata
1. Figyelem:
A figyelem a tanulás alapja. Ha az információ már az elején elveszik megfelelő figyelem nélkül, akkor nehézkes lehet az információk feldolgozása és rögzítése a továbbiakban. Többféle figyelemmel dolgozunk, amik jól elkülöníthetők.
A fenntartott figyelem teszi lehetővé, hogy huzamosabb ideig tudjunk koncentrálni valamire.
A szelektív figyelem révén tudjuk kiszűrni a számunkra fontosat a lényegtelentől. Például háttér beszélgetés, vagy zene közben is el tudunk merülni az olvasásban.
A megosztott figyelem segít abban, hogy egyszerre több dolgot tudjunk végezni a figyelmünket megosztva. Például egy előadás alatt miközben hallgatjuk az előadót és fel felnézünk a monitorra még jegyzetelni is tudunk.
2. Feldolgozási sebesség:
Ez a képesség azt jelzi, hogy milyen gyorsan tudjuk feldolgozni és értelmezni az információkat, vagyis milyen hamar „esik le” amit hallottunk. Ha ez a képesség gyenge, akkor nehéz követni pl. a hallott beszédet.
3. Munkamemória:
A munkamemória segít az információk ideiglenes tárolásában és az azonnali feladatok kezelésében. Például egy telefonszámot kell megjegyeznünk, csak addig amíg beírjuk a telefonba. Matematikában megjegyezni a maradékot, amíg hozzáadjuk a következő számhoz.
4. Hosszútávú memória:
Az információk hosszú távú emlékezetbe való átültetése és onnan való visszahívása kulcsfontosságú a hosszú távú tanulás szempontjából. Minden amit megtapasztaltunk és megtanultunk a hosszú távú memóriában tárolódik. Innen hívjuk elő. Akinek ez a terület gyenge, az több munkával tud csak megtanulni dolgokat.
5. Logika és érvelés:
Ezek a kognitív készségek segítenek a problémamegoldásban és az összetett gondolkodási feladatokban, az ok okozat megértésében. A matematikai gondolkodáson túl szerepe van többek közt a szövegértésben is.
6. Vizuális feldolgozási képesség:
Az információ vizuális formában való feldolgozásában segít. Fontos a térérzékelésnél, olvasásnál, matematikai feladatok megoldásánál, belső vizuális kép kialakításában.
7. Auditív feldolgozási képesség:
Az információk auditív formában való feldolgozásában van szerepe. Nem szervi, vagyis hallásképességről van szó, hanem arról a képességünkről, hogy hogyan dekódolja az agyunk a beszédhangokat. Olvasáskor némán, magunkban „beszélünk”, vagyis olvassuk fel magunknak a szöveget. Túlterhelődik az agy ha ezzel a kognitív területtel van baj amikor írunk, olvasunk, vagy próbáljuk megérteni amit mondanak. Hangok felcserélése, betűk kihagyása, nehézkes olvasás jellemzi azokat, akiknél gyenge az auditív feldolgozási képesség. Diszlexiásoknál ez és más területek gyengesége okozhatja a problémát.
Hogyan segíthet a kognitív edzés?
A kognitív edzés, vagy agytréning olyan tevékenységeket és gyakorlatokat foglal magában, amelyek célzottan fejlesztik ezeket a kulcsfontosságú tanulási képességeket. Itt az alapképességek megerősítésén van a hangsúly és nem korrepetálásról van szó. A tanulási nehézségek 80%-t a kognitív képességek gyengesége okozza, ezért itt a probléma okát célozzuk meg. Ezáltal maguk az alapképességek erősödnek meg, aminek a hatására javul a teljesítmény. A korrepetálás ilyenkor nem segít, mert az a tanagyagban nem jól átadott információt próbálja másképpen magyarázni, nem pedig a problémák gyökerét, a gyenge képességeket erősíti.
Néhány példa a kognitív képességek fejlesztésére:
1. Figyelemfejlesztés:
Speciális játékok és feladatok segíthetnek a figyelem koncentrációjának növelésében. Ezeknek a feladatoknak a nehézségét fokozzuk úgy, hogy időre, megadott ütemre dolgoznak a diákok a BrainRx agytréning esetében.
Más figyelemfejlesztő feladat ötletek gyerekeknek:
találd meg a különbséget két hasonló kép között,
kakukktojás feladatok,
mi változott játék, (valaki kimegy és amikor bejön észre kell venni mi változott meg rajta)
interaktív történetek, ahol egy adott szó hallatán valami tevékenységet kell csinálni
kincskeresés
cica, pizza, taco, gida, sajt játék
Figyelemfejlesztő feladatok felnőtteknek: Ászok keresése egy pakli francia kártyában. Annyi pakli kártya szükséges, ahányan játszanak. A feladat: minél hamarabb megkeresni az összes ászt. Akinek hamarabb sikerül az nyer.
2. Feldolgozási sebesség fejlesztése:
Gyors reakciókat igénylő játékokkal és gyakorlatokkal javíthatjuk a feldolgozási sebességet. Időre végrehajtandó, gyorsasági feladatok ezek, amelyek egyben a figyelmet is fejlesztik. A csapd le csacsi kártyajáték, a tűz, víz, repülő játék is a reakcióidőre adott választ segíti.
3. Munkamemória-gyakorlatok:
Tipikus memóriajátékok és feladatok segíthetnek a munkamemória fejlesztésében. Memória szólánc, amikor minden már előzőleg elhangzott szót újra elmondunk és hozzátesszük a sajátunkat. Variálható, hogy a szóláncot mi alapján folytatjuk. Pl. az utolsó betű legyen a következő szó első betűje, de csak állatokat mondhatunk, stb.
Memóriafogasok segítségével ki tud több szót megjegyezni egy előre megírt listából időre.
4. Logikai és problémamegoldó feladatok:
Rengeteg, különféle logikai játékkal és feladvánnyal tréningezhetjük az agyunkat. Az ördöglakatok, a szabadulószobák a problémamegoldó képességünket teszik próbára. A Hanoi torony, a Rush Hour, vagy Csúcsforgalom és ezer más társas játék, logikai játék szórakoztatva fejlesztenek.
5. Vizuális képességek fejlesztése:
A vizuális és térbeli tájékozódást fejlesztő feladatok: Puzzle, tangram, a régi, jó tili-toli kirakós játék, twister és más olyan játék és eszköz, ami mozgással is segíti a térbeli tájékozódást.
A tanulási nehézségek maguktól nem múlnak el
A kognitív edzés rendszeres gyakorlásával a diákok képességei javulnak, és hatékonyabban tudnak tanulni. Ezáltal növekszik az önbizalmuk és motivációjuk, hogy az iskolában jobban teljesítsenek. A tanulási nehézségek nem akadályok, hanem kihívások lesznek, amelyeket sikeresen leküzdhetnek. Viszont azt nagyon fontos felismerni, hogy a tanulási nehézségeket okozó kognitív képességeket intenzív, célzott gyakorlással lehet csak megerősíteni. Ha erre nem fektetünk hangsúlyt, azok maguktól nem tudnak megerősödni és mindig problémát fognak okozni.
A tanulási képességek fejlesztése tehát nemcsak a tanulás hatékonyságát növeli, hanem hosszú távú előnyöket is biztosít a diákok számára az élet különböző területein. A kognitív edzés egyénre szabott megközelítése segít minden diáknak felfedezni a saját erősségeit és fejlesztési területeit, ezáltal elősegítve a sikeres tanulást és teljesítményt.
A BrainRx agytréning célzottan segíti a tanulási képességek fejlesztését
Ha szeretnéd megtudni melyek azok a kognitív képességek, amelyek problémát okoznak a saját, vagy a gyereked életében, akkor keress minket bátran egy ingyenes konzultációra. Nézz utána a nemzetközileg elismert kognitív képességmérő tesztünknek, amelynek a segítségével beazonosítjuk ezeket a gyenge területeket. A Gibson-teszt-tel felmérjük a cikkben felsorolt kognitív képességeket, hogy utána, ezen alapuló, személyre szabott megoldást tudjunk kínálni, ami életre szóló változást hozhat neked, nektek is.
Mit tapasztal az aki nem képes absztrakt gondolkodásra?
Milyen élethelyzeteket okoz az elvont gondolkodás hiánya?
Mi az oka az elvont gondolkodás hiányának?
Az agy mely sérülése okozhatja az elvont gondolkodás hiányát?
Hogyan fejleszthető a dolgok közötti kapcsolat megértése?
Mivel fejleszthető az elvont gondolkodás?
A wikipédia szerint „az absztrakció szót hétköznapi használatában szokásosan elvonatkoztatásnak fordítják, és a lényeges és lényegtelen tulajdonságok elválasztását, a lényeges tulajdonságok kiemelését és a lényegtelen tulajdonságok figyelmen kívül hagyását értik rajta.
Az ember képes az érzékelést, észlelést meghaladó módon is értelmezni a világot, az általa alkotott absztrakciók vagy fogalmak segítségével ki tudja deríteni a jelenségeket meghatározó szabályokat, és a szabályok alkalmazásával új, sokszor absztrakt, elvont világot képes felépíteni, amely addig van érvényben, amíg van, aki ezeket az absztrakciókat osztja és támogatja, illetve ameddig ezekre az ember fennmaradásához szükség van.”
Mit tapasztal az aki nem képes absztrakt gondolkodásra?
Az, aki nem képes absztrakt gondolkodásra, gyakran nehezen tudja megérteni azokat az összetett koncepciókat, amelyek nem közvetlenül láthatóak vagy tapasztalhatóak. Az absztrakt gondolkodás hiánya akadályozhatja a személyt abban, hogy általánosabb összefüggéseket észrevegyen, az általa tapasztalt dolgokat általánosabb értelemben értelmezze és összehasonlítsa más dolgokkal, vagy nehézséget tapasztal abban, hogy az általa látott vagy hallott konkrét dolgokat összekapcsolja egy nagyobb összefüggéssel. Nehézségekkel szembesül az általánosításban és a problémamegoldásban is, különösen, ha az adott probléma nem azonnal nyilvánvaló megoldást kínál.
Az élet számos területén problémákba ütközhet, beleértve az iskolai teljesítményt, a munkahelyi teljesítményt és a személyes kapcsolatokat. Gyakran szoronganak, ha új vagy ismeretlen helyzetbe kerülnek, mert nehezen tudják értelmezni az új helyzetet és a velük történő interakciókat.
Az elvont gondolkodás a megfigyelés, az észlelés és a kreatív problémamegoldás során is kulcsfontosságú. Azok, akiknek hiányzik ez a képesség, gyakran küzdenek a magas szintű gondolkodással és a kreativitással, és nehezebben alkalmazkodnak az új helyzetekhez és a változó körülményekhez.
Az elvont gondolkodás hiánya lehet genetikai eredetű vagy kialakulhat az agy fejlődési vagy sérülési problémáiból adódóan. Az autizmus, az agyi sérülések vagy a degeneratív idegrendszeri betegségek, például az Alzheimer-kór is befolyásolhatják az elvont gondolkodást. Az elvont gondolkodás hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki alacsony intelligenciaszintű, de az élet számos területén problémákat okozhat, mint például a munkahelyen, az iskolában vagy a személyes kapcsolatokban.
Milyen élethelyzeteket okoz az elvont gondolkodás hiánya?
Az elvont gondolkodás hiánya sok különböző élethelyzetben problémákat okozhat:
Munkahelyi problémák: Az elvont gondolkodás hiánya nehézséget okozhat a munkahelyen, különösen az olyan munkakörökben, amelyek magasabb szintű gondolkodást igényelnek. Az ilyen munkakörök például a tudományos kutató, az üzleti vezető, vagy az innovációs szakember. De más munkakörökben is meg kell érteni a feladatokon kívül kommunikációs helyzeteket is, amelyekhez fontos az absztrakt gondolkozás.
Tanulási nehézségek: Az elvont gondolkodás hiánya nehézséget okozhat az olyan tanulási helyzetekben, ahol az elvont gondolkodás kulcsfontosságú, például a matematika, szövegértés, irodalom, művészeti alkotások elemzése, vagy a filozófia tanulása során.
Kommunikációs nehézségek: Az elvont gondolkodás hiánya akadályozhatja a kommunikációt másokkal, mivel az ilyen személyeknek nehéz lehet megérteniük az absztrakt gondolatokat és az összetett problémákat.
Szociális problémák: Problémát okozhat a szociális interakciókban, mivel az ilyen személyeknek nehéz lehet megérteniük mások gondolatait és érzéseit.
Döntéshozatali nehézségek: Az elvont gondolkodás hiánya akadályozhatja a hatékony döntéshozatalt, különösen az olyan helyzetekben, amikor az információk összetettek és sok tényezőt kell figyelembe venni.
Kreativitási problémák: Az elvont gondolkodás hiánya korlátozhatja a kreativitást és az innovációt, mivel az ilyen személyeknek nehéz lehet új ötleteket és megoldásokat találni és elvonatkoztatni a berögzült gondolkodásformáktól.
Mi az oka az elvont gondolkodás hiányának?
Az elvont gondolkodás hiányának gyökerében gyakran a következő tényezők játszanak szerepet:
Korai életkori hiányosságok: Az elvont gondolkodás fejlesztése az életkorral változik, így ha valakinél a korai életkorban nem fejlődött megfelelően az elvont gondolkodás képessége, akkor ez hosszú távon hatással lehet a további képességeire. Az olvasásnak és a mesélésnek itt jelentős szerepe van kisgyerekkorban.
Környezeti hatások: A szociokulturális és gazdasági környezet, ahol valaki felnő, szintén befolyásolhatja az elvont gondolkodás fejlődését. Ha valaki nincs kitéve olyan helyzeteknek, amelyek elősegítik az elvont gondolkodást, akkor ebben a képességben való fejlődése lehet korlátozott.
Tanulási nehézségek: A tanulási nehézségek, például a diszlexia vagy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) is okozhatnak problémákat az elvont gondolkodás terén.
Egészségügyi problémák: A neurológiai problémák, például az autizmus, az agyi sérülések vagy az Alzheimer-kór is okozhatnak problémákat az elvont gondolkodás terén.
Hiányzó gyakorlat: Az elvont gondolkodás képessége fejleszthető, de ehhez gyakorlat szükséges.
Az agy mely területének gyengesége okozhatja az elvont gondolkodás hiányát?
Az elvont gondolkodás komplex kognitív folyamat, amelynek során az ember képes absztrakt fogalmakat és ötleteket előállítani, összehasonlítani és megérteni. Az agy különböző területei együttesen járulnak hozzá az elvont gondolkodás folyamatához, így a gyengeség okai is különféle lehetnek.
Az agy frontális lebenyei kulcsszerepet játszanak az elvont gondolkodásban, mivel ezek a területek felelősek a tervezés, a problémamegoldás és a döntéshozatal irányításáért. Az elvont gondolkodás hiánya gyakran akkor jelentkezik, ha a frontális lebenyek sérülnek vagy betegség által érintettek.
Például a frontális lebenyek károsodása vagy degeneratív betegségek, mint a frontotemporális demencia vagy az Alzheimer-kór, számos problémát okozhatnak az elvont gondolkodás területén. Az autizmus spektrumzavara is befolyásolhatja az elvont gondolkodást, mivel az agy érzékelése és feldolgozása eltérő lehet a tipikus fejlődéstől.
Azonban fontos megjegyezni, hogy az elvont gondolkodás egy összetett folyamat, amelyet nem csak egyetlen agyi terület befolyásol. Az agy más részei, például a parietális lebenyek, a temporális lebenyek és az agytörzs is fontos szerepet játszanak az elvont gondolkodásban. Ezenkívül más tényezők is befolyásolhatják az elvont gondolkodás képességét, mint például az oktatás, a környezet és a személyiségjegyek, ahogy erről szó is volt.
Hogyan fejleszthető a dolgok közötti kapcsolat megértése?
A dolgok közötti kapcsolat megértése egy része az elvont gondolkodásnak, amely többféleképpen fejleszthető:
Gyakorlás: A dolgok közötti kapcsolat megértése gyakorlati készség, amelyet gyakorlás révén lehet javítani. Minél több időt töltünk azzal, hogy összekapcsoljuk az információkat és az eseményeket, annál könnyebben és hatékonyabban tudjuk majd ezt csinálni.
Vizuális elemek használata: Az információk és az események összekapcsolása hatékonyabban történhet, ha vizuális segédeszközöket használunk, például diagramokat, ábrákat vagy táblázatokat.
Kapcsolatok keresése: Az információk és az események közötti kapcsolatok azonosítása segíthet abban, hogy a dolgokat egy nagyobb összefüggésbe helyezzük. Érdemes aktívan keresni ezeket a kapcsolatokat, és megvizsgálni, hogyan állnak azok össze.
Új információk keresése: Az információk és az események közötti kapcsolatok megértése segíthet abban, hogy új információkat keressünk az adott témában. Minél több információval rendelkezünk, annál több kapcsolatot találhatunk, és annál hatékonyabban használhatjuk fel azokat.
Kérdések feltevése: Az információk és az események közötti kapcsolatok megértésében segíthetnek a kérdések feltevése. Fontos, hogy ne csak a konkrét információkra fókuszáljunk, hanem a kapcsolatokra is, és kérdéseinkkel próbáljunk azokra összpontosítani.
Ismétlés: Az információk és az események közötti kapcsolatokat érdemes újra és újra áttekinteni és ismételni. Az ismétlés segít abban, hogy a kapcsolatokat jobban megjegyezzük és hatékonyabban használjuk fel.
Az elvont gondolkodás részeként az információk és az események közötti kapcsolatok megértése fontos készség, amely fejleszthető. Az összes fenti módszer segíthet abban, hogy javítsuk ezt a készséget, és hatékonyabbá tegyük a dolgok összekapcsolását.
Mivel fejleszthető az elvont gondolkodás?
Az elvont gondolkodás fejleszthető, és számos módszer létezik, amelyek segíthetnek javítani a képességét. Az elvont gondolkodás az agy tréningezésével és egészségesen tartásával fejleszthető:
Gyakoroljuk az elvont gondolkodást minden nap, és keressük az olyan lehetőségeket, amelyek elősegítik az elvont gondolkodást, például logikai játékok, rejtvények, problémamegoldó feladatok, vagy akár viták.
Az új dolgok tanulása, például egy új nyelv vagy egy új készség, szintén segíthet az elvont gondolkodás fejlesztésében.
A kognitív terápia olyan terápiás megközelítés, amely célja, hogy segítsen a személynek megváltoztatni a gondolkodási mintáit és azonosítani azokat a negatív gondolatokat, amelyek korlátozzák az elvont gondolkodás képességét.
Az aerob mozgás, mint például az úszás vagy a futás, szintén segíthet az elvont gondolkodás javításában, mivel az agyi véráramlás növekedését eredményezi, ami javítja az agyi funkciókat.
Az egészséges életmód, beleértve az egészséges táplálkozást és a megfelelő alvást, szintén javíthatja az agyi funkciókat és elősegítheti az elvont gondolkodás fejlődését.
BrainRx agytréninggel az elvont gondolkodás komplexen fejleszthető más kognitív képességekkel együtt. Intenzív, rendszeres gyakorláson alapul és szórakoztató módon kihívást jelent az agynak. Az elvont gondolkodást is tartalmazó fejlesztő gyakorlatokat egy személyre szabottan, a Gibson kognitív képességmérő teszt eredményén alapuló programban végezzük.
Az elvont gondolkodás fejlesztése hosszú távú folyamat, és időbe telhet, hogy javulást érjünk el. Azonban a folyamatos gyakorlással és a fenti módszerek használatával előbb-utóbb javíthatjuk az elvont gondolkodásunkat.
Az agytréning gyakorlatok legalább annyira fontosak mint a testedzés.
Tekinthetünk úgy agyunk edzésére mint a testünk izmainak edzésére. Ha azt vesszük az agyunk a legfontosabb „izmunk”, hiszen mindennek az irányítóközpontja a testünkben. Működése kihat az érzelmeinkre, a teljesítőképességünkre, társas kapcsolatainkra. Mégis, legtöbben azt tapasztaljuk, hogy nincs időnk a mindennapok sodrásában beilleszteni bármiféle edzést. Legyen az fizikai, vagy mentális edzés. Jó hír azonban, hogy egyszerű agytréning gyakorlatokat bármikor végezhetünk, nem kell külön időt szakítani rá.
Amikor agytréning gyakorlatokat végzünk az agyunk ügyességét fejlesszük. Ez a későbbiekben segít jobban koncentrálni és egy dologra fókuszálni, felgyorsítja a kognitív feldolgozási sebességet, javítja a memóriát, és könnyebben, gyorsabban tudunk döntést hozni a segítségével. Ha minden nap szánunk rá energiát, hogy elvégezzünk egyet kettőt a következő gyors, egyszerű agytréning gyakorlatokból észrevesszük majd idővel, hogy javul a teljesítményünk és kevésbé stresszelünk.
A következő tippek segítenek könnyen, gyorsan, extra idő ráfordítása nélkül karban tartani és erősíteni az agyunkat a mindennapokban.
Szellemi frissesség megőrzése, javítása
A következő feladatokat meg tudod csinálni az alap képességed megmozgatásával. Amíg várakozol valahol végezz egyszerű összeadásokat, kivonásokat. Jó ötlet pl. ha autóban ülve az előtted a piros lámpánál álló, melletted elhaladó autók rendszámtábláján lévő számokat gyorsan összeadod. Főzés, vagy zuhanyozás közben szorzásokat, osztásokat végzel. Még a legegyszerűbb matematikai feladatok is megmozgatják a kognitív izmainkat. Minél többször gyakoroljuk őket annál gyorsabbak leszünk benne, ami kihat más területekre is. Vagyis másban is gyorsabbak leszünk.
Ugyanezeket a típusú feladatokat variálhatjuk és megcsinálhatjuk nem csak számokkal. Ha új nyelvet tanulsz éppen végigmondhatsz egy igeragozást. A nyelvtanulás, zenetanulás, bármi új dolog elsajátítása csodákat tesz az aggyal, hiszen teljesen új idegpályák vonódnak be.
Ha érdekel az anatómia megtanulhatod a csontok neveit és végigkövetheted fejben mi mihez kapcsolódik kezdve a lábujjad hegyétől a fejed tetejéig.
Játszatok szójátékokat vacsoránál. Utolsó betűvel mondjátok a következő szót, de csak egy kategórián belül lehet szót választani. Nehezítésképpen, mindig el kell mondani az előtted elhangzottakat. Pl. állatnevek a kategória. Ha kutya az első szó, a következő aligátor (kutya utolsó betűje a, ezzel kezdődik az aligátor), utána rénszarvas, sas, sólyom, stb.
Ezek a gyakorlatok nem csak szórakoztatóak, és hasznosak hanem edzik az agyat és ezáltal a kognitív területeket rugalmassá, erősebbé teszik.
Csináld az ellentétét
Agyunk szereti azt amit megszokott. Kevesebb energiára van szüksége a megszokott dolgokhoz, mivel nem igényelnek külön figyelmet, extra koncentrációt. De éppen ez az ami nem építi az agyat, éppen ez az ami nem tesz jót ha az agy egészségéről van szó. Ha túl gyakran hagyjuk, hogy a megszokott dolgok irányítsanak bennünket, amihez nem kell koncentrálni, fókuszálni, akkor ezek a képességek ellustulnak és a kognitív képességek lelassulnak. Nagyon egyszerűen tudunk tenni ez ellen azzal, hogy a becsontosodott szokásainkban az ellentétes oldalt használjuk, vagy ellenkező irányba csinálunk valamit.
Mindannyiunknak valamelyik keze és oldala a domináns oldal. Legalább naponta egyszer használjuk a másik kezünket, oldalunkat (láb pl.). Írjunk bal kézzel, mossunk fogat bal kézzel, fésülködjünk meg, vagy gomboljuk be a nadrágunkat bal kézzel. Főzés közben kavarjuk az ételt másik irányba másik kézzel, vagy olvasásnál bal kézzel lapozzunk.
Sétáljunk hátrafelé. Természetesen ezt odafigyelve, óvatosan, ha szükséges, akkor segítséggel. Menjünk új útvonalon a megszokott helyett.
Azzal, hogy ilyen apró változtatásokat teszünk megtörjük a szokásos rutint rákényszerítve ezzel az agyat, hogy jobban figyeljen és újra munkát végezzen. Ezek az egyszerű kis feladatok erősítik a koncentrációt és általánosságban karban tartják az agyat.
Emlékezés és memória gyakorlatok
A következő feladatot bármivel elvégezhetjük, amivel nap közben találkozunk. Emberekkel, akikkel találkozunk, épületekkel, kutyákkal, bármivel, amit kijelölünk magunknak a feladathoz. Ha embereket választunk a feladathoz pl., akkor minél részletesebben figyeljük meg őket, hogy később minél több dologra emlékezzünk velük kapcsolatban. Ez a feladat élesíti a megfigyelőképességet és a memóriát. Játszhatjuk olyan valakivel, akivel közösen találkozunk ugyanazokkal az emberekkel. Ellenőrizhetjük egymást kérdésekkel. Próbáljunk emlékezni minél pontosabban arra is mi az amit mondtak. Minél tudatosabban figyelünk rá, hogy minél több részletre emlékezzünk annál jobb lesz a megfigyelőképességünk és a memóriánk. Sherlock Holmes sikerei részben a különleges megfigyelőképességéből adódnak.
Ha ugyanazok mellett az épületek mellett haladunk el nap mint nap, akkor figyeljünk meg rajtuk mostantól minél több apróságot. Este pedig próbáljuk felidézni minél képszerűbben mindazt amit láttunk.
Dalszövegekre, filmben elhangzott szövegekre emlékezni is a memóriát erősítik, de itt hallás után próbáljuk visszaidézni az emlékeinket. Ezeket is könnyen beilleszthetjük a mindennapjainkba gyakorlásként.
Ez a feladat nemcsak a mentális egészségünkre, a szellemi frissességünkre van hatással, hanem kifejlesztünk egy olyan erős megfigyelőképességet, amelyet felhasználhatunk az élet minden területén. Lásd Sherlock Holmes.
Testedzés
Ami a testre jó hatással van, az az agyra is. Ha az életünk része a testmozgás bármilyen formája, akkor azzal egyben az agyunkat is ápoljuk. Amikor testmozgást végzünk, akkor a szívverésünk felgyorsul, ami a vérkeringést fokozza. Ez oxigént és tápanyagot pumpál az agyba növelve annak teljesítőképességét.
Testmozgás során hormonok szabadulnak fel. Ezek a hormonok hatással vannak a hangulatunkra és csökkentik a stresszt. Fizikai gyakorlatok végzésekor felszabadul az agyi eredetű növekedési faktor is, ami egy olyan fehérje, aminek fontos szerepe van az idegrendszer megfelelő működésében és az agyi plaszticitásban. A testmozgás új idegsejteket hoz létre, fokozza az oxigén felvételt, így táplálja az agyat.
Röviden, a testmozgás javítja a rövid és hosszú távú memóriát, a koncentrációt és a fókuszt és jó hatással van a kreatív gondolkodásra. A fizikai aktivitás hatására jobban alszunk. Könnyebben kerülünk át a mélyebb, pihentetőbb alvásciklusba. A jobb minőségű alvásnak köszönhetően pihentebben ébredünk, frissebek vagyunk, könnyebben birkózunk meg a napi kihívásokkal és hatékonyabban működünk.
Összegzés
A mindennapokban végezhető agytréning gyakorlatok nem igényelnek applikációkat, vagy nem kell külön időt szentelni nekik. Emberek akikkel találkozunk, helyek, ahova megyünk megfelelő eszközök lehetnek a gyakorláshoz, ha odafigyelünk rá tudatosan, hogy a mindennapok megszokott köreit is felhasználhatjuk agytréning gyakorlatok végzésére. Sokat teszünk így magunkért.
Intenzív agytréning gyakorlatok memóriaproblémáknál, tanulási nehézségek, figyelemzavar esetén, vagy elszántaknak a gyorsabb, könnyebb tanulásért
Azoknak akik nehezen bírkóznak meg a fenti egyszerű számolási feladatokkal, szójátékokkal, vagy memóriagyakorlatokkal intenzívebb agytréning javasolt. Ugyanígy azoknak is, akik jól boldogulnak az életben, de szeretnének még hatékonyabban tanulni. Mindenki fejleszthető a megfelelő eszközökkel. A BrainRx agytréning gyakorlatok megerősítik az agy információ feldolgozó képességét. Lehetséges általa a memória és a koncentráció fejlesztése. Elérhető a szövegértés fejlesztése és a gyors, hatékony tanulás! A program intenzív agyfejlesztő gyakorlatokból áll, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy kihívás elé állítsák és javítsák a megfelelő kognitív képességeinket.
Teljes körű kognitív képességfelmérést végzünk, hogy feltérképezzük mi áll a tanulási nehézségek, figyelemzavar, vagy memóriaproblémák hátterében. A diagnózist a Gibson teszt alapján állapítjuk meg, amely a kognitív képességekről megbízhatóan, tűpontosan kimutatva, átfogóan nyújt információt. Ezek alapján célzottan és eredményesen fejleszthetőek a gyengébb területek a BrainRx program által.
